62015CJ0670[1]

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. július 26. Az eljárást indította: Jan Šalplachta. A Bundesarbeitsgericht (Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén - 2003/8/EK irányelv - Az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok - Hatály - A költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordítási költségeinek megtérítését kizáró tagállami szabályozás. C-670/15. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2017. július 26. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén - 2003/8/EK irányelv - Az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok - Hatály - A költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordítási költségeinek megtérítését kizáró tagállami szabályozás"

A C-670/15. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2015. december 15-én érkezett, 2015. november 5-i határozatával terjesztett elő a

Jan Šalplachta által indított eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: J. L. da Cruz Vilaça tanácselnök, A. Tizzano, a Bíróság elnökhelyettese (előadó), M. Berger, E. Levits és F. Biltgen bírák,

főtanácsnok: M. Szpunar,

hivatalvezető: K. Malacek tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2016. november 9-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- J. Šalplachta képviseletében K. Jurisch és P. Probst Rechtsanwälte,

- a német kormány képviseletében M. Hellmann, T. Henze és J. Mentgen, meghatalmazotti minőségben,

- a cseh kormány képviseletében L. Březinová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

- a spanyol kormány képviseletében M. Sampol Pucurull, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Heller és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2017. február 1-jei tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv (HL 2003. L 26., 41. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 90. o.) 1. és 2. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Jan Šalplachta által az elmaradt munkabérnek a volt munkáltatója, az Elektroanlagen & Computerbau GmbH általi kifizetése tárgyában indított eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A 2003/8 irányelv (5), (6), (18) és (23) preambulumbekezdése értelmében: [...] [...]

"(5) Ezen irányelv a határon átnyúló jogviták esetén a költségmentesség alkalmazását kívánja előmozdítani az elegendő forrással nem rendelkező személyek számára, amennyiben támogatás szükséges az igazságszolgáltatáshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférés biztosításához. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés általánosan elismert jogát erősíti meg az Európai Unió [A]lapjogi [C]hartájának 47. cikke.

(6) Sem az - akár felperesként, akár alperesként - eljáró peres fél forrásainak hiánya, sem pedig a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéből eredő nehézségek nem akadályozhatják az igazságszolgáltatáshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférést.

(18) A tagállamok jogrendszereinek összetettsége és az azok közötti különbségek, valamint a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellege miatt felmerülő költségek nem akadályozhatják meg az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Ennek megfelelően a költségmentességnek a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegével közvetlenül összefüggő költségeket kell fedeznie.

(23) Mivel a költségmentességet a bíróság székhelye vagy a végrehajtás helye szerinti tagállam adja, a per előtti tanácsadást kivéve, ha a költségmentességet kérelmező személy lakhelye vagy szokásos tartózkodási helye nem a bíróság székhelye szerinti tagállamban van, a tagállamnak a saját jogszabályait kell alkalmaznia ezen irányelv elveivel összhangban."

4 A 2003/8 irányelv "Célok és alkalmazási kör" című 1. cikke kimondja:

"(1) Ezen irányelv célja a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése, az e jogvitákkal kapcsolatos költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításán keresztül.

(2) Ezen irányelvet - a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén - polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, a bíróság jellegétől függetlenül. Az irányelv hatálya nem terjed ki az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre.

(3) Ezen irányelvben a "tagállam" a tagállamokat jelenti, Dánia kivételével."

5 Ezen irányelv "Határon átnyúló vonatkozású jogviták" című 2. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Ezen irányelv alkalmazásában határon átnyúló vonatkozású jogvita az a jogvita, amelyben az ezen irányelvvel összefüggésben költségmentességet kérelmező személynek nem a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállamban van a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

(2) A fél lakóhelye szerinti tagállamot a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet [HL 2001. L 12., 1. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o. és HL 2011. L 124., 47. o.] 59. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3) Annak meghatározására, hogy a jogvita határon átnyúló vonatkozású-e, a kérelem ezen irányelvvel összhangban történő benyújtásának időpontjában kerül sor."

