BH 2017.5.172 Az önkormányzati rendeletben biztosított rövid időtartamra szóló, határozott idejű telekadómentesség jogos várományt teremt a helyi adók rendszerében. A jogbiztonság és a jogszabály alkalmazására történő felkészüléshez szükséges kellő idő sérelmét is jelenti - az adómentesség lejárta előtt egy hónapos felkészülési idővel - adót kivetni az eredetileg adómentes időszakra [2010. évi CXXX. tv. (Jat.) 2. § (3) bek., 2. § (4) bek. a) és d) pontok].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi társaság a 2015. június 17. napján kelt adás-vételi szerződésekkel megszerezte a K. külterület hrsz.-ú, "kivett ipari park" megjelölésű, egyenként 105 000 m2 nagyságú ingatlanok 1/1 tulajdo­ni hányadát. Az ingatlanok vételára egyenként 8 000 000 Ft volt, mely vételárat az adóhatóság a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjául, mint forgalmi értéket elfogadott. Kiskunmajsa város jegyzője, mint elsőfokú hatóság Kiskunmajsa Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 29/2014. (XI. 28.) számú rendeletével módosított 6/2012. (II. 27.) számú rendeletének (a továbbiakban: Ör.1.) 7-8. §-ai alapján a 2015. évre a telekadó mértékét 0 Ft-ban állapította meg az önkormányzati rendeletben szabályozott adókedvezmény alapján. Az Ör.1. értelmében az ipari park területén 2014. január 1. napját követően megszerzett ingatlanok vonatkozásában a megszerzést követő évtől számított 3 adóév időtartamára adómentesség áll fenn.

[2] Ezt követően Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta a helyi adókról szóló 38/2015. (XI. 30.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.2.), amely 2016. január 1-jén lépett hatályba. Az Ör.2. 7. §-a adókörzeteket hozott létre, a 7. § 3. pont szerint III. körzetbe tartoznak Kiskunmajsa közigazgatási területének a rendelet 2. számú mellékleteként "Ipari Park" néven szereplő területén elhelyezkedő telkek. Az Ör.2. 8. § 3. pontja szerint Kiskunmajsa közigazgatási területének a rendelet 2. számú mellékletének "Ipari Park" néven szereplő területén a telkek vonatkozásában az adó mértéke 1-25 000 m2 adóalap után 0 Ft/m2, 25 000 m2 felett az adóalap 15 Ft/m2. Az elsőfokú adóhatóság a 2016-os évre a perbeli kiskunmajsai ingatlanok után ingatlanonként 1 575 000 Ft telekadó megfizetésére kötelezte a felperest.

[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2016. március 21-én kelt BKB/001/2168-2/2016. számú határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta.

[4] A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Keresetlevelében hivatkozott arra, hogy az adó mértéke konfiskáló jellegű, hivatkozott arra, hogy a 2. számú mellékletet képező övezetben gyakorlatilag csak a felperes ingatlanai esnek adókötelezettség alá. Hivatkozott a jogszabály alkalmazására történő kellő felkészülési idő hiányára, valamint arra, hogy az önkormányzati rendelet megalkotása előtt nem készült hatásvizsgálat.

Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

[5] A fenti tényállás alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 14.K.27.307/2016/7. számú végzésében a per tárgyalását felfüggesztette és a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult az Ör. egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatát kezdeményezve. A bíróság hivatkozott a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. § (4) bekezdés a) és d) pontjaira, mely szerint a jogszabály megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, valamint a jogalkotás szakmai követelményének. A bíróság álláspontja szerint az Ör.2. 8. § 3. pontja és ezzel összefüggésben a 2. sz. melléklete a Jat. ezen követelményeinek nem felel meg. A Jat. 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Tekintettel arra, hogy a Képviselő-testület 2015. november 30-án határozott úgy, hogy 2016. január 1-jétől a kiskunmajsai ipari parkban az adómentességet megszünteti, az érintett adózók számára a jogszabály alkalmazására való felkészülésre nem biztosított lehetőséget. Az indítványozó bíróság azt is felvetette, hogy az Ör.2. elfogadását megelőzően a Jat. 17. § (1) bekezdése szerinti előzetes hatásvizsgálat is elmaradt.

[6] A bíróság utalt arra, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Hatv.) preambuluma rögzíti, hogy a helyi közszolgáltatások biztosítása, mint önkormányzati feladat ellátása érdekében nélkülözhetetlen a helyi közösségek áldozatvállalása is. Ez a cél azonban nem vezethet ahhoz, hogy kizárólag egy adózótól követeljen áldozatot az önkormányzat által kialakított telekadórendszer. A bíróság álláspontja szerint az Ör. 8. § 3. pontjában megfogalmazott adómérték diszkriminatív, továbbá aránytalan az elérni kívánt céllal, tekintettel arra, hogy az Ör. által megállapított adómérték alkalmazása hat éven belül az adóztatott vagyontárgy értékét meghaladó adóbefizetési kötelezettséget jelent.

[7] Mindezek alapján a bíróság kérte az Ör. 7. § 3. pontja, 8. § 3. pontja és ezzel összefüggésben a 2. sz. melléklete törvényellenességének megállapítását és 2016. január 1-jei hatállyal történő visszamenőleges megsemmisítését, valamint azt, hogy a törvényellenes rendelkezések a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő 14.K.27.307/2016. számú perben nem alkalmazhatók.

[8] A Kúria a a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 52. §-a alapján az indítványt megküldte Kiskunmajsa Város Önkormányzatának állásfoglalása beszerzése végett. Kiskunmajsa Város Önkormányzata az indítvány elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az ingatlantulajdonos felelőssége, ha semmilyen beruházást nem végez az ingatlanon, annak értékét nem növeli, nem építi be, és ezáltal a beépítetlen ingatlan a telekadó tárgyát képezheti. Utalt arra, hogy a kiskunmajsai 0296/29. hrsz.-ú és a 0296/30. hrsz.-ú ingatlanok becsértékét a NAV már 2011. évben 26 250 000 Ft összegre értékelte, illetve az önkormányzatnál és a kormányzati portálon kifüggesztett egyszerű termőföld-adásvételi szerződések esetén is jellemzően meghaladja a 100 Ft/m2 árat a területek vételára. Az adózó ingatlanai az érintett önkormányzat szerint messze meghaladják már a vételkori értékét. Az önkormányzat hivatkozott egy 2015. évi ingatlanérték-meghatározó szakvéleményre is, amely szintén magasabb értékre utal, mint az ingatlan vételkori ára.

Az önkormányzat utalt arra, hogy a telekadó mértékét differenciáltan és mérlegelési kötelezettségének eleget téve állapította meg. A jogszabályi absztrakció szintjén nem válik kirívóan eltúlzottá, hogy az adózót több, egyenként nagyobb kiterjedésű telke után magasabb évi adókötelezettség terheli. Az Ör. az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére visszavezethető és a Hatv. szabályaival nem ellentétes. A Hatv. 7. § b) pontja szerinti egységes adómegállapítási kötelezettség nem korlátozza a helyi önkormányzatot a 6. § c) pontban, valamint a 22. §-ban az adó mértékének meghatározására vonatkozó mérlegelési szabadságában. Álláspontja szerint a kivetett adó nem konfiskáló jellegű, ennek alátámasztására hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsának több határozatára is.