A Debreceni Ítélőtábla Bhar.747/2016/3. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 331. §, 351. §, 372. §, 373. §, 379. §, 386. §, 387. §, 388. §, 493. §, 513. §, 514. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 226. §, 227. §, 2012. évi II. törvény (Szabs. tv.) 6. §, 83. §, 180. §] Bírók: Balla Lajos, Nagy Éva, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Kapcsolódó határozatok:

Kisvárdai Járásbíróság B.444/2014/12., Kisvárdai Járásbíróság B.444/2014/16., Nyíregyházi Törvényszék Bf.184/2016/5., *Debreceni Ítélőtábla Bhar.747/2016/3.*

***********

Debreceni Ítélőtábla

Bhar.I.747/2016/3. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság a Debrecenben, 2017. január hó 18. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. évi szeptember hó 27. napján kihirdetett 1.Bf.184/2016/5. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a magánvádlót a harmadfokú eljárás során felmerült 5 000 (Ötezer) Ft bűnügyi költség megfizetésére.

I n d o k o l á s :

A Kisvárdai Járásbíróság 2016. február 25. napján kihirdetett 10.B.444/2014/12. számú ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében (Btk. 226. § (1) bekezdés). Ezért őt 1 évi időtartamra próbára bocsátotta.

Az ítélet ellen - a jogorvoslati nyilatkozatra nyitva álló határidőn belül - a vádlott védője jelentett be fellebbezést a vádlott felmentése végett, amelyet a másodfokú nyilvános ülésen is fenntartott.

A Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2016. szeptember 27. napján megtartott fellebbezési nyilvános ülésén meghozott 1.Bf.184/2016/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene rágalmazás vétsége (Btk. 226. § (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette.

A becsületsértés szabálysértése miatt az eljárást megszüntette.

A másodfokú bíróság ítélete ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása, illetőleg joghátrány alkalmazása végett.

A Büntetőeljárási törvény XXIII. Fejezete a magánvádas eljárás, mint külön eljárás szabályait taglalja akként, hogy a Be. 493. §-a értelmében a Büntetőeljárási törvény rendelkezéseit a magánvád alapján folytatott büntetőeljárásban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A magánvádló fellebbezése a Be. 386. § (1) bekezdés c) pontja alapján joghatályos, a harmadfokú eljárás lefolytatásának feltételei fennállnak a büntetőjogi felelősségben való eltérő első- és másodfokú döntésre tekintettel. (BH.2010.180.)

A Debreceni Ítélőtábla a törvényszék ítéletét az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt a Be. 387. § (1) és (4) bekezdései alapján teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az első- és másodfokú bíróság a perrendi szabályok betartásával jártak el az ügyben.

Helytállóan rögzítette azt a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok okszerű értékelésével a Be. 351. § (2) bekezdésében írt hibáktól és hiányosságoktól mentes megalapozott tényállást állapított meg, ami ezáltal a Be. 351. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság számára is irányadó volt.

A másodfokú bíróság által meghatározott tényállás az ítélőtábla álláspontja szerint megalapozott, így az a harmadfokú eljárásban irányadó a Be. 388. § (1) bekezdése értelmében.

A magánvádló által bejelentett fellebbezés alaptalan.

Helyes a törvényszék azon következtetése, miszerint az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségének megállapítására nem kerülhet sor a beszerzett bizonyítékok tükrében.

A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást megalapozottnak tekintette, azonban a megalapozott tényállás alapján eltérő jogi következtetésre jutott az elsőfokú bírósággal szemben.

A másodfokon eljárt törvényszék körültekintő jogi érveléssel fejtette ki azon kifogástalan álláspontját, melynek értelmében az irányadó tényállás szerinti vádlotti megnyilvánulások, kijelentések nem merítik ki sem a Btk. 226. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének, sem a Btk. 227. §-ában szabályozott becsületsértés vétségének törvényi tényállását.

A Btk. 226. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást

a) aljas indokból vagy célból,

b) nagy nyilvánosság előtt vagy

c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

A becsületsértés vétségét a Büntető Törvénykönyv 227. § (1) bekezdése akként szabályozza, hogy aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben