A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37256/2008/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi CXIV. törvény (Állattenyésztési tv.) 6. §, 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 13. §] Bírók: Hajnal Péter, Kárpáti Zoltán, Kozma György

Kfv.IV.37.256/2008/14.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Pozsonyi Anikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Ónodi Szabó István jogtanácsos által képviselt Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (Budapest, Kossuth tér 11.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe a dr.Szabó Tibor ügyvéd által képviselt alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2008. április 8. napján meghozott 3.K.30.698/2006/33. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 34. sorszám alatt, az alperesi beavatkozó részéről 35. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 3.K.30.698/2006/33. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 100.000-100.000 (százezer-százezer) forint együttes elsőfokú- és felülvizsgálati eljárási perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet Főigazgatója megismételt eljárásban határozataival a felperest 22.290.000 forint, 30.300.000 Ft, 1.830.000 Ft, 14.880.000 Ft és 6.270.000 Ft állattenyésztési bírsággal sújtotta. Határozatai indokolásában rögzítette, hogy a felperesi egyesülettel szemben a beavatkozó részéről bejelentés érkezett, hogy jogosulatlanul kutyakiállítást szervezett több ebfajta részvételével. Megállapította, hogy a rendező felperes nem kérte és nem is kapta meg a kinológiai szövetségként kijelölt beavatkozó előzetes hozzájárulását, és a tenyésztési hatóság szakhatósági hozzájárulása sem történt meg.

A megtartott rendezvények tenyészeb kiállításnak minősülnek; a felperes megsértette az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 6. §-ában és a fajtiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998.(XII.31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának /1/-/3/ bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket, ezért az Átv. 45. § /2/ bekezdése alkalmazásával állattenyésztési bírsággal sújtotta a felperest.

A felperes fellebbezései folytán az alperes a 2006. január 24. napján meghozott 75.697/1/2006., 75.701/1/2006., 75.700/1/2006., 75.698/1/2006. és a 75.699/1/2006. számú határozataival az Átv. 6. §-a, 45. §-ának /2/ bekezdése és az R. 13. §-a alapján helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatokat.

A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.

A Fővárosi Bíróság ítéletével az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában az Alkotmány 7. § /1/ bekezdésére, 8. § /2/ bekezdésére, 63. § /1/ bekezdésére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-ára, 2. § /2/ és /3/ bekezdésére, a Maastrichti Szerződés 1. cikkére hivatkozással megállapította, hogy a felperesi tevékenységet még törvényi szintű jogalkotással sem lehet korlátozni. A közösségi jog elsőbbsége alapján az ezzel ellentétes tagállami jogszabályt nem szabad alkalmazni. Az alapvető jogok érvényesülésének korlátozása kiterjesztően nem értelmezhető, az adott tényállásra alkalmazandó belső jogi norma, az Átv. is csak a fentiekkel összhangban értelmezhető és alkalmazható. Megállapította továbbá a Fővárosi Bíróság, hogy a felperes tevékenységére az Átv. hatálya nem terjed ki. A törvény hatálya akkor állapítható meg, ha gazdasági céllal, állattenyésztés keretében, piacképes, minőségi állat, állati termék előállítását, forgalmazását végzik és az így létrehozott termék alapvetően élelmiszerként hasznosul. Az Átv. 3. § 7. pontja szerinti gazdasági célon belüli sport- és szabadidős tevékenység csak abban az esetben tartozik a törvény hatálya alá, ha az kifejezetten gazdasági célú és állat-, illetve állati eredetű termék-előállításban, forgalmazásban nyilvánul meg. A felperes kifogásolt tevékenységére nézve sem a gazdasági cél, sem az állat- vagy állati eredetű termék-előállítás, forgalmazás ténye nem volt megállapítható, nem volt bizonyított az alperes részéről. Magyarországon jelenleg fajtiszta ebeket fogyasztási, élelmiszeripari feldolgozás, ipari hasznosítás céljára nem tenyésztenek, illetve tartanak.

Az Átv. 3. §-ának 2. pontjára hivatkozással megállapította a bíróság, hogy semmi nem utal arra, hogy a felperes komplex állattenyésztési tevékenységet végez, állati termék előállítását, forgalmazását végezte az adott eseményeken. Az Átv.-ben írt feltételek hiányának értékelése alapján a felperes tevékenysége nem tartozik a törvény hatálya alá.

Végül megállapította a Fővárosi Bíróság, hogy az alperesi határozatok az R. 13. §-ának /1/ és /3/ bekezdése, az Átv. 3. §-ának 20. pontja és az ügyben alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 5. §-ának /1/ bekezdése, 20. §-a, valamint 75. § /1/ bekezdésének a/ pontja értelmében semmisek. A perbeli ügyekben első fokon a tenyésztési hatóság, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) járt el, holott erre hatásköre nem volt. Azzal, hogy sem az Átv., sem az R. nem határozza meg az ügybeli hatásköröket, valamint az első fokon eljáró szervet, fogalmilag kizárt részéről a hatáskör gyakorlása. Az OMMI jogállását ugyanakkor az R. 13. § /3/ bekezdése egyértelműen meghatározza, szakhatósági hatáskör biztosításával. A szakhatóság hatásköre nem terjed ki az ügy egészének elbírálására, az államigazgatási ügyet a szakhatóság csak egy sajátos, szakmai szempontból vizsgálja, magát a hatósági döntést nem a szakhatóság, hanem az eljáró szerv hozza meg. Az OMMI szakhatóságként eljárva, illetve az alperes ezt az aktust jóváhagyva olyan közigazgatási határozatot hozott, amellyel elvonta az egyébként nem meghatározott engedélyező hatóság hatáskörét.

A jogerős ítélet ellen a törvényes határidőn belül az alperes és az alperesi beavatkozó nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását.

Az alperes álláspontja szerint az egyesülési jog - a közösségi jog, az Alkotmány és az Etv. által - alapvető szabadságjogi védelme nem jelenti azt, hogy a jogalkotó ne írhatna elő szakmai szabályokat arra a meghatározott tevékenységre nézve, amelyet az egyesülési jog alapján létrejött szervezet maga is végez. Az egyesülési szabadság alapján létrejött szervezet által is végzett tevékenységgel szemben támasztott szakmai követelmények jogszabályok általi leszabályozása önmagában nem eredményezi az egyesületi autonómia, vagy az egyesüléshez való jog korlátozását (56/B/1999. AB határozat).