A Kúria Pfv.20056/2015/5. számú precedensképes határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §] Bírók: Bartal Géza, Farkas Attila, Simonné dr. Gombos Katalin

A határozat elvi tartalma:

A beszámítás a kötelezett olyan, a jogosulthoz intézett nyilatkozata, amellyel bejelenti, hogy a maga kötelezettségét nem teljesíti, viszont a jogosult vele szemben fennálló, azonos értékű, egynemű és lejárt tartozását nem követeli. A beszámítás a teljesítés hatályával megszünteti a kötelezettel szemben fennálló követelést.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41008/2012/17., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40806/2013/4., *Kúria Pfv.20056/2015/5.* (BH 2015.10.281), Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/3., Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/65., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40253/2019/4.

***********

Pfv.V.20.056/2015/5.

A Kúria a dr. Buglos Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kazai Viktor ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Törvényszéken 12.G.41.008/2012. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf.40.806/2013/4. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t:

A Kúria a jogerős ítéletet az alperest a keresettel érvényesített 68.131.789 forint vállalkozói díj és annak 2009. december 02-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegével megegyező mértékű kamata megfizetésére kötelező részében hatályában fenntartja.

A beszámítási kifogás és a perköltség tekintetében a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 500.000 (Ötszázezer) forintban, az alperesét pedig 4.000.000 (Négymillió) forintban állapítja meg.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek között 2007. március 19-én építési szerződés jött létre, amelyben a felperes 275.428.354 forint vállalkozói díj ellenében kötelezettséget vállalt a ... épületének átépítésére és felújítására. A szerződést 2007. október 11-én módosították, a teljesítési határidőt 2008. március 14-ében határozták meg, a határidő túllépésének esetére pedig napi 800.000 forint, de legfeljebb a teljes vállalkozói díj 20 %-ának megfelelő mértékű késedelmi kötbért kötöttek ki.

A felperes 2008. április 18-án készre jelentette az elvégzett munkát, a műszaki átadás-átvételre pedig 2008. április 29. és 2008. május 20. között megfelelően sor került.

A felperest megillető vállalkozói díj összegéből az alperes 52.800.000 forintot a késedelmi kötbérigényére, további 1.521.261 forintot pedig az egyéb jogcímen támasztott ellenkövetelésére tekintettel nem fizetett meg, és nem egyenlítette ki a felperes által a pótmunkák ellenértékeként követelt összeget sem.

2011. december 29-én a felperes csődeljárás alá került, amely jogerősen jóváhagyott csődegyezséggel zárult. A csődeljárásban az alperes nem jelentett be hitelezői igényt.

A felperes módosított keresetében 68.131.789 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, amelyből 54.321.261 forintot az eredeti szerződés alapján követelt hátralékos vállalkozói díj, további 13.810.528 forintot pedig a pótmunkák ellenértéke tett ki.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Azzal érvelt, hogy az ellenkövetelésére tekintettel a vállalkozói díjhátralék megfizetését a felperes megalapozottan nem követelheti. A pótmunkák elvégzését és jogi minősítését az alperes nem vitatta, álláspontja szerint azonban a 2007. október 11-i szerződésmódosítás során, majd az átadás-átvételkor a pótmunkákkal kapcsolatban elszámoltak egymással.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 68.131.789 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes az elsőfokú eljárás során nem terjesztett elő beszámítási kifogást és nem hivatkozott a perindítás előtti beszámításra sem. Védekezésében csupán arra utalt, hogy ellenkövetelésére tekintettel visszatartja a felperest megillető vállalkozói díj összegét, miután azonban saját követelését a felperessel szemben indult csődeljárásban nem jelentette be, a visszatartás megalapozottságának vizsgálatára nem kerülhetett sor. Az egyébként a felperest nem vitatottan megillető hátralékos vállalkozói díjat mindezekre figyelemmel az alperes köteles megfizetni.