BH 1986.10.422 Ha az érdemi tárgyalás során a bizonyítás eredménye alapján jut a bíróság arra a következtetésre, hogy a követelés nem megalapozott - ez okból - nincs helye a költségmentesség megvonásának [Pp. 85. § (3) bek., 16/1976. (XII. 31.) IM sz. r. 13. § (1) bek.].

A megyei tanács vb járási hivatala 1979-ben Ny. községben ingatlanokat sajátított ki új utca nyitása és lakóház építése céljából. A kisajátítás érintette a felperes ingatlanát is, amely szabálytalan alakú volt. A kisajátítási eljárással összefüggésben telekalakításra is szükség volt, ennek során egy 697 m2 területű építési telket alakítottak ki, és visszamaradt a felperes tulajdonában 891 m2 területtel egy szabályos alakúvá módosított ingatlan.

A felperes a kisajátítási kártalanítás felemelése iránt pert indított. Az államigazgatási eljárásban kirendelt szakértő meghallgatása után a peres felek egyezséget kötöttek, amelyben az alperes arra vállalt kötelezettséget, hogy az államigazgatási határozattal megállapított 34 500 forinton felül 24 000 forint kártalanítást fizet a felperesnek. A bíróság a végzésével az egyezséget jóváhagyta. A végzés a tárgyalás napján jogerőre emelkedett.

A felperes 1982-ben a földhivatalnál sérelmezte, hogy az ingatlannyilvántartásba nem a kisajátítási határozat szerint vezették át a változásokat. Kérelmét a földhivatal elutasította, a bíróság sem talált alapot a földhivatali határozat megváltoztatására.

A felperes az 1983. április 22-én benyújtott keresetlevelében megtámadta a kártalanítási összegre kötött egyezséget, arra hivatkozott, hogy abban a téves feltevésben volt, hogy a beépíthető telket csereként kapja, ezért nem kért értékcsökkenésért járó kártalanítást. Később jutott tudomására, hogy az építési telek nem az ő tulajdona.

A bíróság a felperes meghallgatása után megnyilatkoztatta az előzetes bizonyítási eljárás során kirendelt szakértőt. Ezt követően ítéletével a keresetet - azt perújítási kérelemnek tekintve - elutasította. Az egyezséget jóváhagyó végzést hatályban tartotta. Az elutasítást azzal indokolta, hogy az egyezségkötés előtt a szakértő egyértelműen nyilatkozott, és ha megelőzően voltak is kételyei a felperesnek, azt a szakértői vélemény el kellett, hogy oszlassa. Kereseti illeték fizetéséről nem rendelkezett. Az indokolásban utalt arra, hogy a felperes személyes költségmentességben részesült.

A megyei bíróság ítéletével az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyta, a rendelkező rész pontosításával. A felperes részére engedélyezett személyes költségmentességet megvonta, és kötelezte a felperest, hogy az államnak külön felhívásra térítsen meg 13 500 forint első és másodfokú eljárási illetéket. Ezt a rendelkezését a 16/1976. (XII. 31.) IM számú rendelet 13. §-ának (1) bekezdésével, valamint a Pp. 85. §-ának (3) bekezdésével indokolta.

A jogerős ítéletnek a költségmentesség megvonásáról szóló és illeték fizetésére kötelező rendelkezés ellen emelt törvényességi óvás alapos.