6 Az említett irányelvnek "A költségmentességhez való jog" című 3. cikke a következőképpen hangzik: "(1) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vitában érintett természetes személyek jogosultak a megfelelő költségmentességre annak biztosítása érdekében, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférésüket az ezen irányelvben meghatározott feltételekkel összhangban biztosítsák. (2) A költségmentesség akkor tekinthető megfelelőnek, ha biztosítja az alábbiakat: Azokban a tagállamokban, amelyekben a pervesztes fél köteles a másik fél költségeit viselni, ha a kedvezményezett a pervesztes, a költségmentesség kiterjed az ellenfél költségeire is, ha az ezekre a költségekre akkor is kiterjedne, amennyiben a kedvezményezett lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye a bíróság székhelye szerinti tagállamban lenne. [...]"

a) a bírósági eljárás megkezdését megelőző jogvita lezárására irányuló, a pert megelőző tanácsadás;

b) jogsegély [helyesen: jogi segítségnyújtás] és a bíróság előtti képviselet, a kedvezményezett részére az eljárási költséggel kapcsolatos könnyítés vagy az az alóli mentesség [helyesen: az eljárási költségek alól nyújtott mentesség vagy e költségek átvállalása], beleértve a 7. cikkben említett költségeket és az eljárás folyamán a bíróság által eljárással megbízott személyek díjait.

7 A 2003/8 irányelvnek "A pénzügyi forrásokra vonatkozó feltételek" című 5. cikke az (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"(1) Az igazságszolgáltatáshoz való hatékony [helyesen: tényleges] hozzáférés biztosítása céljából a tagállamok költségmentességet nyújtanak a 3. cikk (1) bekezdésében említett személyek részére, akik gazdasági helyzetükből kifolyólag részben vagy teljes egészében képtelenek a 3. cikk (2) bekezdésében említett eljárási költségek viselésére.

(2) A személyek gazdasági helyzetét a bíróság székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága értékeli az olyan különböző objektív tényezők fényében, mint például jövedelem, tőke vagy családi állapot, beleértve a kérelmező személy által eltartott személyek forrásainak az értékelését is."

8 Ugyanezen irányelvnek "A jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéhez kapcsolódó költségek" című 7. cikke a következőket mondja ki: "A bíróság székhelye szerinti tagállamban nyújtott költségmentesség a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéhez közvetlenül kapcsolódó alábbi költségeket fedezi:

a) tolmácsolás;

b) a bíróság vagy az illetékes hatóságok által kért, a kérelmező személy által bemutatott és az ügy megoldásához szükséges iratok fordítása; és

c) a kérelmező személy által viselendő utazási költségek, amennyiben e tagállam joga vagy bírósága megköveteli a kérelmező személy ügyének előterjesztésében érintett személyek személyes megjelenését, és a bíróság úgy határoz, hogy az érintett személyeket nem lehet a bíróság számára megfelelő más módon meghallgatni."

9 A 2003/8 irányelvnek "A lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam által fedezett költségek" című 8. cikke a következőket írja elő: "A költségmentességet kérelmező személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam - a 3. cikk (2) bekezdésében említett módon - az alábbiakat fedező költségmentességet nyújt:

a) helyi ügyvéd vagy törvényben jogi tanácsadásra feljogosított más személy által nyújtott segítséggel kapcsolatosan, a költségmentesség iránti kérelemnek - az ezen irányelvvel összhangban - a bíróság székhelye szerinti tagállamban történő beérkezéséig az abban a tagállamban felmerült költségek;

b) a kérelem és az ahhoz csatolt szükséges iratok fordítása, amikor a kérelmet annak a tagállamnak a hatóságaihoz benyújtják."

10 Ezen irányelvnek "A költségmentességet megítélő hatóság" című 12. cikke a következőképpen rendelkezik:

"A 8. cikk sérelme nélkül, a költségmentességet a bíróság székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága ítéli oda, illetve tagadja meg."

