BH 2017.7.227 I. A gyermektartásdíjra való jogosultsága nem szűnik meg annak a 20. életévét még be nem töltött, középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek, aki ugyan egy nála fiatalabb személlyel élettársi kapcsolatot létesített, melyből gyermeke is származott, azonban az élettárs is középiskolás, jövedelme nincs.

II. A gyermektartásdíjra jogosult anya számára a kiskorú gyermekére tekintettel biztosított juttatásokat (családi pótlék, gyes) nem lehet a saját jövedelméül szolgáló bevételként figyelembe venni [2013. évi V. tv. (Ptk.) 4:214. §, 4:215. § (1) bek., 4:218. § (2/e) bek., 4:220. § (1) és (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felek házasságából 1996. augusztus 13-án M. utónevű gyermekük született. Az 1999. július 2-án jogerős ítélet a felek házasságát felbontotta. A felek a bontóperben kötött egyezséggel a gyermeket az alperesnél helyezték el és a felperes 1999. július 1. napjától kezdődően jövedelme 20%-ának megfelelő, de legalább havi 8000 forint gyermektartásdíj megfizetését vállalta. A felperes havi 16 500 forint gyermektartásdíjat fizetett 2014. április végéig az alperes, majd a gyermek bankszámlájára átutalással, 2015 júliusában a tartásdíj teljesítését egyoldalú döntéssel megszüntette.

[2] Mindkét fél újabb házasságban él, amelyből a felperesnek 2002-ben, az alperesnek 2012-ben gyermeke született. A felperes Németországban dolgozik, belföldön fizetéssel rendelkezik, külföldön ellátmányt kap, házastársa is dolgozik. Az alperes és házastársa alkalmazottként önálló keresettel rendelkeznek.

[3] Az M. utónevű gyermek 2015. február végéig az alperes háztartásában élt, ekkor terhességére tekintettel gyermeke apjához költözött és azóta is vele, valamint az apa családtagjaival él közös háztartásban. 2015. június 1. napján Cs. B. apától megszületett Cs. N. nevű gyermeke.

[4] M. szakképzettséggel nem rendelkezik, az általános iskola befejezése után a középiskolai tanulmányait a gimnázium 0. évfolyamán kezdte meg, két tanévet elvégzett, majd tanulmányait szakközépiskolában folytatta. Itt a 9. osztályt újrajárta, a következő tanév egy részében részben magántanuló volt, de a 10. osztályt eredményesen befejezte és szakközépiskolai tanulói jogviszonya 2015. augusztus 24-én megszűnt. 2015. szeptembertől az F. Gimnázium és Szakiskola nappali tagozatos tanulója, tanulmányait várhatóan 2017. június 30-án fejezi be, ekkor érettségi vizsgát tehet. A képzés hétköznap két alkalommal, a délutáni órákban és szombaton folyik.

[5] M. saját jogán havi 14 800 forint iskoláztatási támogatást, 25 650 forint gyest és gyermeke után havi 12 200 forint családi pótlékot kap. Gyermekének apja kiskorú, szakközépiskolában nappali tagozatos tanuló. Saját jogú jövedelemmel nem rendelkezik, szakképzettsége nincs, tartásáról édesanyja gondoskodik, az apa után folyósított családi pótlékot is ő kapja. Az N. utónevű gyermeket szülei közösen nevelik és gondozzák. Az alperes M.-et elköltözése óta pénzben, természetben támogatja.

A kereseti kérelem és ellenkérelem

[6] A felperes keresetében 2015. július 1. napjától kezdődően kérte M. után a tartásdíjfizetési kötelezettségének megszüntetését. Arra hivatkozott, hogy a gyermek nagykorú, gyermeke született, élettársi kapcsolatban él és megfelelő jövedelemmel rendelkezik, ezért tartásra nem szorul, a felperes pedig egy kiskorú gyermek tartására köteles. M. a tartásra egyébként is érdemtelen, a felperessel évek óta nem tartja a kapcsolatot, tervezett tanulmányairól nem tájékoztatta, unokája születéséről is más rokonoktól értesült. A gyermek gimnáziumi, illetőleg szakközépiskolai tanulmányait a terhességéig sem végezte eredményesen, jelenleg pedig minimális elfoglaltsággal járó képzésben vesz részt.

[7] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hangsúlyozta, hogy M. tartásra szorul, mert önálló jövedelemmel nem rendelkezik, a gyesből és N. után járó családi pótlékból saját kiskorú gyermeke tartására köteles. Az alperes a felperest tájékoztatta a gyermek elköltözéséről, aki ezután teljesítette a tartásdíjfizetési kötelezettségét a közös gyermek számlájára átutalással. M. a tartásra sem érdemtelen, a felperes a házasság felbontása óta nem tarja a kapcsolatot gyermekével.

Az első- és másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Döntésének jogi indokait a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:211. § (1) bekezdésében, a 4:214. §-ában, továbbá a 4:220. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglaltakra alapította.

[9] Hangsúlyozta, hogy a kiskorú gyermek tartására rászorultságának vélelme a gyermek nagykorúságának betöltése után is - legfeljebb a 20. életévének betöltéséig - fennáll, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat. Az alperes igazolta, hogy M. tanulói jogviszonya a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a szülés után az F. Gimnázium és Szakiskolában nappali képzés keretében folyamatosan fennáll, továbbá gyermeke születéséig a 10. osztályt befejezte. Az időközben nagykorúvá vált gyermek tanulói jogviszonyának folyamatosságát nem érintette az átmeneti magántanulói státuszba kerülése és gyermekének megszületése. A felperes tartásdíjfizetési kötelezettsége szempontjából nem releváns a gyermek gyenge tanulmányi eredménye, pótvizsgára utasítása és az sem, hogy a jelenlegi, érettségire felkészítő nappali tagozatos képzése milyen napokon és időpontokban folyik.

[10] M. egyedüli jövedelme a havi 14 800 forint iskoláztatási támogatás, a 12 200 forint családi pótlékot és a gyest gyermeke után folyósítják részére, amelyből kiskorú gyermeke eltartásáról kell gondoskodnia. A gyermek nem kötött házasságot, szakképzettséggel nem rendelkezik, tanuló és emellett elsődleges kötelezettsége saját gyermekének ellátása, gondozása, felügyelete. Nincs törvényi kötelezettsége bármilyen jövedelemszerző tevékenység folytatására. N. D. apja maga is kiskorú és eltartott, csak a gyermekével szemben áll fenn tartási kötelezettsége. Az érdemtelenség pedig olyan nagykorú gyermekkel szemben fel sem vethető, akinek tartására a kiskorú gyermek tartására vonatkozó törvényi rendelkezések az irányadók. Az elsőfokú bíróság ezért mellőzte M. tartásra érdemtelenségének vizsgálatát.

[11] Az alperes M. elköltözése után a felperest tájékoztatta a gyermek életében bekövetkezett változásokról és a felperes 2015 márciusától a tartásdíjat a gyermek számlájára utalással teljesítette. A felperes ezért tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes a Ptk. 4:211. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. A tartásdíj egyoldalú megszüntetése pedig a felperes részéről jogellenes volt.

[12] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a helyes indokokra utalással helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[13] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő, a kereseti kérelmével egyező döntés meghozatalát kérte. Megsértett jogszabályhelyként a Ptk. 4:214. §-t, valamint a 4:220. § (1) és (4) bekezdését jelölte meg.