BH 1984.12.491 I. A szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása azt jelenti, hogy mindegyik fél köteles kiadni mindazt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutott. Mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny természetben vagy értékben való visszatérítésére köteles [Ptk. 237. § (1) bek. PK 32. sz.].

II. A felelős őrző felelősségét a kártérítési felelősség általános érvényű szabályának alkalmazásával kell elbírálni. Ebből a szempontból jelentősége van annak is, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható [Ptk. 196-197., 339., 340. §].

A felperesek eladásra szánt cser és vöröstölgy csemetéket termesztettek. 1980 őszén a felek arról tárgyaltak, hogy az alperes erdőtelepítés céljára csemetéket vásárol a felperesektől napi áron. A megállapodásnak megfelelően 1981. tavaszán az alperes 247 000 db csemetét vett át és szállított el a felperesektől. A felek között ekkor került szóba, hogy a csemetékhez minőségi és származási bizonyítvány szükséges. Ezt azonban a felperesek az alperes felhívására sem tudták megszerezni, illetőleg szolgáltatni. Az átvett facsemetéket - amelyeket egyébként az alperes megbízott átvevője minőségileg megfelelőnek talált, nem ültették el, hanem az alperes azokat elvermelte. A hosszas tárolás után azonban azok elpusztultak.

A felperesek az eredeti keresetükben az alperes kötelezését kérték a facsemeték 209 000 forintos vételárának a megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperesek nem szolgáltattak megfelelően, mert nem adtak minőségi és származási bizonyítványt, ennek hiányában pedig az alperest fizetési kötelezettség nem terhelte.

A járásbíróság a korábban hozott ítéletével a felperesek most említett keresetének megfelelően marasztalta az alperest. Az ítéletet azonban a megyei bíróság végzésével hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A megyei bíróság e határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperesek a 28/1980. (XI. 18.) MÉM számú rendelettel módosított 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelet rendelkezéseivel szemben engedély nélkül erdészeti szaporítóanyagot állítottak elő és hoztak forgalomba. Minthogy pedig ez a tevékenység tilos volt, a felek között létrejött ügylet mint jogszabályba ütköző szerződés semmis [Ptk. 200. § (2) bek.], ezért a felek jogviszonyát a Ptk. 237. §-ában írt rendelkezések szerint kell felszámolni.

Az új eljárás során a felperesek - a szakértői vélemény ismeretében - keresetüket leszállították 88 977 forintra. Ezt az összeget a csemeték előállítási költségeként igényelték.

Az első fokú bíróság a megismételt eljárásban hozott újabb ítéletével az alperest arra kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek 80 680 forintot és ennek 1981. március 9. napjától járó évi 5%-os kamatát, valamint 6000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, és rendelkezett az állam által előlegezett illeték viseléséről is.

Az ítélet indokolása szerint a felek szerződése jogszabályba ütközött, ezért az a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint semmis. A szerződés semmissége esetén a Ptk. 237. §-ának (1) bekezdése alapján a szerződéskötés előtti állapot helyreállításáról kell gondoskodni. Ennek során a peres felek kölcsönösen kötelesek kiadni azt, amihez az érvénytelen szerződés folytán jutottak. Az alperes a csemetéket már nem tudja kiadni, mert azok az ő birtokában tönkrementek, ezért köteles a felpereseknek a csemeteneveléssel kapcsolatban felmerült kiadásait megtéríteni. Ez a kiadás - a perben meghallgatott szakértő véleménye szerint - 88 977 forint, amelyből azonban le kell vonni azt a 8292 forintot, amely a csemeték szállítási és elvermelési költségeként az alperesnél felmerült.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, amelyben az első fokú ítélet megváltoztatásával, a kereset elutasítását kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az első fokú ítéletet annak fellebbezett részében megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A felpereseket kötelezte - fejenként - 500 forint első fokú és 200 forint másodfokú eljárási költség megfizetésére, valamint az állam által előlegezett illeték megtérítésére.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes a felelős őrzés szabályai szerint felel az érvénytelen szerződés folytán birtokába került és átvett facsemetékért. Ha tehát azokat nem kezelte megfelelően, és ezért nem tudja visszaszolgáltatni, úgy kártérítési felelőssége fennáll. A kártérítési felelősség általában kiterjed a teljes kár megtérítésére, ami az adott esetben az elpusztult csemeték árának megtérítését jelentené. Minthogy azonban a felperesek által szolgáltatott facsemeték forgalomképtelenek, tehát vagyoni értékük nincs, így a felpereseket azok elpusztulásával nem érte kár. Ezért az alperes kártérítés fizetésére nem kötelezhető.

A jogerős ítélet ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.

A vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok előállításáról, forgalmáról, felhasználásáról és állami ellenőrzési rendszeréről szóló, a 28/ 1980. (XI. 18.) MÉM számú rendelettel módosított 1/1979. (I. 10.) MÉM számú rendelet 18. §-ának (1) bekezdése szerint gyökeres szaporítóanyagot forgalomba hozatal céljából csak faiskolában szabad előállítani. A faiskola létesítése külön engedélyhez kötött.

Mindezekből következően a felek között létrejött szerződés - mint jogszabályba ütköző szerződés - semmis [Ptk. 200. § (2) bek.]. A szerződés semmisségéből eredő érvénytelenség jogkövetkezményeként a Ptk. 237. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, amint arra mindkét fokú bíróság helyesen utalt.