11 Az említett irányelvnek "A költségmentesség iránti kérelmek beadása és továbbítása" című 13. cikke a következőképpen hangzik: "(1) Költségmentesség iránti kérelmet lehet benyújtani: (2) A költségmentesség iránti kérelmet az alábbi nyelven töltik ki, illetve az ahhoz csatolt iratokat az alábbi nyelvre fordítják le: [...] (4) Az illetékes továbbító hatóság segítséget nyújt a kérelmező személynek abban, hogy a kérelemmel együtt minden olyan csatolandó iratot is benyújtson, amelyről a hatóság tudja, hogy a kérelemre vonatkozó határozathoz szükséges. A 8. cikk b) pontjával összhangban a hatóság segítséget nyújt a kérelmező személynek a csatolt iratok szükséges fordításában is. Az illetékes továbbító hatóság a kérelmet a másik tagállam illetékes fogadó hatóságához a (2) bekezdésben említett nyelvek valamelyikén szabályosan kitöltött kérelem, és azon nyelvek közül valamelyikre szükség szerint lefordított csatolt iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül továbbítja. [...] (6) A tagállamok nem számíthatnak fel díjat a (4) bekezdéssel összhangban nyújtott szolgáltatásokért. [...]"

a) a kérelmező személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságához (továbbító hatóság); vagy

b) a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságához (fogadó hatóság).

a) az illetékes fogadó hatóság tagállamának hivatalos nyelve vagy egyik nyelve, amely megfelel a[z uniós] intézmények egyik nyelvének; vagy

b) egy másik olyan nyelv, amelyre vonatkozóan a tagállam jelezte, hogy azt a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban el tudja fogadni.

A német jog

12 A Zivilprozessordnung (polgári perrendtartás) alapeljárás tényállása idején hatályos szövege (a továbbiakban: ZPO) 114. §-ának (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az a fél, aki személyi és vagyoni körülményei folytán nem képes, illetve csak részben vagy részletekben képes megfizetni az eljárás költségeit, kérelmére költségmentességben részesül, ha a jogérvényesítés vagy jogvédelem iránti törekvés nem eleve kilátástalan, és nem tűnik rosszhiszeműnek. Az Európai Unión belül a határon átnyúló vonatkozású költségmentességre az 1076-1078. §-t is alkalmazni kell."

13 A ZPO 117. §-a a következőket írja elő:

"(1) A költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a perbírósághoz kell benyújtani; [...]

(2) A kérelemhez mellékelni kell a fél személyi és vagyoni körülményeiről (családi helyzet, foglalkozás, vagyon, jövedelem és terhek) szóló nyilatkozatot, valamint a megfelelő bizonyító iratokat. [...]"

14 A ZPO 1076. §-a előírja:

"Az Európai Unión belül, a [2003/8 irányelv] szerinti, határon átnyúló vonatkozású költségmentesség tekintetében eltérő rendelkezés hiányában a 114-127a. § alkalmazandó."

15 A ZPO 1078. §-ának szövege a következő:

"(1) A határon átnyúló vonatkozású költségmentesség iránt benyújtott megkeresés elbírálására a perbíróság vagy a végrehajtás tárgyában eljáró bíróság illetékes. A kérelmeket német nyelven kitöltve, a csatolt iratokat pedig német nyelvű fordítás kíséretében kell benyújtani. [...]

[...]"

16 A Gerichtsverfassungsgesetz (a bíróságok szervezetéről szóló törvény) alapeljárás tényállása idején hatályos szövege 184. §-ának első mondata a következőképpen hangzik:

"A bíróságok hivatalos nyelve a német."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

17 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy 2013. szeptember 24-i és október 21-i beadványaival a Cseh Köztársaságban lakóhellyel rendelkező J. Šalplachta keresetet nyújtott be az Arbeitsgericht Zwickauhoz (zwickaui munkaügyi bíróság, Németország) annak érdekében, hogy kötelezzék az Elektroanlagen & Computerbaut az elmaradt munkabér számára való kifizetésére. Keresetében az alapeljárás felperese emellett költségmentességet kért az elsőfokú eljárásban.

