64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet

a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól

Az állattenyésztésről szóló - az 1996. évi CXXX. törvénnyel módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (1) bekezdésének a) 7-8. pontjaiban és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szabályozás célja, egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása és szinten tartása. Ennek érdekében eb fajták fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, a tenyésztési dokumentáció kiadása e rendeletben meghatározott feltételekkel végezhető.

2. §[1]

3. § E rendelet alkalmazásában:

1.[2]

2.[3] Kinológiai szövetség: ebfajták fenntartására elismert tenyésztő szervezetek által létrehozott ebtenyésztéssel foglalkozó civil szervezet, melyet az agrárpolitikáért felelős miniszter jelöl ki.

3.[4]

4. Teljesítményvizsgálat: a tenyészcél elérése érdekében végzett, az eb teljesítményeinek (küllem, munkateljesítmény) megállapítására szolgáló eljárás.

5.[5] Tenyészeb: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott eb, amely egyedileg azonosítható, és szerepel a tenyésztő szervezet törzskönyvi nyilvántartásában.

6. Tenyésztés: az adott fajta tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.

7. Tenyésztési adat: e rendelet hatálya alá tartozó ebfajták egyedeinek törzskönyvben nyilvántartott adatai, így különösen az egyed azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyésztőjére és tulajdonosára, alom- és teljes testvéreire vonatkozó adat.

8.[6]

9.[7]

10.[8]

11.[9]

4. § (1)[10] Eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, a tenyésztési dokumentációt kiadni csak tenyésztő szervezet jogosult. Fajtánként egy tenyésztő szervezet ismerhető el. A kis egyedszámú fajták - amelyek fenntartására önálló szervezet nem alakult meg - fenntartására létrehozott szervezet, fajtacsoporttól függetlenül több fajta fenntartására kaphat elismerést.

(2) A tenyésztő szervezet feladatai:

a) adott fajta tenyésztési programjának kidolgozása, elismertetése és végrehajtása;

b) törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat végzése vagy végeztetése.

c)[11]

d)[12] kizárólagos joga az elismerésében szereplő fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében:

e)[13] nemzetközi kinológiai szervezetben a kinológiai szövetségen keresztül képviselteti magát.

(3)[14] A kinológiai szövetség feladatai:

a) az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a hazai ebtenyésztés képviselete nemzetközi szervezetekben;

b) az ebkiállítások és egyéb, minősítést adó rendezvények összehangolása;

c) részvétel a bírók képzésében és minősítésében;

d) a rendezvényekre bírók delegálása;

e) a rendezvényekkel kapcsolatos hiteles nyilvántartások vezetése;

f) a bírálatok pártatlanságának ellenőrzése és a bírálati szabályzatok betartásának felügyelete;

g) az f) pontban foglalt ellenőrzés és felügyelet gyakorlása során tapasztalt szabálytalanság esetén a bírálat, illetve a bíró tevékenységének felfüggesztése vagy a bíró tevékenységétől, illetve a tenyésztő meghatározott időre kiállításon, versenyen való részvételtől eltiltása;

h) a kivitelre szánt ebek származási igazolásának hitelesítése, nyilvántartása;

i) az őshonos ebfajták fenntartásának és megőrzésének irányítása, összehangolása és egységes nemzetközi képviselete.

(4)[15] A kinológiai szövetséget az agrárpolitikáért felelős miniszter kérelemre, határozatlan időre jelöli ki.

(5)[16] Egy adott fajta, illetve fajtacsoport hazai elismert tenyésztő szervezete közvetlenül is jogosult az adott fajtát, illetve fajtacsoportot képviselő nemzetközi szervezetben való részvételre.

4/A. §[17] (1) A 4. § (4) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, címét, képviselőjének nevét, bírósági bejegyzésének hiteles másolatát;

b) a kérelmező tevékenységének bemutatását;

c) a kérelmező tagszervezeteinek listáját (neve, címe) és a tagszervezetek taglétszámát.

