BH+ 2014.3.106 Szomszédos ingatlanon lévő növényzet eltávolítása iránti perben azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot, az ingatlana használatában okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károkozás veszélye. A kivágására kivételesen kerülhet sor, ha az érdekvédelem más módon így kártérítéssel sem hárítható el. (1959. évi IV. tv. 100. §, 1959. évi IV. tv. 192. § (1) bek.)

A felperes E. utca 48. szám alatti ingatlana, valamint az alperesek tulajdonát képező E. utca 46. szám alatti ingatlan egymással szomszédos.

A felperes ingatlanán az utcafronti lakóépület zárt sorú beépítésű, továbbá van rajta egy úgynevezett eredeti udvari hátsó lakóépület.

A felperes 2008 augusztusában Sz. Város jegyzőjéhez birtokvédelmi kérelmet nyújtott be az alperesek építkezése, valamint a telekhatárhoz közel lévő ezüstfenyő miatt. A jegyző a birtokvédelmi kérelmet elutasította.

A felperes keresetében kérte a jegyző határozatának megváltoztatását, az alperesek kötelezését - többek között - a fenyőfa kivágására, mivel a fenyőfa méretéből adódóan erős szélben kárt tehet a hátsó épületben és a veszélyhelyzet csak annak kivágásával hárítható el.

Az alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó - megállapított - tényállás szerint az alperesek ingatlanán a felperes kerítésétől 126 centiméterre egy tíz méter magas, 35-40 éves 600-700 kilogramm súlyú ezüstfenyőfa áll, amelyek ágai átnyúlnak a felperes udvarára, azok azonban nem érik el az úgynevezett udvari hátsó épületet. A hajszálgyökerek benőttek a hátsó épület alapjába, abban rongálást nem okozva. Az átnőtt gyökérzet azonban felnyomta az udvaron lerakott téglaburkolatot. A felperes által ültetett tuják vékonyabb gyökérzete ugyancsak benőtt a téglaburkolat alá.

Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A csatolt birtokvédelmi - közigazgatási - eljárás iratai között fellelhető, a jegyző előtti eljárásban közreműködő T. P. igazságügyi építész-szakértő és a perben kirendelt Gy. F. igazságügyi építész-szakértő által készített szakvéleményt, továbbá E. A. szakértő szakvéleményét ítélkezése alapjául elfogadta, azokat aggálytalannak és alaposnak találta. Mindezek alapján megállapította, hogy a gyökérzet a fenyőkre jellemzően a talaj felső, maximum 50 centiméteres rétegében fejlődik, a felperes ingatlana felé növekvő gyökeret a kerítés mint akadály eltérítette, ezért az túlnyomórészt a kerítéssel párhuzamosan fejlődött tovább. Ahol az alap szerkezete már nem elég tömör, illetve az alap nem kellően mély, ott a fenyőfa gyökerei átnőttek a felperes ingatlanára. A gyökerek vastagsága 3-5 centiméter között változik. A feltárt gyökér 245 centiméter hosszan követhető. A fenyőfa gyökerei a törzs körül körülbelül 4,5-6 méter sugarú körben hálózzák be a talajt. A fa egészséges, szabályos korona alakú, a lombkorona szélessége 5-6 méter, az oldalágú növekedést befejezte, már nem terebélyesedik. A felső ágak a fa enyhe észak-keleti ferdülése miatt egyre kevésbé nyúlnak a felperes ingatlana fölé. Az ágak nem érik el a felperes épületének falát, helyzete alapján kizárólag észak-keleti szél esetén áll fenn a lehetőség, hogy a faágak hozzáérnek az épülethez. Mivel szélárnyékban helyezkedik el, ezért nincs kitéve olyan erejű szélterhelésnek a környező tereptárgyak miatt, mint egy szabadon álló fa. Következésképen egy 80-100 kilométer/órás sebességű szél sem tudja úgy mozgatni a fát, mint egy szabadon állót. Az alsó ágakat visszavágták, de a felső ágak sem érik el az épületet, tehát jelenleg a fa az épületre káros hatást nem fejt ki. 10-15 év múlva érhetik el az ágak a falat, illetve a tető szegélyét. Ebben az esetben kárt is okozhat majd az épületben, meglazíthatja a cserepeket. Szél esetén - a fa kisebb súlya miatt - a fának nincs olyan feszítő ereje, ami azt eredményezné, hogy a fa benőtt gyökere az épületet ledöntené. A gyökerek mérete alapján megállapíthatóan azok telekhatáron történő átvágása és a földből való kiszedése a fa életét, stabilitását nem veszélyezteti, de a gyökerek újranövését nem lehet véglegesen megakadályozni. A fa kivágása a szűk terület miatt hagyományos döntéssel nem lehetséges, a kivágásának költsége körülbelül 25 000 forint + áfa.

