2/2018. (I. 25.) ORFK utasítás

a hozzátartozók közötti erőszak kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a hozzátartozók közötti erőszakkal összefüggő rendőri tevékenység, valamint a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben meghatározott rendőrségi feladatok egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya kiterjed:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség) központi szervére (a továbbiakban: ORFK);

b) a Készenléti Rendőrségre;

c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra (a továbbiakban: RRI);

d) a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra (a továbbiakban: ROKK);

e) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;[1]

f) a rendőrkapitányságokra, valamint

g) a határrendészeti kirendeltségekre.

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) bántalmazott: a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.) 1. § (2) bekezdése szerinti bántalmazott;

b) bántalmazó: a Hketv. 1. § (3) bekezdése szerinti bántalmazó;

c) hozzátartozók közötti erőszak: a Hketv. 1. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozók közötti erőszak;

d) gyámhatóság: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § k) pontja szerinti hatóság;

e) kiadmányozásra jogosult: az a legalább négyéves bűnügyi és/vagy közrendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező rendőr, aki a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésével kapcsolatos szakmai képzésen, évenkénti továbbképzésen dokumentált módon részt vett, és a rendőrkapitányság vezetője a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására ügyrendben vagy szervezeti és működési szabályzatban kijelölte;

f) kiskorú veszélyeztetettsége: a kiskorú Gyvt. 5. § n) pontja szerinti veszélyeztetettsége;

g) kiskorú súlyos veszélyeztetettsége: a kiskorú Gyvt. 72. § (2) bekezdése szerinti veszélyeztetettsége;

h) mentor: az 1. pont b)-c) és e)-g) pontjában megjelölt szerv azon hivatásos állományú tagja, akit e szerv vezetője a feladat ellátására kijelölt;

i) szolgáltató: a Gyvt. 5. § w) pontja szerinti szolgáltató.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A rendőr az eljárása során a helyszínen észlelt, hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelek esetén köteles vizsgálni az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozatalának szükségességét. Amennyiben a határrendészeti kirendeltség, a KR vagy az RRI állományába tartozó rendőr a szolgálata során észlel ilyen cselekményt, az elsődleges intézkedés megtételével egyidejűleg ezt jelenti a tevékenységének irányítását ellátó ügyeletnek, amely erről haladéktalanul értesíti a tevékenység-irányítási központot (a továbbiakban: TIK).[2]

4. Ha a beérkezett segélyhívásból vagy bejelentésből kitűnően hozzátartozók közötti erőszak miatti rendőri intézkedésre van szükség, a TIK - amennyiben szükséges, haladéktalanul - intézkedő rendőrt irányít a helyszínre. Amennyiben az utasítás hatálya alá tartozó cselekményre vonatkozó bejelentést közvetlenül a határrendészeti kirendeltségen teszik meg, azt a határrendészeti kirendeltség ügyeletese az intézkedő rendőr helyszínre irányítását követően haladéktalanul jelenti a TIK-nek, amely intézkedik az illetékes rendőrkapitányság kiadmányozásra jogosult rendőrének a helyszínre küldésére. Amennyiben az utasítás hatálya alá tartozó cselekményre vonatkozó bejelentést közvetlenül a KR vagy az RRI felé teszik meg, azt a KR vagy az RRI ügyeletese haladéktalanul jelenti a TIK-nek.

5. A helyszínen az intézkedő rendőr

a) intézkedik a jogellenes állapot megszakítása, a további jogsértések megelőzése és a törvényes rend helyreállítása érdekében;

b) az ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalának részletes szabályairól szóló 471/2017. (XII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint megállapítja, hogy

ba) a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére,

bb) indokolt-e az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése,

bc) indokolt-e szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása;

c) meggyőződik arról, hogy a bántalmazott biztonságban van-e, amennyiben nem, a bántalmazottat - kérésére - biztonsági intézkedés keretében elkíséri az illetékességi területén lévő legközelebbi szállást nyújtó krízismenhelyre;

d) tájékoztatja az érintetteket a Hketv. 5. § (6) bekezdésében és a 11. §-ában foglaltakról, illetve a rendelkezésükre álló jogérvényesítési lehetőségekről, a segítő és információs szolgáltatásokról, illetve szervezetekről, menedékházak, anyaotthonok igénybevételének lehetőségeiről;

e) ha kiadmányozásra jogosult és annak feltételei fennállnak, meghozza az ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről szóló határozatot, és annak a Hketv.-ben meghatározott feltételei fennállása esetén kiállítja a védelmi tanúsítványt.[3]

6. Amennyiben a megállapított tényállásból hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet következtetni, az intézkedő rendőr köteles mérlegelni, hogy a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 33. § (2) bekezdés g) pontja alapján helye van-e a bántalmazó előállításának. Amennyiben a bántalmazó előállítására nem kerül sor, úgy az intézkedő rendőr köteles a TIK-et és a szolgálatparancsnokot erről értesíteni.

