A Kúria Gfv.30363/2013/11. számú precedensképes határozata választottbírósági ítélet érvénytelenítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 229. §, 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 58. §] Bírók: Balogh Zsolt, Csőke Andrea, Marosi Ildikó, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Török Judit

A határozat elvi tartalma:

A res iudicata a jogrend alapja, annak választottbírósági eljárásban történt megsértése a felek relatív jogviszonyán keresztül is a közrend sérelmét jelenti. Alaptörvény B. cikk (1), 1952. III. Tv. 229. § (1), 1994. LXXI. Tv. 55. § (2) b), 1994. LXXI. Tv. 58. §

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Törvényszék G.40032/2013/10., *Kúria Gfv.30363/2013/11.* (BH 2015.1.14)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.VII.30.363/2013/11. szám

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a dr. Bíró György ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Joó Éva ügyvéd által képviselt alperes ellen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt a Szekszárdi Törvényszék 8.G.40.032/2013/10. számú ítélete ellen a felperes által 13. sorszámon előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján indult felülvizsgálati eljárásban - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Szekszárdi Törvényszék 8.G.40.032/2013/10. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000 (kettőszázezer) Ft felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A W. Rt. fővállalkozási szerződést kötött az alperes jogelődjével, a Tolna Megyei Önkormányzattal építési szerelési munkák elvégzésére. A fővállalkozó a szerződés alapján elvégzett munkák ellenértékéből 2001. január 17-én engedményezési szerződéssel a felperesre, mint alvállalkozójára engedményezett 510.216.682 Ft-ot.

A Tolna Megyei Bíróság Fpk.17-02-000170/34. számú végzésével megállapította a W. Rt. fizetésképtelenségét és elrendelte felszámolását, melyet 2003. szeptember 11-én tettek közzé a Cégközlönyben.

A W. Rt. és a Tolna Megyei Önkormányzat közötti szerződés miatt több választottbírósági eljárás indult.

I) A W. Rt. mint I.r. felperes, jelen eljárás felperese, mint II.r. felperes és W. M. mint III.r. felperes, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett állandó Választottbíróságon indított 2003. május 19-én VB/03165 számú eljárásban lépett fel az alperes jogelődje, az Önkormányzat ellen. A II.r. felperes kérte, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperesi jogelődöt 509.216.682 Ft tőke és járulékai megfizetésére.

A Választottbíróság a 2005. november 4-én kelt ítéletével a felperesek keresetét és az alperes megállapítás iránti viszontkeresetét elutasította. Az alperesnek a perben az I.r. felperessel szemben előterjesztett 992.436.631 Ft és járulékai megfizetésére irányuló viszontkeresete tárgyában az eljárást megszüntette a Cstv. 38.§ (3) bekezdésére hivatkozással.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy "a bírósági gyakorlat ismeri és elismeri az érdekbeli lehetetlenülést is, ami a körülmények olyan változásával áll be, amelyek mellett valamelyik féltől a teljesítés már nem várható el. A Választottbíróság álláspontja szerint ez a jelen esetben bekövetkezett."

Megállapította, hogy 153.304.470 Ft értékű teljesítés kapcsán az alperes nem nyújtott ellenszolgáltatást. Ezen összeg tekintetében az alperes beszámítási kifogását megalapozottnak tekintette, megállapítva, hogy "Az alperesnek az I.r. felperessel szembeni beszámítási igénye a II.r. és III.r. felperesekre is kihat. (26. oldal)" A Választottbíróság azt nem tudta megállapítani, hogy a felperesek között hogyan oszlottak meg azok a követelések, amelyek az alperes beszámítása folytán szűntek meg, mert a felperesek az engedményezési szerződésben erről a kérdésről nem rendelkeztek.