(2) A kinológiai szövetség kijelölése megszűnik, ha a kinológiai szövetség jogutód nélkül megszűnik.

(3) A kinológiai szövetség kijelölését az agrárpolitikáért felelős miniszter akkor vonja vissza, ha

a) azt a kinológiai szövetség kérelmezi;

b) tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően végzi.

5. § (1)[18] A tenyésztéssel foglalkozó civil szervezet tenyésztő szervezetkénti elismerésére és az elismerés visszavonására a tenyésztési hatóság jogosult. Az elismerés megadása vagy megtagadása nem érinti a szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.

(2)[19] A tenyésztési hatóság a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztő szervezetként elismeri, ha

a) a benyújtott tenyésztési program megfelel a szakma nemzetközileg elfogadott szabályainak;

b) a tenyésztési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, és a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember, mint tenyésztésvezető rendelkezésre áll;

c) a tenyészeb utódait egyedenként, tartósan úgy jelölik meg, hogy azonosságuk megállapítható;

d) a törzskönyvet a tenyésztési programban leírt törzskönyvi szabályzat előírásainak megfelelően vezetik;

e) nyilatkozik a 10. § (4) bekezdésében foglalt feltétel vállalásáról.

(3)[20] A tenyésztési hatóság a tenyésztő szervezeti elismerésre irányuló eljárása során köteles a kinológiai szövetség véleményét kikérni. A tenyésztési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott fajtacsoportok és fajták esetében az Országos Magyar Vadászkamara véleményét is kikéri. A kinológiai szövetség, illetve az Országos Magyar Vadászkamara véleményét 30 napon belül köteles a tenyésztési hatósággal közölni. A véleményezési határidő nem hosszabbítható. A kinológiai szövetség, illetve az Országos Magyar Vadászkamara véleménye a tenyésztési hatóságot nem köti.

(4)[21] A tenyésztési hatóság a tenyésztő szervezeti elismerésre irányuló eljárása során a következő fajtacsoportok és fajták esetében kéri ki az Országos Magyar Vadászkamara véleményét:

a) a vérebek közül a hannoveri véreb és a bajor hegyi véreb;

b) az angol vizslák közül a pointer, az angol szetter, az ír szetter és a gordon szetter;

c) a kontinentális vizslák közül a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a rövidszőrű német vizsla, a drótszőrű német vizsla, a szálkás szőrű német vizsla, a hosszúszőrű német vizsla, a weimari vizsla, a nagy münsterlandi vizsla, a kis münsterlandi vizsla, az olasz vizsla, a drótszőrű griffon, a pudelpointer, a cseh szálkásszőrű vizsla és a breton spániel;

d) a kajtató ebek közül a német fürjészeb, az angol springer spániel és az angol cocker spániel;

e) a retrieverek;

f) a terrierek közül a jagd terrier, a simaszőrű foxterrier, a drótszőrű foxterrier, a welsh terrier, ír terrier, az airedale terrier, a jack russel terrier és parson russel terrier;

g) a tacskók;

h) a kopók közül az erdélyi kopó, a szlovák kopó, a beagle, a basset hound és az alpesi tacskókopó;

i) az agarak közül a magyar agár.

(5)[22]

(6)[23]

6. § (1)[24] A tenyésztő szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a tenyésztési hatósághoz kell benyújtani.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

a) az elismerést kérő megnevezését, címét, székhelyét;

b) a tenyészteni kívánt fajtát és fajtákat és azok nyilvántartott egyedeinek számát;

c) a személyi és tárgyi feltételeket, a tenyésztésvezető személyének és adatainak feltüntetésével;

d) a fajtánkénti tenyésztési programot.