7. Amennyiben a megállapított tényállásból hozzátartozók közötti erőszak megvalósulására megalapozottan lehet következtetni, azonban a bántalmazó előállítása nem indokolt, és az intézkedő rendőr az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására nem jogosult, a TIK a szolgálatparancsnok egyidejű tájékoztatása mellett köteles a további intézkedések megtétele érdekében a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat kiadmányozására jogosult személy helyszínre irányításáról gondoskodni. Az intézkedő rendőr a kiadmányozásra jogosult személy utasítása alapján köteles az ideiglenes megelőző távoltartásról szóló határozat meghozataláig a helyszínen tartózkodni.

8. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről szóló döntés előkészítése során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezései alapján a kiadmányozásra jogosult rendőr a tényállás tisztázása érdekében bizonyítási eljárást folytat le, ennek keretében

a) a bántalmazottat és a bántalmazót vagy ezek törvényes képviselőjét, valamint a helyszínen tartózkodó más személyeket a Korm. rendeletben meghatározottak szerint meghallgatja;

b) az előállított bántalmazót az előállítás ideje alatt meghallgatja;

c) beszerzi az adatot arra vonatkozóan, hogy a bántalmazó a bántalmazott sérelmére korábban követett-e el erőszakos cselekményt, ha igen mikor, hány esetben;

d) tájékoztatja a bántalmazottat a feljelentés joghatásairól, továbbá az ideiglenes megelőző és megelőző távoltartásról;

e) a helyszínen - a Korm. rendeletben foglaltakra figyelemmel - adatgyűjtést, tanúkutatást végez;

f) a helyszínről, ha a lehetőségek adottak, videofelvételt vagy fénykép-dokumentációt készít.

9. Amennyiben olyan bűncselekmény gyanúja merül fel, amely magánindítványra büntetendő, az intézkedő rendőr tájékoztatja a bántalmazottat a magánindítvány előterjesztésének lehetőségéről, a magánindítvány joghatásairól, valamint a büntetőeljárás menetéről.

10. Az intézkedések végrehajtása során tartózkodni kell a személyes véleménynyilvánítástól.

11. A bántalmazó személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedés megszüntetéséről a bántalmazottat - amennyiben arról a hatóságnak tudomása van - a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés megszüntetését megelőző lehető legkorábbi időpontban, rövid úton értesíteni kell. Tájékoztatni kell továbbá arról is, hogy milyen lehetőségei vannak, amennyiben biztonságát veszélyben érzi. Az értesítésről feljegyzést kell készíteni, amely tartalmazza az értesítés

a) időpontját (óra, perc);

b) formáját (személyesen, telefonon);

c) tartalmát.

12. Ha az előállítás ideje alatt ideiglenes megelőző távoltartás elrendeléséről határoztak, a bántalmazottat erről az előállítás megszüntetésével egy időben a határozatot kiadmányozó rövid úton értesíti azzal a kitétellel, hogy a távoltartott személyes dolgainak elvitelét biztosítania kell. A bántalmazottat tájékoztatni kell arról, hogy ezen időtartamra rendőri jelenlét biztosítását kérheti.

13. A 11. és 12. pontban foglalt esetekben, ha a családban kiskorú személy is érintett, ennek tényéről a határozatot kiadmányozó az intézkedéstől számított 72 órán belül a bántalmazás helye szerint illetékes szolgáltatót, valamint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatot ellátó szervezeti elemét írásban értesíti a kiskorú veszélyeztetettségének tényéről szóló adatlap (a továbbiakban: adatlap) megküldésével.[4]

14. Ha a rendőri intézkedés, illetőleg a büntető-, a szabálysértési vagy a közigazgatási hatósági eljárás során kiskorú veszélyeztetettsége állapítható meg, az eljáró rendőri szerv az adatlap megküldésével a veszélyeztetettség megállapítását követő 72 órán belül jelzést ad

a) a bántalmazás helye szerint illetékes szolgáltatónak a Gyvt. 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján;

b) a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatot ellátó szervezeti elemének.[5]

15. Ha a hozzátartozók között erőszakkal kapcsolatos eljárás során megállapítható, hogy a kiskorú az eljárásban valótlan tényt állított, a Gyvt. 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti jelzés keretében a nyomozó hatóság vezetője az adatlap megküldésével haladéktalanul hatósági eljárást kezdeményez a gyámhatóságnál és erről a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési feladatát ellátó szervezeti elemét tájékoztatja.[6]