18 2013. november 27-i beadványával az alapeljárás felperese kérte a költségmentességnek a jövedelmi és vagyoni viszonyaira vonatkozó iratok német nyelvre történő lefordításának költségeire való kiterjesztését, amely fordítást egy drezdai (Németország) székhelyű fordítóiroda végzett el.

19 2014. április 8-i végzésével az Arbeitsgericht Zwickau (zwickaui munkaügyi bíróság) engedélyezte a felperesnek az elsőfokú eljárásban a költségmentességet, azonban elutasította az e mentességnek az említett iratok fordítási költségeire való kiterjesztésére irányuló kérelmet.

20 A Landesarbeitsgericht Chemnitz (chemnitzi tartományi munkaügyi bíróság, Németország) a 2015. április 15-i határozatával elutasította az alapeljárás felperese által ezen elutasító határozattal szemben benyújtott fellebbezést. E bíróság rámutatott különösen arra, hogy a 2003/8 irányelv rendelkezéseivel összhangban akkor kell átvállalni a költségmentesség iránti kérelemhez csatolt iratok fordítási költségeit, ha e kérelmet az ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett továbbító hatósághoz, vagyis a kérelmező személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságához nyújtják be. Ezzel szemben e rendelkezések nem írják elő e költségek átvállalását akkor, ha a kérelmet - a jelen esethez hasonlóan - közvetlenül az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett fogadó hatósághoz, vagyis a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságához nyújtják be.

21 Ezenfelül az említett bíróság szerint a ZPO 114. és 1078. §-a alapján a költségmentesség kizárólag az eljárási költségekre terjed ki. E költségmentesség tehát nem vonatkozik a költségmentesség iránti kérelem vizsgálatára irányuló eljárás keretében benyújtandó iratok fordításának költségeire, mivel úgy tekintendő, hogy e költségek a peres eljáráson kívül merültek fel.

22 Az alapeljárás felperese e határozattal szemben fellebbezést nyújtott be a Bundesarbeitsgerichthez (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország). E bíróság álláspontja szerint a 2003/8 irányelv alapján nem határozható meg kellő egyértelműséggel, hogy a bíróság székhelye szerinti tagállamnak át kell-e vállalnia - és ha igen, milyen mértékben - a költségmentesség iránti kérelemhez csatolt iratok fordításának költségeit, amennyiben - az alapeljáráshoz hasonlóan - a költségmentességet kérő személy maga készíttette ezen iratok fordítását, és a kérelmét közvetlenül az érdemi jogvita elbírálására jogosult bírósághoz nyújtotta be, amely bíróság az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett fogadó hatóságként egyúttal az említett kérelem elbírálására is hatáskörrel rendelkezik. A bíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy a költségmentesség ezen iratok fordítási költségeire való kiterjesztésének megtagadása - feltételezve, hogy e megtagadás az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés korlátozását jelenti - jogszerű célkitűzést követ azzal, hogy mentesíti a bíróság székhelye szerinti tagállam költségvetését azon költségek alól, amelyeket inkább a kérelmező lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamnak kellene fedeznie.

23 E körülmények között a Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

"A [2003/8 irányelv] 1. és 2. cikke szerinti, határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén valamely természetes személy igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférésre vonatkozó joga megköveteli-e, hogy a Németországi Szövetségi Köztársaság által nyújtott költségmentesség vonatkozzon a kérelmező által a költségmentesség iránti kérelemhez csatolt nyilatkozat és iratok lefordításakor előlegezett költségekre, ha a kérelmező az irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti fogadó hatóságként is eljáró, illetékes bíróság előtti keresetindítással egy időben kéri a költségmentességet, és maga készíttette a fordítást?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

24 Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2003/8 irányelv 3., 8. és 12. cikkét együttesen úgy kell-e értelmezni, hogy a bíróság székhelye szerinti tagállam által nyújtott költségmentesség - amely tagállamban a másik tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be egy határon átnyúló vonatkozású jogvitában - magában foglalja az e személy által az említett kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításakor előlegezett költségeket is.