A jövőben az esetleges károk megelőzése érdekében a meglévő alaptest mellé DÖRKEN lemezt lehet beépíteni, ami megvédi a falazatot a növényzettől, továbbá vízszigetelő hatású. A munkák várható költsége 24 963 forint.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes kétséget kizáróan nem bizonyította azt, hogy a fenyőfa károsodást okoz az épületeiben vagy egyéb módon szükségtelenül zavarja az ingatlana birtoklásában, használatában. Hivatkozással a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 3. számú állásfoglalásában foglaltakra, nem találta indokoltnak az alperesek kötelezését a fenyőfa kivágására, ezért a keresetet elutasította.

A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét és az Sz. Város jegyzője 2325-14/2009. számú birtokvédelmi határozatát részben megváltoztatta és kötelezte az alpereseket, hogy az ezüstfenyőt 90 nap alatt vágják ki, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - érdemben - helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást ítélkezése alapjául elfogadta, azonban az arra alapított döntéstől eltérő jogi álláspontot foglalt el.

Indokolása szerint: a Ptk. 100. §-a alapján a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt vagy fennáll-e a károsodás veszélye. Az elsőfokú bíróság a szakértői vélemények alapján helyesen következtetett arra, hogy a fenyőfa jelenleg nem okoz károsodást az épületeiben, tévedett azonban akkor, amikor a szükségtelen zavarás tényét és a károsodás veszélyének fennálltát nem állapította meg. Az egybehangzó szakértői vélemények alátámasztják, hogy a felperes udvari lakóépületének állagát a fenyőfa átnyúló gyökerei veszélyeztetik, idővel a megvastagodó gyökerek rongálhatják a lakóépületet. A téglaburkolat réseiben is megjelent az átnőtt növényzet, tehát a felperes ingatlanára átnyúló gyökérzet szükségtelenül zavarja a felperest az ingatlan rendeltetésszerű használatában. A gyökerek átvágásával sem lehet véglegesen megakadályozni azok újranövését, a veszélyhelyzet a fa visszametszésével és az ágak csonkolásával sem hárítható el.

A felek kölcsönös érdekeinek egybevetésével, a kifejtett szempontokat értékelve a másodfokú bíróságnak az a meggyőződése alakult ki, hogy a fenyőfa okozta érdeksérelem csak a fa kivágásával szüntethető meg.

A jogerős ítélet ellen az alperesek éltek felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak a fenyőfa kivágására kötelező rendelkezésének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a Pp. 206. § (1) bekezdésébe, valamint a Ptk. 100. §-ába ütköző módon jogszabálysértő; a másodfokú bíróság egy, a jövőben esetlegesen bekövetkező helyzetre alapozta a döntését. Sérelmezte, hogy figyelmen kívül hagyta mindkét igazságügyi szakértőnek a szakvéleményében adott megoldási javaslatát, mely szerint az esetlegesen évekkel később bekövetkező kárveszély mintegy 25 000 forintos ráfordítással - DÖRKEN lemez - megelőzhető és elkerülhető, ami még a felperes ingatlanán található épületre nézve is előnyökkel jár. A per adataiból, így a felperes perbeli nyilatkozataiból egyértelműen megállapítható, hogy az ezüstfenyő léte a felperesnek semmilyen érdeksérelmet nem okoz, szükségtelen zavarást nem jelent az ingatlana rendeltetésszerű használatában.