16. A kiskorú súlyos veszélyeztetettsége esetén haladéktalanul, határozattal intézkedni kell a kiskorú ideiglenes hatályú elhelyezéséről.[7]

17. A helyszínen intézkedő rendőr az intézkedésről részletes jelentést készít, amelyet a szolgálat befejezését követően átad a beszámoltató parancsnokának. A jelentésben ki kell térni a megtett rendőri, gyermek- és áldozatvédelmi intézkedésekre. Amennyiben nem kerül sor ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára, akkor a 18. pontban foglaltakra figyelemmel kell a jelentést elkészíteni, különös tekintettel a határozat meghozatalának mellőzését alátámasztó indokokra.

18. A helyszínen intézkedő rendőr jelentését felhasználva a kiadmányozásra jogosult rendőr összefoglaló jelentést készít, amelyben szerepeltetni kell különösen az alábbiakat:

a) az intézkedés alapjául szolgáló, hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos esemény részletes leírását;

b) a foganatosított rendőri intézkedések leírását, különös tekintettel az alkalmazott kényszerintézkedésekre;

c) a helyszín részletes leírását;

d) a helyszínen tartózkodók fizikai és érzelmi állapotának részletes leírását;

e) a bántalmazó, a bántalmazott és a tanúk által elmondottakat;

f) a végrehajtott gyermekvédelmi intézkedéseket;

g) az alkalmazott áldozatvédelmi intézkedéseket (pl. figyelemfelhívás, tájékoztatás, menedékhelyre kísérés);

h) ha a helyszínen video- vagy fényképfelvétel készült, azok mellékletként csatolására való utalást.

19. Be kell szerezni azokat a bizonyítékokat, amelyek elkerülhetővé teszik a tizennegyedik életévét be nem töltött személy (a továbbiakban: gyermekkorú) kihallgatását.

20. A hozzátartozók közötti erőszak gyermekkorú bántalmazottait a különleges meghallgató szoba alkalmazásával összefüggő oktatásban részesült rendőr (a továbbiakban: oktatásban részesült rendőr) hallgatja ki.

21. Gyermekkorú tanúkénti kihallgatása során az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) ha elengedhetetlen a gyermekkorú kihallgatása, azt a nyomozó hatóság olyan tagja végzi, aki lehetőleg azonos nemű a kihallgatandó személlyel;

b) a kihallgatást hivatali időben, a gyermekkorú életkori sajátosságainak figyelembevételével kell elvégezni;

c) a kihallgatást kép- és hangfelvevővel vagy egyéb technikai eszközzel rögzíteni kell.

22. Ha az eljáró szerv illetékességi területén van alkalmasságot megállapító tanúsítvánnyal rendelkező különleges meghallgató szoba, az oktatásban részesült rendőr[8]

a) a gyermekkorú személy, valamint - ha az különleges bánásmódot igénylő sértettnek minősül - a bántalmazott tanúvallomását itt veszi fel;

b) a bántalmazott tanúvallomását, ha ehhez hozzájárul, kép- és hangfelvételen rögzíti.

23. Ha az eset összes körülménye indokolja, a hozzátartozók közötti erőszak miatt eljárt szerv vezetője a gyermekvédelmi együttműködés során esetmegbeszélést kezdeményez, melynek keretében felveszi a kapcsolatot a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott, jelzésre, illetve hatósági eljárás kezdeményezésére köteles érintett intézménnyel vagy személlyel.

24. A hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos ügyekben folytatott rendőri eljárást, intézkedést, az intézkedés elmaradását, szakszerűtlenségét vagy törvénytelenségét kifogásoló, a bántalmazott, a bántalmazó, civil szervezet vagy bármely más személy, illetve szerv részéről érkező panaszról vagy bejelentésről, valamint a kivizsgálást követően annak eredményéről a kivizsgálásra jogosult vezető a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési szervezeti elemének vezetőjét tájékoztatja.[9]

25. Az 1. pont b)-c) és e)-g) alpontban felsorolt szervek vezetői

a) meghatározzák a Hketv.-ből az általuk vezetett szervre háruló feladatok ellátásának folyamatosságát biztosító mentorok számát, a helyettesítés rendjét, valamint gondoskodnak a mentorpótlásról;

b) a mentorok útján gondoskodnak az érintett szolgálati ágak és szolgálatok hivatásos személyi állományának alapszintű oktatásáról;

c) egyes eseteket követően javasolják az eljáró rendőr számára mentális segítségnyújtás igénybevételét;

d) a Hketv. 5. § (6) bekezdésében, valamint a 11. §-ában foglalt szervezetek, intézmények elérhetőségét tartalmazó tájékoztatót közzéteszik és aktualizálják, valamint megküldik az ORFK Kommunikációs Szolgálat részére a Rendőrség internetes honlapján és intranethálózatán történő hozzáférés biztosítása érdekében;

e) gondoskodnak a mentorok bevonásával az érintett szolgálati ágak és szolgálatok hivatásos személyi állománya évi egyszeri vagy szükség szerinti oktatásról, ennek dokumentációjáról.