II) A korábbi választottbírósági felperesek 2006. július 26-án ismét keresetet terjesztettek elő a Választottbíróságnál az alperes jogelődjével szemben. Az I.r. felperes keresete a VB/06293 számú eljárásban különböző jogcímeken kártérítés fizetésére irányult, a II.r. felperes (jelen eljárás felperese) vállalkozói díj címén igényelt 23.334.275 Ft-ot és járulékait, a III.r. alperes ugyanezen a jogcímen 1.000.000 Ft és járulékai megfizetését kérte.

Az alperes jogelődje ellenkérelmében kérte a felperesek keresetének elutasítását, egyidejűleg beszámítási kifogást nyújtott be 4.065.955.801 Ft összegben.

A Választottbíróság ítéletében az I.r. felperes keresetét elutasította, ugyanakkor az alperes jogelődjét 30 napos teljesítési határidővel marasztalta a II.r. és III.r. felperes keresetében foglaltak szerint. Az alperes beszámítási kifogását elutasította.

Az ítéletben kiemelte, hogy a VB/03165. számú ítéletben a választottbíróság megállapította a fővállalkozási szerződés megszűnését, a teljesített szolgáltatásokat elszámolta, s megállapította a W. Rt. által teljesített és a szerződés megszűnésekor ellenérték nélkül maradt szolgáltatásokat. Megállapította, hogy a tényleges teljesítések a VB/03165. számú ügyben elszámolásra kerültek, ebben a tekintetben az ítélet res iudicata-t képez.

A szerződés lehetetlenülésének időpontját a Választottbíróság - figyelemmel arra, hogy azt az első választottbírósági ítélet pontosan nem határozta meg - 2003. március 14-ében állapította meg.

A II. és III.r. felperesek keresetét megalapozottnak tekintette, a jogalap különbözősége miatt a VB/03165. számú ítélet anyagi jogereje az ő tekintetükben nem érvényesült.

A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt benyújtott kereset alapján a Tolna Megyei Bíróság 8.P.20.622/2008/11. számú ítéletében a választottbírósági ítéletet érvénytelenítette az I.r. felperes keresetét elutasító részében, közrendbe ütközésre hivatkozással. A Legfelsőbb Bíróság a Gfv.30.075/2009/13. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította. Rámutatott, hogy a jogerő intézményének alkalmazása a választottbírósági eljárásban alkotmányos követelmény, a Választottbíróság az anyagi jogerő alkotmányos követelményét, mint a közrend részét, tartalmának megfelelően alkalmazta. A kereset alapjának ugyanis nem a jogállítást, hanem a tényeket kell tekinteni, márpedig az ítélt dolog tárgya a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is.

III) A felperes (a választottbírósági eljárásban is felperes) keresettel fordult a Választottbírósághoz, melyben kérte az alperest kötelezni 153.304.470 Ft-nak 2003. március 14-től 2005. november 4-ig járó késedelmi kamata, vagyis 27.836.842 Ft, valamint ezen összeg után 2005. november 20-től a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegének megfelelő kártérítés és perköltség, valamint az ügyvédi munkadíj megfizetésére.

Álláspontja szerint a VB/03165 számú ítélet alapján 153.304.470 Ft értékben történt olyan teljesítés, amely ellenszolgáltatás nélkül maradt. A VB/06293 számú ítélet szerint ugyanakkor a szerződés lehetetlenülése 2003. március 14-én következett be, vagyis a 153.304.470 Ft felperesi követelés is ezen a napon vált esedékessé. Az alperes a beszámítási kifogás elfogadásáig azonban fizetési késedelemben volt. A felperes álláspontja szerint a beszámítással a tőkekövetelések kerültek elszámolásra és szűntek meg, míg a kamat esedékessé vált. Mivel azonban a felperes a követelés egy részét másra engedményezte, ebben a harmadik választottbírósági eljárásban csak 56.168.142 Ft után számított kamatot igényelt. Annak összege 27.836.842 Ft, teljesítési határideje pedig az ítélet kézbesítésének napja: 2005. november 20.