25 E kérdés megválaszolása érdekében rá kell mutatni arra, hogy (5) preambulumbekezdése értelmében a 2003/8 irányelv a polgári és kereskedelmi ügyekben - a határon átnyúló jogviták esetén - a költségmentesség alkalmazását kívánja előmozdítani annak érdekében, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést az elegendő forrással nem rendelkező személyek számára, az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének harmadik bekezdésével összhangban.

26 Amint azt ugyanis az irányelv (6) preambulumbekezdése kimondja, sem a peres fél forrásainak hiánya, sem pedig a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéből eredő nehézségek nem akadályozhatják az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést.

27 E tekintetben az említett irányelvből az következik, hogy a nyelvi akadályok nem gátolhatják a bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyt abban, hogy maradéktalanul érvényesítse a jogait valamely másik tagállam bíróságai előtt, ha ez utóbbi tagállam eljárási nyelve eltér az első tagállam nyelvétől. E követelmény azokra az iratokra és igazoló dokumentumokra is kiterjed, amelyeket a jogvita határon átnyúló jellege miatt az eljárási nyelvtől eltérő nyelven készítettek, és következésképpen azokat le kell fordítani.

28 Ebben az összefüggésben az említett irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése biztosítja a polgári és kereskedelmi ügyekben folyó, határon átnyúló vonatkozású jogvitában érintett természetes személyek jogosultságát a "megfelelő" költségmentességre.

29 Ami a költségmentesség iránti kérelem benyújtására irányuló eljárást illeti, az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében a 2003/8 irányelv 13. cikkének (1) bekezdése szerint a költségmentességet kérő személy két lehetőség közül választhat, így a költségmentesség iránti kérelmet benyújthatja a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságához, amelyet ezen irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) pontja továbbító hatóságként jelöl meg, vagy a bíróság székhelye vagy a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságához, amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontja fogadó hatóságként jelöl meg.

30 Ami a költségmentesség terjedelmét illeti, a 2003/8 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése először is úgy rendelkezik, hogy e mentesség akkor tekinthető "megfelelőnek", ha biztosítja a kérelmező számára a pert megelőző tanácsadást, a jogi segítségnyújtást és a bíróság előtti képviseletet, valamint az eljárási költségek alól nyújtott mentességet vagy e költségek átvállalását, beleértve adott esetben - ha a költségmentességben részesülő személy a pervesztes - az ellenérdekű fél részéről felmerült esetleges költségeket is.

31 Ezen irányelv 7. cikkével összhangban a bíróság székhelye szerinti államban nyújtott költségmentesség fedezi a jogvita határon átnyúló vonatkozású jellegéhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, vagyis a tolmácsolási költségeket, a bíróság vagy az illetékes hatóság által kért, a kérelmező személy által bemutatott és az ügy megoldásához szükséges iratok fordításának költségeit, valamint a kérelmező személy által viselendő utazási költségeket.

32 Végül, az említett irányelvnek "A lakóhely vagy szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam által fedezett költségek" című 8. cikke előírja, hogy e tagállam átvállalja a helyi ügyvéd vagy törvényben jogi tanácsadásra feljogosított más személy által nyújtott segítséggel kapcsolatosan, a költségmentesség iránti kérelemnek a bíróság székhelye szerinti tagállamban történő beérkezéséig az abban a tagállamban felmerült költségeket, valamint - ha a kérelmet a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatóságaihoz nyújtják be - a költségmentesség iránti kérelem és az annak elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításának költségeit.

