BH 2008.2.56 Lakásvásárlással szemben csak egy eladott lakás értéke számítható be; a haszonélvezeti jog értékét az értékkülönbözet számításával le kell vonni a vételárból [1990. évi XCIII. tv. 21. §].

A felperes 2003. szeptember 26-án kelt adásvételi szerződéssel 25 000 000 forint vételárért megvásárolta a 3834/2 hrsz.-ú lakóingatlant. Ezt megelőzően a felperes két ingatlant értékesített, 2003. szeptember 17-én kelt szerződéssel értékesítette a 72331/5/A/76. hrsz.-ú társasházi öröklakását 8 200 000 forintért. Az ingatlant holtig tartó haszonélvezeti jog terhelte, amelyről a jogosult ellenérték nélkül lemondott. A felperes 2003. szeptember 1-jén értékesítette a 72331/14/A/31 hrsz.-ú társasházi öröklakását 9 000 000 forint vételárért.

A Megyei Illetékhivatal a 2004. október 25-én kelt fizetési meghagyásával 16 000 000 forint értékkülönbözet után a felperest 800 000 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3000 forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A felperes törlési kérelmére az illetékhivatal a 2005. június 9-én kelt határozatával a fizetési meghagyást visszavonta és a felperes terhére 946 400 forint visszterhes vagyonátruházási illeték és 3000 forint eljárási illeték előírását rendelte el. A visszterhes vagyonátruházási illeték helyesbítésére irányuló kérelmet elutasította, és a felperes részére részletfizetést engedélyezett. Értékkülönbözetként kizárólag az eladáshoz képest legközelebbi időpontban értékesített ingatlan vételárát vette figyelembe, amelyet a haszonélvezeti jog értékével csökkentett.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2005. szeptember 21-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. Megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (5) bekezdése alapján az alperes jogszerűen járt el, amikor a lakástulajdon vásárlása és csak az egyik eladott lakástulajdon forgalmi értéke közötti különbözet alapján állapította meg az illeték alapját. Nem vehető figyelembe az értékkülönbözet megállapításánál a lakásvásárlással szemben mindkét eladott lakástulajdon értéke, csak az egyiké. Az eladott lakások közül figyelembe vehető 2003. szeptember 17-ei értékesítésnél a forgalmi értékéből le kellett vonni a haszonélvezeti jog értékét, mert az nem minősült tehernek, így az a forgalmi értéket csökkentő tényező volt. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperes megalapozott határozata folytán a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a fizetendő illeték 308 000 forintra történő leszállítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezte az Itv. 21. § (5) bekezdését mind az értékkülönbözet, mind a haszonélvezeti jog értékének beszámítása tekintetében. Egyetlen lakásvásárlással szemben több lakásértékesítést is be lehet számítani, mert mindkét eladott lakás árából fedezte a lakása vásárlását és illeték csak a vagyonszerzés értékére állapítható meg. A haszonélvezeti jog jogosultja ellenérték nélkül mondott le a haszonélvezeti jogáról, ezért az ingatlan értékét e jog értékével csökkenteni nem lehet.