BH 2001.7.345 A jogerős ítélet megalapozatlan, ha a másodfokú bíróság - annak a megállapítása ellenére, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló mérlegelésével állapította meg a tényállást - e megállapításnak ellentmondóan mégis az elsőfokú ítélettől eltérő tényállásra alapítja a döntését [Pp. 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Kúria Mfv.10395/1999. (BH+ 2000.2.162, *BH 2001.7.345*), 3416/2023. (X. 11.) AB végzés

***********

Az alperes a felperes gépkocsivezető munkakörben fennállt munkaviszonyát 1998. május 26-án rendkívüli felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a felperes folyamatosan megszegte a kötelezettségét, mert a tehergépjármű menetleveleit a megtett kilométerek tekintetében meghamisította, és egyébként sem vezette a menetlevelet tényszerűen.

A felperes a keresetlevelében a rendkívüli felmondás jogellenességének a megállapítását és az Mt. 100. §-ában megállapított jogkövetkezmények alkalmazását kérte. A munkaviszonya helyreállítását nem igényelte.

A munkaügyi bíróság az ítéletével megállapította a rendkívüli felmondás jogellenességét, és az alperest 92 183 forint elmaradt munkabér és kamatai, 300 000 forint végkielégítés, valamint 37 527 forint felmentési időre járó átlagkereset megfizetésére kötelezte.

Az ítélet tényállása szerint a felperes 1998. május 21-én, 22-én és 23-án a menetleveleket nem a járatlapnak és a szállítólevélnek megfelelően vezette. Május 21-én a menetlevélen 20 vevőt szerepeltetett, holott a járatlap szerint 10 vevőt kellett felkeresnie, az azon nem szereplő vevők 1998 májusában már nem voltak az alperes vevői.

Az alperes 1998. május 25-én járatellenőrzést rendelt el, ennek során a kilométeróra 56 km megtételét jelezte a járat elvégzése után. Az ellenőr az út során a kilométeróra meghibásodását jelezte, és a kilométeróra állását a megtett úthoz viszonyítva kevésnek találta. A felperes a göngyöleget az ellenőrzés során a visszafelé vezető úton gyűjtötte be. A május 27-ei menetlevélen utólag jelezte a kilométeróra meghibásodását. Az adott járat útvonalán naponta 116 km-t tett meg.

A tanúvallomások alapján a bíróság megállapította, hogy a felperes és más gépkocsivezetők által megtett km-mennyiség között abból adódott a különbség, hogy a felperes a göngyöleget csak a visszaúton szedte össze, emiatt a külterületi útvonalat kétszeresen tette meg. Az alperes a rendszeres 100 km feletti utat már korábban is észlelte, de erre nem kért magyarázatot, és nem is hívta fel a figyelmét a göngyöleg begyűjtés megfelelő módjára.