A Budapest Környéki Törvényszék K.27386/2005/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 79. §, 339. §, 340. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. §, 2002. évi XLII. törvény 162. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 14. §] Bíró: Darabos Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Törvényszék K.27386/2005/7.*, Kúria Kfv.39319/2006/7. (BH 2008.2.56)

***********

A PEST MEGYEI BÍRÓSÁG

2.K.27.386/2005/7. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság dr. Váczi Judit ügyvéd /1042 Budapest, Árpád u. 119. szám/ által képviselt /szám alatti lakos/ felperesnek, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal /1052 Budapest, Városház u. 7. szám/ alperes ellen,

illetékügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A felperes a 2003. szeptember 26. napján kelt adásvételi szerződéssel 25.000.000,- Ft vételárért megvásárolta a helység neve belterület, helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben helység neve szám alatt található, 717 m2 területű, lakóház és udvar megjelölésű ingatlant.

Ezt megelőzően a 2003. szeptember 17. napján kelt adásvételi szerződéssel elidegenítette a földhivatalánál helyrajzi szám alatt felvett, természetben helység neve ajtószám alatt található 46 m2 alapterületű, összkomfortos társasházi öröklakást a közös tulajdonból hozzá tartozó 101/14300-ad tulajdoni illetőséggel együtt 8.200.000,- Ft vételárért.

Az egész ingatlant haszonélvező holtig tartó haszonélvezeti joga terhelte, aki a szerződés 10./ pontjában foglaltak szerint hozzájárulását adta a javára bejegyzett vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásból történő törléséhez.

A felperes korábban, 2003. szeptember 1. napján kelt adásvételi szerződéssel értékesítette a helyrajzi szám alatt felvett, természetben helység neve ajtószám alatt található, 56 m2 alapterületű, összkomfortos öröklakást 9.000.000,- Ft vételárért.

A Pest Megyei Illetékhivatal fizetési meghagyás kelte számú fizetési meghagyásával az eladott és vásárolt lakások forgalmi értékkülönbözetét 16.000.000,- Ft-ban állapította meg, és a felperest 800.000,- Ft visszterhes vagyonátruházási illeték és 3.000,- Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

A felperes az illeték törlése iránt kérelmet terjesztett elő. Előadta, a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának meghatározásakor az illetékhivatal figyelmen kívül hagyta, hogy mindkét eladott lakásingatlan értékéből befolyt, így a 8.200.000,- Ft vételárat is felhasználta a helység neve lakásingatlan megvásárlásához. A törvényben írt határidőn belül eladott mindkét lakástulajdon összevont forgalmi értékének beszámítása indokolt a vásárolt lakóházas ingatlan forgalmi értékébe.

Utalt a BH.1996.558 számú eseti döntésben kifejtettekre, mely szerint a törvényi határidőn belül vásárolt /jelen esetben eladott/ mindkét lakás forgalmi értékének a felszámítása indokolt az Itv. 21. § (8) bekezdésében foglaltak alkalmazásával. Erre tekintettel a vásárolt és eladott lakások értékkülönbözetét 7.800.000,- Ft-ra kérte mérsékelni. Részletfizetés engedélyezését kérte.

A Pest Megyei Illetékhivatal határozatával a számú határozatát visszavonta. A felperes terhére a fizetési meghagyás száma tételen 949.400,- Ft előírását rendelte el, a felperes vagyonszerzési illeték. helyesbítésére irányuló kérelmét elutasította, a részletfizetési kérelmének helyt adott.

Indokolásában rögzítette, hogy a két értékesített ingatlan eladásának időpontja alapján megállapítható, hogy a helyiség neve ajtószám alatti ingatlan vehető figyelembe kedvezményként, mivel ez előzi meg közvetlenül a vagyonszerzést.

A lakástulajdon haszonélvezettel csökkentett forgalmi értékét 6.856.000,- Ft-ban, az eladott és vásárolt lakástulajdon forgalmi érték különbözetét 18.440.000,- Ft-ban állapította meg. Döntése az Itv. 21. § (5) és (6) bekezdésén alapult.

A felperes fellebbezéssel élt a határozat ellen, kérve annak megváltoztatását. Hivatkozott arra, hogy a vételt megelőzően vagyona összevonásával vásárolt egy lakóházas ingatlant, mellyel kapcsolatban az Itv. 21. § (3) bekezdését alkalmazva 7.800.000,- Ft vagyongyarapodás vehető figyelembe az illeték kiszabásánál.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság az Itv. 21. § (8) bekezdésének alkalmazásával az eladott lakásingatlan vételárát a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentette.

Sérelmezte, vitatva az Itv. 21. § (8) bekezdésének alkalmazhatóságát , hogy az elsőfokú hatóság a lakásingatlan vételárát a haszonélvezeti jog számított értékével csökkentette.