26. A rendőrkapitányságok vezetői a helyi sajátosságoknak megfelelő számban kijelölik a kiadmányozásra jogosult rendőröket, és gondoskodnak arról, hogy kiadmányozásra jogosult rendőr mindig legyen szolgálatban.

27. A ROKK igazgatója - a rendészeti és a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettessel együttműködve - minden évben két alkalommal - február 10-ig, illetve november 10-ig - intézkedik a mentorok továbbképzésének megszervezésére, valamint évente legalább egy alkalommal a hozzátartozók közötti erőszak miatti intézkedéseket végrehajtó állomány részére speciális konfliktuskezelői tréninget szervez.

28. A Rendőrség bűnmegelőzési tevékenységéről szóló 20/2010. (OT 10.) ORFK utasításban meghatározottakon túl a bűnmegelőzési előadó és a mentor

a) képzésekkel, oktatásokkal felkészíti az állományt és szinten tartja ismereteit a hozzátartozók közötti erőszak jogi, hatalmi, viktimológiai jellemzőiről;

b) felkérésre részt vesz a társszervek munkatársainak képzésében.

29. A Rendőrség bűnmegelőzési szervezeti elemeinek munkatársai figyelemmel kísérik illetékességi területükön a hozzátartozók közötti erőszakhoz kapcsolódó bűnelkövetési formákat, tanulmányozzák a bűncselekmények morfológiai sajátosságait, amelynek eredményeit az ifjúságvédelmi és áldozatvédelmi munkájukban hasznosítják.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

31. A Készenléti Rendőrség parancsnoka, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója a hozzátartozók közötti erőszak rendőrségi feladatainak végrehajtásával kapcsolatos szakmai tapasztalatokról jelentést készít, melyet minden év február 20. napjáig megküld a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.

32. A rendőrkapitányság vezetője és a határrendészeti kirendeltség vezető a hozzátartozók közötti erőszak rendőrségi feladatainak végrehajtásával kapcsolatos szakmai tapasztalatokról - a 34. pont szerinti szempontrendszer alapján kidolgozott - jelentést minden év február 1-jéig felterjeszti az illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettesének, aki az általa ugyanezen szempontok alapján elkészíttetett összefoglaló jelentését minden év február 20. napjáig felterjeszti a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére.[10]

33. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője az összefoglaló jelentések alapján minden év március 15-ig elkészítteti az országos értékelő jelentést, melyet szolgálati úton az országos rendőrfőkapitánynak terjeszt fel. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnmegelőzési Osztály vezetője az országos rendőrfőkapitány által jóváhagyott jelentést a jóváhagyást követő 5 napon belül az ORFK Rendészeti Főigazgatóságnak megküldi.

34. A 32. pontban meghatározott jelentés tartalmazza az adott tárgyidőszak (előző év január 1. és december 31. között) hozzátartozók közötti erőszak tekintetében releváns bűnügyi helyzetének bemutatását, valamint

a) a hozzátartozók között elkövetett cselekmények során a bántalmazottak, bántalmazók számát, nemét, korát, valamint a főbb kriminalisztikai jellemzőit;

b) az utasításban meghatározott feladatok végrehajtásának tapasztalatait;

c) a gyámhatóságnak és a szolgálatnak küldött jelzések számát;

d) az ideiglenes megelőző távoltartásokról meghozott határozatok számát;

e) hány esetben és milyen okok alapján nem került sor ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára;

f) a 24. pontban meghatározott panasz, bejelentés hány esetben fordult elő, mire irányult, hogyan zárult;

g) az évi egyszeri kötelező képzés időpontját és a résztvevők számát;

h) civil szervezetekkel és a szolgálatokkal történő együttműködés tapasztalatait;

i) a 29. pontban meghatározottak során szerzett tapasztalatokat;

j) mellékletként legfeljebb 3 esetet tartalmazó részletes, a rendőri intézkedésre is kiterjedő példatárat.

35.[11]

36.[12]

37.[13]

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 2/2018. (I. 25.) ORFK utasításhoz[14]

2. melléklet a 2/2018. (I. 25.) ORFK utasításhoz[15]

3. melléklet a 2/2018. (I. 25.) ORFK utasításhoz[16]

4. melléklet a 2/2018. (I. 25.) ORFK utasításhoz[17]