(3) A tenyésztési programnak tartalmaznia kell

a) a fajta leírását;

b) a tenyészcélt;

c) a tenyésztés módszerét, a fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módot;

d) a törzskönyvi szabályzatot (a törzskönyvezés szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza);

e) a teljesítményvizsgálati szabályzatot (a teljesítményvizsgálati szabályzat kialakításának szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza);

f) a tenyészeb minősítés rendjét;

g) a tenyésztésbe vétel szabályait, így különösen a tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárát, a két kölykezés közötti időt, az almonként törzskönyvezhető utódok számát, valamint az életteljesítményt (összalom számot);

h) a nyilvántartás, azonosítás és igazolások rendjét;

i) az ebek jelölésének módját;

j) az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét.

(4) A kérelemhez csatolni kell az aláírással és pecséttel ellátott származási igazolás mintát, az elfogadott alapszabály hiteles másolatát, a taglétszám kimutatást és a bírósági bejegyzés hiteles másolatát.

7. § (1)[25] A tenyésztési hatóság az elismerésről, illetve az elismerés iránti kérelem elutasításáról határozatot hoz.

(2) Az elismerés a tenyésztési célra, a tenyésztési programra, valamint a szakmai tevékenységi területre, a törzskönyvi szabályzatra, a fajtafenntartásra vonatkozik és ezek végrehajtására jogosít.

(3)[26]

(4)[27]

8. § (1) A tenyésztő szervezet köteles mindazon tenyésztő ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, aki azt kéri, valamint az ebet törzskönyvezni és származási igazolással ellátni, ha az a tenyésztő szervezet elismerésében szereplő fajtához tartozik, a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs, és a tenyésztő az adott fajta tenyésztési programját elfogadja.

(2) A törzskönyv nem selejtezhető.

(3)[28] Tenyésztési dokumentum kiadás alapjául nem szolgálhat olyan tenyésztési nyilvántartás, amelyet nem az Átv. szerint meghatározott feltételeknek megfelelően vezetnek.

9. §[29] A tenyésztő szervezetek listáját a tenyésztési hatóság az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és a tenyésztési hatóság honlapján közzéteszi.

10. § (1)[30] A tenyésztési hatóság az előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztő szervezet elismerését a feltételek teljesítéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszti. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a tenyésztő szervezet az előírt feltételeket nem teljesíti, a tenyésztési hatóság a tenyésztő szervezet elismerését visszavonja.

(2)[31] A tenyésztési hatóság az elismerést visszavonja

a) az elismert tenyésztő szervezet megszűnése,

b) az 5. § (2) bekezdésében írt feltételek be nem tartása,

c) a hivatalos előírásoknak meg nem felelő működés, adatgyűjtés és valótlan adatközlés,

d) az ellenőrzés akadályozása

esetén.

(3)[32]

(4) A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a rendelet hatálybalépése után keletkezett, a nyilvántartásra és a törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak megőrzése céljából, illetve új tenyésztő szervezeti elismerés esetén a dokumentumokat az új, elismert tenyésztő szervezet részére kell átadni.

(5)[33] A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb szervezet elismeréséig a tenyésztő szervezeti feladatokat a tenyésztési hatóság látja el, vagy az átmeneti időszakban a feladat ellátásával más, arra alkalmas szervezetet bíz meg.

11. § (1) A tenyésztő szervezet vezetője köteles a 6. § (2) bekezdésében foglaltak változásait a tenyésztési hatósággal haladéktalanul közölni.

(2)[34] A 6. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak változása a tenyésztési hatóság jóváhagyását igényli.

(3) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti létszámadatra nem vonatkozik.

12. § (1) A tenyésztő szervezetben a kialakított és elismert tenyésztési program végrehajtására tenyésztésvezetőt kell alkalmazni.

(2) Abban az esetben, ha a tenyésztő szervezet a törzskönyvezési tevékenységét maga végzi, nem lehet tenyésztésvezető az, akinek egyéb tevékenysége vagy más szervezetben betöltött tisztsége a tenyésztésvezetői megbízatással összeférhetetlen.

