BK 120. szám

Az árdrágítás vétségének és szabálysértésének elhatárolása szempontjából

a) általában csekély mennyiségű a 20 000 forintot meg nem haladó értékű áru;

b) csekély mértékű a 2000 forintot meg nem haladó nyereség [Btk. 301. §].

A Btk. 301. §-nak (1) bekezdése és az Sztv. 110. §-nak (1) bekezdése az árdrágítás vétségét, illetve szabálysértését tartalmilag azonosan határozza meg. Az Sztv. rendelkezése értelmében azonban szabálysértés a csekély mennyiségű árura vagy nyereség elérése végett elkövetett árdrágítás. A jogalkalmazás egysége érdekében szükségessé vált a csekély mennyiségű áru, illetve nyereség értelmezése.

a) A forgalomban kerülő sokféle árucikket különböző természetes mértékegységekben mérik, s az egyes árufajtákból a közfelfogás rendkívül eltérő mennyiségeket tart csekélynek. Minden árunak van azonban pénzben kifejezhető értéke, s csak az érték alkalmas arra, hogy a különböző árunak mint az árdrágítás elkövetési tárgyainak mennyiségét kifejező közös mérceként szolgáljon.

A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának BK 108. számú állásfoglalása szerint jogosulatlan kereskedés szabálysértése helyett üzérkedést kell megállapítani, ha a cselekmény 20 000 forintot meghaladó értékű áru tekintetében valósították meg. Ezt az iránymutatást figyelembe véve, az üzérkedéssel sok szempontból hasonló jellegű árdrágításnál hasonló értéket indokolt alapul venni, de itt az elkövetési tárgy mennyiségének meghatározására.

Az árumennyiség csekély vagy nem csekély voltának megállapítását azonban adott esetben más szempontok is befolyásolhatják. Figyelembe kell venni a mindenkori gazdasági helyzetet, az egyes árucikkek jelentőségét (alapvető szükségleti cikkekről vagy egyéb cikkekről van-e szó), az ellátási helyzetet, az egyes áruk iránti kisebb vagy nagyobb keresletet stb. Az ilyen körülmények értékelése arra az eredményre vezethet, hogy az áru mennyisége annak ellenére sem tekinthető csekélynek, hogy az összértéke a 20 000 forintot nem éri el (pl. az elkövető a cselekményével az ellátási nehézségeket vagy a monopolhelyzetét használja ki).

Másfelől a 20 000 forint valamelyest meghaladó értékű árumennyiség is adott esetben csekélynek tekinthető (pl. a lakosság ellátása szempontjából kevésbé jelentős cikkeknél vagy gondatlanságból elkövetett árdrágítás esetében).

b) Az árdrágítás elsődlegesen az árszínvonalat támadja, de az elkövető nyerészkedési törekvése folytán hasonló jellegű, mint a csalás. Ez indokolja, hogy a szándékosan elkövetett vagyon elleni cselekmények szabálysértési értékhatára legyen megfelelően irányadó arra nézve is, hogy az árdrágítás csekély nyereség elérése elkövetettnek tekinthető-e.

A jelenlegi árviszonyok mellett a 2000 forint meg nem haladó nyereség az a) pontban említett körülményektől függetlenül mindig csekély. Ezért pl. szabálysértés az árdrágítás, ha a jogtalan nyereség a százalékszerű arányát tekintve magas, de egészében véve nem haladja meg a 2000 forintot.

Szabálysértés az árdrágítás, ha nem csekély mennyiségű árura követték ugyan el, de a nyereség csekély. Ha viszont a nyereség nem tekinthető csekélynek, az áru mennyiségétől függetlenül bűncselekményt kell megállapítani.