A Pécsi Törvényszék Pf.20929/2012/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 82. §, 253. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 26. §, 30. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §, 3. §, 4. §] Bírók: Barth Andrea, Kovács János, Májerné dr. Bükkösdi Diana

A (név) Törvényszék a (név) Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt I.rendű felperes neve, (I..r. felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve, (II.r. felperes címe) II. rendű felpereseknek - a (név) jogtanácsos által képviselt alperes neve, (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a (név) Városi Bíróság előtt indított perében 2012. június 19. napján meghozott (határozat száma) számú ítélet ellen az alperes által 7. sorszám alatt előterjesztett és 8. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és az alperest annak az adatnak a kiadására kötelezi, hogy 2005. június 1. napjától kezdődően (név) bíró mióta intéz a (alperes neve)en, illetve a (2. név) Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségben marasztalását, és kötelezi a felpereseket, hogy egyetemleges kötelezettséggel fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 12.600,- (tizenkettőezer-hatszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetének helyt adott és kötelezte az alperest, hogy adja ki nekik, mint egyetemleges jogosultaknak a következő adatokat:

A 2010., 2011. és 2012. években a (2. név) Bíróság, illetve a alperes neve előtt társadalmi szervezet határozatának megtámadása iránt indult perekben hány esetben kérték a megtámadott határozat végrehajtásának a felfüggesztését, ezen kérelmet a bíróság hány esetben bírálta el a 2 munkanapon belül, 2 és 10 munkanap között, 10 és 20 munkanap között, 20 és 30 munkanap között, 30 munkanap és 2 hónap között, illetve 2 hónapon túl, illetve ezen határozatok közül hányat hozott (1. név) bíró.

(1. név) bíró mióta tárgyal a (alperes neve)en, illetve a (2. név) Bíróságon elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyeket, a 2010., 2011. és 2012. években hány ügy került kiosztásra rá és ezekben ebből mennyit fejezett be. 2010. és 2011. évek végén hány ügye volt folyamatban és ezekből mennyi volt a társadalmi szervezet határozatának felülvizsgálata iránt indított per. A kiosztásában lévő 2010., 2011. és 2012. években indult, és 2011. január 1. napján folyamatban lévő ügyekből mennyi volt 2 éven túl, 1 éven túl, 6 hónapon túli, illetve 3 hónapon túl folyamatban lévő ügy.

Kötelezte továbbá az alperest, hogy a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül fizessen meg 71.858,- forint ügyvédi munkadíjból és készkiadásból álló elsőfokú perköltséget.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, a felperesek perköltségben való marasztalását.

A fellebbezés részben megalapozott.

Az első fokon eljárt bíróság a tényállást helyesen állapította meg. Azt a másodfokú bíróság a felperesek fellebbviteli tárgyaláson tett nyilatkozata alapján csupán kiegészíti azzal, hogy adatigénylésük célja annak ellenőrzése, hogy az alperes minden ügyben olyan gyorsan járt-e el, mint a felperesek konkrét ügyében. Az így kiegészített tényállást a másodfokú bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául.

A városi bíróság az irányadó jogszabályokat nagyrészt felhívta, azt a másodfokú bíróság kiegészíti az információs rendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban Ijtv.) 30. § (2) és (5) bekezdésének idézésével, amely szerint az adatigénylésnek közérthető formában és - amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylő által kért technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha az igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmeznie és közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha az annak alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló közérdeknél.

Az Ijtv. 1. § szerint a törvény célja az adatok kezelésre vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletbe tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.

Nem tévedett az elsőfokú bíróság, a felperesek keresetében kiadni kért adatok az Ijtv. alapján történt minősítésében, mikor azt állapította meg, hogy a (2. név) Bíróság, illetve alperes neve forgalmára vonatkozó adatok az Ijtv. 3.§ 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősülnek, míg a további kiadni kért adatok a 6. pont szerint, a közérdekből nyilvános adatok kiadása irányuló kérelemként bírálandók el. Ennek megfelelően, a jogvita elbírálásánál sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy míg az adatkezelő szerv rendelkezésére álló közérdekű adat megismerésére vonatkozó jog az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdés szerint is alkotmányos védelem alatt álló abszolút jogosultság, addig a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét maga a törvény is feltételhez, célhoz, a közügyek átláthatóságára vonatkozó közérdek fennállásához köti.