(3) A tenyésztésvezetőnek agrár-, erdészeti, vadgazdálkodási, állatorvosi vagy biológusi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

(4)[35]

13. §[36] (1)[37]

(2)[38]

(3)[39]

(4)[40]

(5)[41]

(6)[42]

14. §[43] Az elismert tenyésztő szervezetek kötelesek feltölteni a származási igazolások másolatát az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. §-a szerinti országos elektronikus adatbázisba.

15. §[44]

16. § (1) Ez a rendelet 1999. július 1. napján lép hatályba.

(2)[45] Az egyes ebtenyésztéssel és eb-egészségüggyel összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 127/2012. (XII. 12.) VM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépésekor elismert tenyésztő szervezetek elismeréseinek hatályát, valamint az ugyanezen időpontot megelőzően az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt kinológiai szövetség elismerésének hatályát a Módr. hatálybalépése nem érinti.

(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács 91/174/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I.

1. A törzskönyv vezetésének szabályai

Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett ebre legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1.[46]

2.1.2. az eb születésének időpontját;

2.1.3. az eb nevét, ivarát, azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását;

2.1.4. az eb szüleinek és nagyszüleinek nevét azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit;

2.1.5. az eb dédszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit;

2.1.6. tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;

2.1.7. a kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát;

2.18. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.

2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell főrészt (a továbbiakban: főtörzskönyvi rész). A törzskönyv a tenyésztő szervezet elhatározása alapján tartalmazhat mellékrészt (a továbbiakban: melléktörzskönyvi rész).

2.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valameny tenyészminőső osztály feltételeinek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.

2.2.2. A főtörzskönyvi résznek több, az ebek teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni.

2.2.3. A törzskönyvet vezető elismert tenyésztő szervezet elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelő egyedek részére. Ez esetben a fő- és melléktörzskönyv kapcsolatát is szabályozni kell.

A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie:

2.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

2.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;

2.2.3.3. a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek;

2.2.4. a bejegyzés vonatkozhat olyan ebekre, amelyek

2.2.4.1. a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak;

2.2.4.2. a tenyésztő szervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

2.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az ebek teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

2.3. A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni.

2.4. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amely hitelesíteni lehet.

2.5. A törzskönyv a tenyésztő szervezetnél, vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető, és nem selejtezhető.

3. A fajtánkénti törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell:

3.1. a tenyészebek és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és a kölykezési dátumoknak az elismert tenyésztő szervezethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.3. a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok készítését, a tenyészebek azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési dátumokról, a kölykezési dátumokról;

3.4. a származásellenőrzés módját;

3.5. a tulajdonosváltozás bejelentését;

3.6. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:

1.1. sorszámot;

1.2. az elismert tenyésztő szervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;

1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;

1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;

1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

1.6. az eb származását, meghatározott generációig visszamenőleg az ősök törzskönyvi számát;

1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint összes teljesítményvizsgálati eredményeit;

1.8. a kiállítás helyét és időpontját;

1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;

1.10. a teljesítményvizsgálatokat.

2. Az észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

3. A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.

4. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

2. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó teljesítményvizsgálat szabályai

A szabályzat összeállításakor a fajta származási országának követelmény rendszerét kell figyelembe venni.

A teljesítményvizsgálati szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

- a tenyészcélnak megfelelő (küllem, munkateljesítmény) teljesítményvizsgálat szabályait,

- kiállítási szabályzatot,

- a bírálatok és vizsgák rendjét, szabályait, elérhető címek és díjak rendjét;

- versenyszabályzatot;

- a teljesítményvizsgálatot végzők személyi feltételeit;

- a nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján kidolgozott tenyészszemle-, munkavizsga-szabályzatot;

- a bírói testület működési szabályzatát, a bírók minősítésének követelményrendszerét, a bírók felelősségét;

- a munkavizsgával rendelkező fajok esetében a teljesítményvizsgálatban résztvevő segédek minősítésének követelményrendszerét;

- jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételi szabályait;

- az importált egyedek származási országban szerzett teljesítményeredményeinek figyelembevételi szabályait.