EH 2004.1134 A hitelezőknek a közbenső mérlegre tehető észrevételeik benyújtására megállapított határidő törvényi határidő és a hitelezők jogainak gyakorlását biztosítja. Az észrevételre biztosított határidő lejártát megelőzően a közbenső mérleg bíróság által történő elbírálása lényeges eljárási szabályt sért [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 50. § (5) bek.; 6. § (2) bek.; Pp. 104. § (1) bek.].
Az adós gazdálkodó szervezet felszámolására irányuló 1999. május 31-én benyújtott kérelemre az elsőfokú bíróság az 1999. július 28-án jogerőre emelkedett végzésével rendelte el a felszámolást, melyet a Cégközlöny 1999. szeptember 30-án megjelent 39. számában tettek közzé. A felszámolási eljárásra a többször - lényegesen az 1993. évi LXXXI. tv. és az 1997. évi XXVII. törvényekkel - módosított 1991. évi IL. törvény (többször módosított Cstv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elsőfokú bíróság a 2002. április 23-án meghozott 18. sorszámú végzésével a felszámoló által előterjesztett közbenső felszámolási mérlegét jóváhagyta. Kötelezte a felszámolót, hogy a közbenső mérleg fordulónapján rendelkezésére álló pénzeszköz terhére képezzen a felszámolás várható költségeire tartalékot. A végzés indoklásában megállapította, hogy a hitelezők a közbenső mérlegre észrevételt nem jelentettek be, illetve azt elfogadták, ezért a többször módosított Cstv. 50. §-ának (6) bekezdése szerint a közbenső felszámolási mérleget jóváhagyta.
2001. április 25-én érkezett az elsőfokú bírósághoz a hitelező közbenső felszámolási mérlegre tett észrevétele, amelyben a mérleghez részletes bevétel-költség kimutatás csatolását kérte a felszámolótól. Kérte a felszámolót, hogy indokolja meg: az I. közbenső mérleg óta miért növekedett a bérjellegű kiadás 2 928 000 Ft összegre. Túlzottnak találta a 2 032 000 Ft fenntartási, vagyonmegóvási költséget, a 2 207 000 Ft összegű telefonköltséget, kérte a költségek szerződésekkel, számlákkal történő alátámasztását. Kérte továbbá a II. közbenső mérleg 6. oldalán pénztár egyenlegnél felsorolt, mínusz előjellel feltüntetett 2 000 000 Ft összegű készpénz befizetés tranzakcióról való tájékoztatását.
Az elsőfokú bíróság 20. sorszámú végzésével tájékoztatta a hitelezőt, hogy a közbenső mérleg már elbírálásra került a bíróság részéről.
Ezután a hitelező az elsőfokú bíróság 18. sorszámú közbenső mérleget jóváhagyó végzése ellen fellebbezést nyújtott be, kérte az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak új határozat hozatalára utasítását. Fellebbezését azzal indokolta, hogy a felszámoló által megküldött közbenső mérleget 2002. április 12-én kapta kézhez, amelyben a felszámoló az esetleges észrevételek előterjesztésére a többször módosított Cstv. 50. §-ának (5) bekezdésében biztosított 15 napos határidőtől eltérően, csupán 8 napos határidőt engedélyezett. A hitelező a törvényben meghatározott 15 napos határidőn belül, a közbenső mérlegre tett észrevételeit, 2002. április 23-án fax útján eljutatta a felszámolóhoz és postai úton megküldte az elsőfokú bíróságnak is. Az elsőfokú bíróság azonban az észrevétel megtételére nyitva álló 15 napos határidő letelte előtt hozta meg a közbenső mérleget jóváhagyó végzését, amivel lényeges eljárási szabályt sértett, s ez a határozat megalapozatlanságát is eredményezte, mivel észrevétel megtétele esetén megalapozott döntés csak az észrevétel értékelésével hozható. Az észrevételezési határidő mellőzése sérti a hitelezői jogait.
A felszámoló a fellebbezésre adott észrevételében arra hivatkozott, hogy a hitelező részére a szükséges tájékoztatást még a zárómérleg benyújtása előtt meg fogja adni, egyebekben az észrevétel következtében a közbenső mérleg adatai nem változnak meg. Rámutatott, hogy a hitelező minden mérleget megkifogásolt, amivel a felszámolás befejezését akadályozza.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Legfelsőbb Bíróság az eljárás iratai alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a felszámoló 2002. április 15-én nyújtotta be a közbenső mérleget. Az ehhez csatolt tájékoztatóból az tűnik ki, hogy a felszámoló a közbenső mérlegre 8 nap nyilatkozattételi határidőt adott a hitelezők részére, a többször módosított Cstv. 50. §-ának (5) bekezdésében biztosított 15 napos észrevételezési határidő helyett.
Ezt az elsőfokú bíróság nem észlelte, valamint azt sem, hogy a közbenső mérleg hitelezők részére történő megküldésétől (2002. április 9.) - melyet a közbenső mérleg mellékleteként csatolt postaküldemények feladójegyzéke tanúsít - a végzés 2002. április 23-i meghozataláig az észrevételezési határidő még nem telt el. A hitelező az észrevételezési határidőben észrevételeit a felszámolóhoz eljutatta.
A kiegészített tényállás alapján helytállóan hivatkozott a hitelező a fellebbezésében arra, hogy az elsőfokú bíróság őt az észrevétel lehetőségétől megfosztotta, annak figyelmen kívül hagyásával döntött a közbenső mérleg jóváhagyásáról.
A többször módosított Cstv. 50. § (5) bekezdése kötelező módon rendezi a hitelezők részére biztosítandó határidőt a közbenső mérlegre teendő észrevételek körében. A törvényi határidő [Pp. 104. § (1) bekezdés] be nem tartása mellett a közbenső mérleg jóváhagyása az eljárás lényeges szabályait sérti, ezért a Legfelsőbb Bíróság a többször módosított Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében megfelelően alkalmazott Pp. 259. §-a folytán, a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak a hitelező már előterjesztett észrevételei alapján fel kell hívnia a felszámolót arra, hogy az abban foglaltakra adjon részletes magyarázatot. Rámutat a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a felszámoló alaptalanul hivatkozott a hitelező "perelhúzó magatartására". Az a tény, hogy a hitelező a jogszabályban részére biztosított jogával él, semmiképpen sem minősíthető az eljárás elhúzására irányuló magatartásnak. A felszámoló pedig a fellebbezésre tett észrevételében sem adott tényleges magyarázatot a hitelező közbenső mérlegre tett észrevételeiben foglaltakra. A fent részletezett eljárás lefolytatása után lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a közbenső mérleg jóváhagyása, vagy elutasítása tárgyában megalapozott döntést hozzon.