BH 2016.1.19 A vagyonfelügyelő a csődegyezség elbírálása tárgyában hozott végzést csak az őt érintő, azaz a díját megállapító részében jogosult fellebbezéssel, illetve felülvizsgálati kérelemmel támadni [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 6. § (3) és (4) bek., Pp. 233. § (1) bek., 270. § (2) bek., 273. § (2) bek. a) pont].

Pertörténet:

Fővárosi Ítélőtábla Cspkf.43775/2015/2. (ÍH 2015.160), Kúria Gfv.30237/2015. (*BH 2016.1.19*)

***********

[1] Az elsőfokú bíróság végzésével a csődeljárást megszüntette és a vagyonfelügyelő díját bruttó 11 434 479 forint összegben állapította meg.

[2] A végzéssel szemben az adós és a vagyonfelügyelő fellebbezést nyújtott be. Utóbb az adós a csődeljárás soron kívül történő megszüntetését és a felszámolás elrendelését kérte.

[3] A vagyonfelügyelő - az adós nyilatkozata ellenére fenntartott - fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú végzés megváltoztatását és a csődegyezség jóváhagyását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását kérte.

[4] Az elsőfokú bíróság végzésével a vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a bíróság végzésének az egyezség tárgyában hozott rendelkezését csak az egyezséget kötő felek, az adós és a hitelezők támadhatják meg fellebbezéssel, a vagyonfelügyelő nem, mert az egyezség megkötésében nem vett részt. A vagyonfelügyelő az egyezség elbírálása tárgyában hozott határozatot csak az őt érintő, azaz a díját megállapító részében jogosult fellebbezéssel megtámadni.

[5] A vagyonfelügyelő fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

[6] A másodfokú bíróság - a fellebbezésben írtakra is figyelemmel - hangsúlyozta, hogy önmagában az a jogszabályi rendelkezés, amely magasabb összegű díj számítását teszi lehetővé az egyezség jóváhagyása esetén, mint a csődeljárás megszüntetése esetén [Cstv. 16. § (4) bekezdés], a vagyonfelügyelő érdekeltségét megalapozó körülménynek nem tekinthető. Utalt arra is, hogy a vagyonfelügyelői díj jogszabályban meghatározott mértéke nem a vagyonfelügyelő eljárásától, hanem az eljárás befejezésének módjától függ. A bíróság az adós és a hitelezők által megkötött egyezséget csak akkor hagyhatja jóvá, ha az megfelel a jogszabályokban foglaltaknak.

[7] A jogerős végzés ellen a vagyonfelügyelő nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a fellebbezés elbírálásával az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, másodlagosan pedig kérte a jogerős végzés - elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő - hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.

[8] Állította, hogy a jogerős végzés sérti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 237. §-át és a Cstv. 6. § (4) bekezdését.

[9] Rámutatott, hogy álláspontja szerint arra a kérdésre kell a felülvizsgálati eljárásban választ adni, megilleti-e önálló fellebbezési jog a vagyonfelügyelőt a csődeljárást megszüntető végzéssel szemben.

[10] Álláspontja szerint a Pp. 237. §-át nem lehet alkalmazni, ha a fellebbező részbeni érdekeltsége áll fenn. A vagyonfelügyelő érintettségét, érdekeltségét megalapozza, hogy az egyezség jóváhagyása esetén magasabb összegű díj illeti meg, ráadásul a bíróság a vagyonfelügyelő által ellenjegyzett egyezségről döntött, végzésében a vagyonfelügyelő eljárását, intézkedését és ellenjegyzését is minősítette, amikor úgy foglalt állást, hogy az egyezség a Cstv. szabályainak nem felelt meg.

[11] Ha megtagadnák a vagyonfelügyelőtől a jogorvoslati jogot, az a Pp.-vel és az Alaptörvénnyel is ellentétesen azt jelentené, hogy egy az eljárásban részt vevő, annak törvényes lefolytatásáért felelős jogalanyt érintően a bíróságnak megfellebbezhetetlen döntési és rendelkezési jogosultsága lenne, amivel a vagyonfel­ügyelő eljárásbeli szerepe kérdőjeleződne meg.

[12] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn.

[13] A Pp. 270. § (2) bekezdése szerint az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

[14] A vagyonfelügyelő fellebbezését hivatalból elutasító végzést helybenhagyó másodfokú jogerős határozat nem tekinthető az ügy érdemében hozott végzésnek.

[15] Megjegyzi ugyanakkor a Kúria, hogy a vagyonfel­ügyelőnek nemcsak a felülvizsgálati, de a fellebbezési joga is korlátozott a Pp. 233. § (1) bekezdése alapján.

[16] Nem vitásan a vagyonfelügyelőt a Cstv. 6. § (4) bekezdése szerint félnek kell tekinteni a csődeljárásban, azonban csak a törvény által ráruházott jogait gyakorolhatja, és e körben illeti meg a jogorvoslati jog is. Feladata a csődegyezség létrehozása körében befejeződik azzal, hogy az adós a csődegyezséget benyújtja a bírósághoz. Önálló jogi érdekeltsége a csődegyezség jóváhagyása tekintetében nincs, az adós által benyújtott jogorvoslat esetén beavatkozóként támogathatja az adóst. Ha díjának meghatározása - az adott eljárás befejezési módjához képest - tévesen történt, akkor e körben van önálló fellebbezési és felülvizsgálati joga.

[17] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelmét a Pp. 273. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján hivatalból elutasította.

(Kúria Gfv. VII. 30.237/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a dr. Bolberitz Kristóf ügyvéd által képviselt H. Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt" adós ellen a Budapest Környéki Törvényszéken 2.Cspk.13-2014-000014. számon indult csődeljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla 12.Cspkf. 43.775/2015/2. számú jogerős végzése ellen a Dr. Fodor Ákos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Fodor Ákos ügyvéd által képviselt Q. Korlátolt Felelősségű Társaság vagyonfelügyelő felülvizsgálati kérelme folytán indult eljárásban meghozta a következő