A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.90992/2016/13. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 260. §, (1) bek. a) pont, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, (3) bek., 324. §, (1) bek., 325. §, (1) bek., 326. §, (2) bek., 339. §, (1) bek., 348. §, (1) bek., 350. §, (2) bek., 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 14. §] Bíró: Erős Andrea

Pesti Központi Kerületi Bíróság

33.P.90.992/2016/13.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a dr. Balczó Gábor ügyvéd által képviselt

felperesnek

a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, dr. Magyar György ügyvéd által képviselt

Biztosító Zrt. alperes ellen

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 449.500,- (négyszáznegyvenkilencezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A bíróság az eljárás illetékét 420.000,- (négyszázhúszezer) Ft-ban állapítja meg, melyet a felperes visel.

A felperes külön felhívásra köteles megfizetni az államnak 420.000,- (négyszázhúszezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani, a Fővárosi Törvényszékhez címezve.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

Az alperesi biztosító társaság 1996 óta működik Magyarországon, 2002-ig "A" Biztosító Rt. 2002-2005 között "B" Biztosító Rt. 2005-2007 között "C" Biztosító Zrt., majd 2006 decembere óta "D" Biztosító Zrt. néven, jelenleg "E" Zrt. néven működik.

Az alperes függő ügynöke volt 1998-2007. január 16-ig a - 2007. január 01-től az "F" Szolgáltató Kft. megbízottjaként..

A felperes fia és az alperesi jogelőd között 2004 júniusában folyamatos díjas életbiztosítási szerződés jött létre, mely alapján a biztosítottnak a rendszeres díjfizetésen túl lehetősége van korlátlan számú, eseti, egyszeri díj befizetésére, mely összegekből az alperes felhalmozási befektetési egységeket vásárol. A szerződés meghatározott feltételek mellett a biztosítottnak lehetőséget biztosít a részleges, vagy teljes visszavásárlásra, illetve rendszeres pénzkivonásra.

A perbeli életbiztosítási szerződéssel összefüggésben a felperes fiával a kapcsolatot, kezdettől fogva az alperes ügynöke tartotta. Ennek során a felperes fia saját vagyona, illetve édesanyja vagyona terhére az alábbi eseti díjfizetéseket teljesítette: 2006. január 26-án 1.700.000,- Ft-ot, 2006. október 25-én 4 millió Ft-ot, 2006. december 15-én 2.080.000,- Ft-nak megfelelő eurót.

A felperes fia ugyan ezen kötvényszámra hivatkozással, a felperes pénzéből az alperes ügynökének eseti díjként 2006. október 25-én 5 millió Ft-ot, 2006. november 28-án 2 millió Ft-ot adott át. Az eseti díjakat a felperes fia készpénzben alperesi ügynök részére adta át, aki erről minden alkalommal "értesítő eseti díjfizetéséről" elnevezésű az alperesnél rendszeresített nyomtatványt töltött ki.

A nyomtatvány szövege szerint az alperesnek címzett értesítő feladója az ügynök volt, míg a felperes életbiztosítási kötvényére utalással, fizetési nap és összeg megjelölése mellett annak folyószámláról való átutalásáról és az összeg allokációjáról nyilatkozott.

Alperes ügynöke az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan a felperes fián kívül számos ügyfelét tévedésbe ejtette azzal, hogy jogosult eseti díjak átvételére és így 2005-től kezdődően több személytől különböző összegeket vett át, majd azokat nem az alperesnek fizette be, hanem rendszeres haszonszerzésre törekedve sajátjaként más magánszemélyeknél "fektette be".

Ezen magatartása miatt a Győri Törvényszék B.284/2008/300. ítéletében megállapította alperes ügynökének a büntetőjogi felelősségét. A Győri Ítélőtábla a Bf.42/2013/30. sorszámú ítéletével helybenhagyta a Győri Törvényszék ítéletét 2014. április 16-án az jogerős lett.

Miután alperes ügynöke a megtévesztett személyek részére a díjfordulók miatt esedékessé váló összegeket megfizetni már nem tudta 2007 év elején cselekményét az érintettek előtt feltárta, majd 2007. február 01-én közjegyző előtt közjegyzői okiratokba foglaltan az átvétel dátuma és az összeg megjelölésével a pénzösszegek átvételét elismerte és egyben nyilatkozatot tett arról is, hogy az összegek átvételére függő ügynökként jogosult volt és azokat az átvétel napján hiánytalanul befizette az alperes alapkezelő számlájára.

A felperes fiát érintő jognyilatkozatot a közjegyző közjegyzői okiratba foglalta.

A felperes fia 2009-ben peres eljárást indított a Fővárosi Bíróság előtt, ahol a peres eljárás 4.P.25.169/2009 számon volt folyamatban. A 10. sorszámú ítéletével a bíróság kötelezte az alperesi jogelődöt, hogy fizessen meg a felperesnek 7.780.000,- Ft tőkét és járulékait. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában a bíróság kifejtette, hogy a perbeli esetben nem volt vitás, hogy az alperesi jogelőd és alpees ügynöke között állandó jellegű megbízási szerződés állt fenn, amely a felperes sérelmére elkövetett károkozást lehetővé tette. Az ítélet rögzítette, hogy a felperes fia a nyomozás során tett tanúvallomásában, mind pedig a perben személyes előadása során elismerte, hogy az életbiztosítási kötvényére hivatkozva alperes ügynökének átadott összegekből egy része nem saját vagyona volt, hanem részben édesanyja vagyonát képezte.

Ezzel összefüggésben, bár személyes előadásában kifejezett kérdésre akként nyilatkozott, hogy a keresetlevélben is édesanyja pénzeként megjelölt összegeket szülőétől ő azzal kapta, hogy azt neki szánta, s ha ezeket az összegeket a befektetésből kivette volna, az övé lett volna a tőke és a hozam is. Ezzel szemben a nyomozás során 2007. szeptember 06. napján tett tanúvallomásában még azt állította, hogy 2006. október 25-én 5 millió Ft-ot édesanyja részére fektetett be és 2006. november 28-án 2 millió Ft-ot szintén édesanyja nevére fizetett be. Ezen bizonyítékok értékelését követően a Fővárosi Törvényszék arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes a keresetben érvényesített összegből 7 millió Ft-ot nem saját vagyona terhére adott át alperes ügynökének, így annak elvesztése nem az ő kára, azt a felperes saját nevében az alperessel szemben nem érvényesítheti, ezért ebben a körben a bíróság a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet 2010. december 17.én jogerős lett azzal, hogy a felperes fia nevében az eljáró ügyvéd a fellebbezését visszavonta.

Ezt követően az ítélettel szemben a felperes fia 2014. december 05-én perújítási kérelmet terjesztett elő. Ebben a Pp. 260. § (1) a) pontja alapján kérte, hogy a Törvényszék a 4.P.25.169/2009/10. sorszámú jogerős ítéletet változtassa meg és kötelezze az alperest 7 millió Ft tőke és járulékai megfizetésére. Perújítási okként a Győri Törvényszék B.284/2008/300. sorszámú ítéletét, valamint a Győri Ítélőtábla Bf.42/2013/30. sorszámú ítéletét jelölte meg és arra hivatkozott, hogy a másodfokú jogerős büntető ítélet 32. oldalán szereplő 67. számú tényállási részben megállapítást nyert, hogy a felperes fia alperes ügynöke részére mindösszesen 14.780.000,- Ft összeget adott át. Ebből az összegből a Fővárosi Bíróság ítélete alapján az alperes visszafizetett 7.780.000,- Ft tőkét és járulékait.