33 A jelen esetben a kérdést előterjesztő bíróság azzal indokolja az előzetes döntéshozatal iránti jelen kérelmet, hogy kétségei vannak azon tagállam azonosítása tekintetében, amelynek át kell vállalnia a költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításának költségeit abban az esetben, amikor a költségmentességet kérő személy a 2003/8 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt lehetőséget választja, és e kérelmet közvetlenül a fogadó hatósághoz nyújtja be.

34 Először is meg kell állapítani, hogy a határon átnyúló vonatkozású jogvitában érintett természetes személyeket megillető költségmentességnek az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének szövege szerint "megfelelőnek" kell lennie az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés biztosítása érdekében.

35 Márpedig, amint arra a főtanácsnok az indítványának 42. pontjában lényegében rámutatott, a költségmentesség iránti kérelem benyújtása - függetlenül attól, hogy arra a továbbító vagy a fogadó hatóság előtt kerül-e sor - az előfeltételét képezi az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférésnek, amelyet ugyanezen irányelv az Alapjogi Charta 47. cikkének (3) bekezdésével összhangban biztosítani kíván.

36 Ennek keretében rá kell mutatni arra, hogy a költségmentesség iránti kérelemhez csatolt iratok különös jelentőséggel bírnak a 2003/8 irányelv rendszerén belül. Ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban ugyanis azon személyeknek nyújtanak költségmentességet, akik a gazdasági helyzetükből kifolyólag részben vagy teljes egészében képtelenek az eljárási költségek viselésére. Az említett irányelv 5. cikkének (2) bekezdése értelmében a személyek gazdasági helyzetét a bíróság székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága értékeli az olyan különböző objektív tényezők fényében, mint a jövedelem, a tőke vagy a családi állapot. Ezért ha a kérelmező nem nyújt be bizonyos, a személyes és pénzügyi helyzetét igazoló dokumentumokat, akkor nem lehet helyt adni a költségmentesség iránti kérelemnek. Ez említett iratok tehát az e mentességben való részesülés előfeltételét jelentik.

37 Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy a 2003/8 irányelvnek az irányelv (23) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 12. cikke szerint a költségmentességet a bíróság székhelye szerinti tagállam ítéli oda, illetve tagadja meg, ezen irányelv "8. cikk[ének] sérelme nélkül".

38 Ugyanakkor az alapeljárást illetően rá kell mutatni arra, hogy az említett irányelv 8. cikkének b) pontjával összhangban a költségmentességet kérelmező személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam a kérelem és az ahhoz csatolt szükséges iratok fordításának költségeit fedező költségmentességet nyújt, "amikor a kérelmet annak a tagállamnak a hatóságaihoz benyújtják".

39 Ebben az összefüggésben a 2003/8 irányelv 8. cikke b) pontjának utolsó mondatában szereplő pontosítást úgy kell értelmezni, hogy az nem olyan feltételt tartalmaz, amelyet a költségmentességet kérelmező személynek e költségek megtérítése érdekében minden esetben teljesítenie kell, hanem mindössze megjelöli azt az eshetőséget, amikor a kedvezményezett a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti államban is hozzájuthat az említett költségek fedezéséhez, és nem zárja ki ezt az átvállalást abban az esetben, amikor - az alapügyhöz hasonlóan - a kérelmet a bíróság székhelye szerinti tagállamban nyújtják be.

40 Másként fogalmazva, amint arra a főtanácsnok az indítványának 53. pontjában lényegében rámutatott, a 2003/8 irányelv 8. cikkének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy annak előírása szerint - a jogvita határon átnyúló jellegéből fakadó költségeknek a bíróság székhelye szerinti tagállam általi átvállalását előíró főszabály alóli kivételként - a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam fedezi a költségmentesség iránti kérelem és az annak elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításának költségeit.

