A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27440/2007/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 1. §, 153. §] Bírók: Páldy Zsuzsanna, Sára Katalin, Szőke Mária

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.31756/2007/6., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27440/2007/4.* (ÍH 2008.52), Kúria Kfv.37197/2008/6.

***********

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA

3.Kf.27.440/2007/4. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kovács Kázmér és dr. Dudás Gábor ügyvédek által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 12. napján kelt 12.K.31.756/2007/6. számú ítélete ellen a felperes 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezésére meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az alperes D.78/24/2007. számú határozatát részben megváltoztatja, és a Kbt. 153. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. §-a sérelmének megállapítását mellőzi, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A peres felek a felmerült első-, másodfokú perköltségeiket maguk viselik.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 20.000 (Húszezer) forint kereseti és fellebbezési részilletéket. A fennmaradó 20.500 (Húszezerötszáz) forint részilletéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

..... (a továbbiakban: beszerző) az Európai Unió Hivatalos Lapjában..... február 5-én tett közzé előzetes részvételi felhívást a ....tervezésére, kivitelezésére és korlátozott idejű üzemeltetésére (a továbbiakban: beruházás). A beszerző ..... március 2-án - egyszerű közbeszerzési eljárás eredményeként megbízási szerződést kötött a ........a beruházás ellátására irányuló közösségi értékhatárt meghaladó, két szakaszból álló tárgyalásos közbeszerzési eljárásban közbeszerzési tanácsadóként történő közreműködésre. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenysége az eljárásba bevont ügyvédre tartozó jogi feladatok ellátására nem terjedt ki. A beszerző és a felperes között a tervezett beruházás jogi lebonyolítása érdekében ügyvédi megbízási szerződés jött létre. A szerződés értelmében a felperes tudomásul vette, hogy a beszerző a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdésének megfelelően hivatalos közbeszerzési tanácsadót vont be az ajánlati/részvételi felhívás és dokumentáció elkészítésébe. Az eljárásba bevont ügyvéd a közbeszerzési tanácsadó feladatkörébe nem tartozó, jogi feladatok ellátására szerződött.

A .......közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kezdeményezett eljárást, melynek során az alperes hivatalból vizsgálta többek között a Kbt. a 153. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 1. §-ának sérelmét. A jogsértés megállapítását D.78/27/2007. számú határozatában - egyebek mellett - erre alapította, a beszerzőt 5 MFt bírság megfizetésére kötelezte.

A beruházás megvalósítása érdekében megkötött szerződések tartalmát elemezte annak érdekében, hogy a kifogásolt szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások körét meghatározhassa. Határozatának a 28-32. oldalain idézte a Kbt. 8-11. §-ait, összefoglalta a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény jellemzőit, a szabályozás jellegét, és a rendelkezésekhez fűzött miniszteri indokolás fényében vizsgálta a hivatalos közbeszerzési tanácsadói és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. § (1)-(3) szerinti tevékenység viszonyát, elhatárolásuk lehetőségeit. Arra a következtetésre jutott, hogy az nem a szolgáltatást végző személye, hanem a szolgáltatás tartalmi vizsgálata alapján, egyedileg lehetséges. A szerződést ennek megfelelően vizsgálta és az elvégzendő feladatokat az Ütv. 5. § (1); (2) bekezdésének hatálya alá sorolta, így a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatti kezdeményezést alaptalannak találta. A Kbt. 153. (1) bekezdése szerint ugyanis e tevékenység, mint szolgáltatás megrendelése esetén nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatni. Álláspontja szerint a beszerző ugyanakkor a Kbt. 1. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezéseket nem tartotta be, mert nem biztosította a verseny nyilvánosságát, más ajánlattevők esélyeit, az egyenlő bánásmódot.

Az alperesi határozat indokolásra is kiterjedő megváltoztatása, és a Kbt. 1. § megsértése megállapításának mellőzése, valamint az alperes perköltségben marasztalása iránt a felperes terjesztett elő keresetet. Állítása szerint az alperes egyfelől feleslegesen foglalkozott a hivatalos közbeszerzési tanácsadó és az ügyvédi feladatok elhatárolásával, az nem volt a jogorvoslati eljárás tárgya, másrészt megalapozatlan megállapítást is tett a határozat 28-32. oldalain, mert a közbeszerzési jogszabályok alapján történő tanácsadást kiemelte az Ütv. 5. § (1) bekezdése szerinti jogi tanácsadás köréből.

A beszerző nem követett el azzal jogsértést, hogy a közvetlen szerződéskötést megelőzően az alapelvi elvárásokat nem érvényesítette. A felperes kifejtette, hogy a Kbt. 145. §-a a beszerzőnek két egyenértékű lehetőséget kínált, azaz eldönthette, hogy egyszerűsített közbeszerzést folytat le, vagy a Kbt. 153. § (1) bekezdés szerint jár el. Ez utóbbi esetben a Kbt. 1. §-ának megfelelő eljárás azt jelenti, hogy ahol egy kiválasztott ügyvéddel közvetlen szerződéskötés történik, ott nincs verseny, ebből következően nem jöhet szóba az ezt védendő szabályok alkalmazása. Ugyanígy értelmezendő az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód követelményének alkalmazása is. Az alperes indokolatlanul kiterjesztően értelmezte a Kbt. 3. §-ában írt kogencia elvét, mivel a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a beszerzőnek kötelessége lenne versenyhelyzetet teremteni. Ez azzal járna, hogy a Kbt. lerontaná egy másik, azonos szintű jogszabály, az Ütv. 4. §-ának a rendelkezését.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az eldöntendő jogkérdést a figyelembe vehető jogszabályok alapján úgy fogalmazta meg, a beszerző megfelelő módját választotta-e az ügyvédi tevékenység, mint jogi szolgáltatás megrendelésének azzal, hogy csak a felperest kereste meg a megbízási szerződés megkötése céljából. Az ilyen esetekben a Kbt. 1. §-ának megfelelő alkalmazása miként értelmezendő.