41 Harmadszor, meg kell állapítani, hogy ellentétes lenne a 2003/8 irányelv által megvalósítani kívánt és a jelen ítélet 25-27. pontjában felhívott célkitűzésekkel - amelyek a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáféréssel kapcsolatosak -, ha a bíróság székhelye szerinti tagállam által átvállalt költségek köréből kizárnák a költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításának költségeit, mivel ez hátrányos helyzetbe hozná a költségmentességet kérelmező személyt abban az esetben, ha a költségmentesség iránti kérelmének közvetlenül a fogadó hatósághoz való benyújtása mellett dönt.

42 A jelen ítélet 29. pontjából ugyanis kitűnik, hogy a 2003/8 irányelv 13. cikke választási lehetőséget biztosít a költségmentességet kérelmező személynek két vagylagos, egymással egyenrangú alternatíva között azzal, hogy lehetővé teszi számára a költségmentesség iránti kérelmének vagy a továbbító, vagy a fogadó hatósághoz való benyújtását.

43 Márpedig, ha a költségmentesség iránti kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításának költségeit kizárólag akkor vállalnák át, ha a költségmentességet kérelmező személy a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz fordul, akkor - tévesen - az érintett személy eljárásjogi választásától tennék függővé az e költségek alóli mentességben részesülést, ezzel megfosztva értelmétől a 2003/8 irányelv 13. cikke (1) bekezdésének b) pontját, amely a költségmentesség iránti kérelemnek közvetlenül a fogadó hatósághoz való benyújtására vonatkozó lehetőségről rendelkezik.

44 Ráadásul, amint arra a főtanácsnok az indítványának 46. pontjában rámutatott, egy ilyen kizárás a költségmentességet kérelmező személy számára hátrányosabb eljárási megoldást eredményezhet. Ugyanis ahelyett, hogy közvetlenül az érdemi jogvita elbírálására jogosult bírósághoz nyújtaná be a költségmentesség iránti kérelmét, az említett kérelmező személynek két külön eljárást kellene kezdeményeznie, az elsőt a bíróság székhelye szerinti tagállamban az eljárási határidők betartása érdekében, a másodikat pedig a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságai előtt, a költségmentesség iránti kérelemmel kapcsolatosan felmerült költségek megtérítése érdekében.

45 Egy ilyen helyzet ezért gátolná a határon átnyúló vonatkozású jogvitában érintett olyan személyek igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférését, aki nem rendelkeznek az eljárási költségek viseléséhez szükséges forrásokkal, és akik az említett jogvita határon átnyúló jellegéből fakadóan nehezebb helyzetben vannak.

46 Megjegyzendő továbbá, hogy a 2003/8 irányelv a címe szerint "a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítés[ér]e" irányul, és felváltja a költségmentességre vonatkozó azon együttműködési rendszert, amelyet az Európa Tanács égisze alatt létrejött, a költségmentesség iránti kérelmek továbbításáról szóló, Strasbourgban 1977. január 27-én aláírt európai megállapodás hozott létre, amely megállapodás a kézbesítésre és a továbbításra vonatkozó részletes szabályokat tartalmazott, azonban nem érintette a bíróság székhelye szerinti tagállamban nyújtott költségmentesség terjedelmének kérdését.

47 A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2003/8 irányelv 3., 8. és 12. cikkét együttesen úgy kell értelmezni, hogy a bíróság székhelye szerinti tagállam által nyújtott költségmentesség - amely tagállamban a másik tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be egy határon átnyúló vonatkozású jogvitában - magában foglalja az e személy által az említett kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításakor előlegezett költségeket is.

A költségekről

48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

A határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelv 3., 8. és 12. cikkét együttesen úgy kell értelmezni, hogy a bíróság székhelye szerinti tagállam által nyújtott költségmentesség - amely tagállamban a másik tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be egy határon átnyúló vonatkozású jogvitában - magában foglalja az e személy által az említett kérelem elbírálásához szükséges, csatolt iratok fordításakor előlegezett költségeket is.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: német.