A Kúria Kfv.37545/2017/9. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 177. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 58. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) II. cikk] Bírók: Fekete Ildikó, Kovács András, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

A kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti eljárás kérelemre indul, melyben a bizonyítási teher a kérelmezőre esik. A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos által adott azon szakvéleményt, amely a mentesítés indokoltságát alátámasztja. A szakvéleménynek teljes körűen meg kell felelnie a szakvéleménnyel szemben elvárt jogszabályi követelményeknek, alátámasztottnak, megalapozottnak, objektívnek kell lennie. Nem tekinthető tárgyilagosnak a vélemény, ha abban maga a szakértő vagy közeli hozzátartozója érintett. Jogszabályi előírás hiányában az alperesnek nem áll fenn kötelezettsége úgynevezett "előszűrő" vizsgálatok lefolytatására. A kötelező védőoltás elrendelése nem jár alapjogsérelemmel, mentesülni alóla kizárólag a törvényi feltételek teljesülése esetén lehet.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.III.37.545/2017/9.

A tanács tagjai: dr. Kovács András a tanács elnöke

dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró

dr. Fekete Ildikó bíró

A felperes: (...)

A felperes képviselője: dr. Boza Laura ügyvéd

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

Az alperes képviselője: (...) jogtanácsos

A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.114/2016/14.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.114/2016/14. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a területileg illetékes védőnői szolgálat jelentéséből értesült arról, hogy a felperes M. M. nevű gyermeke az életkorhoz kötött dTap emlékeztető védőoltást nem kapta meg. Több alkalommal felhívta a felperest, mint törvényes képviselőt arra, hogy az oltás pótlását meg kell kezdeni. Felperes az oltással kapcsolatos kontraindikációt nem jelentett be, egészségügyi mentesítésre irányuló kérelmet nem terjesztett elő, mindamellett, hogy gyermeke az oltást nem kapta meg. Ezt követően az elsőfokú közigazgatási hatóság határozattal elrendelte a kötelező emlékeztető védőoltás pótlását. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú közigazgatási határozatot helybenhagyta. Felperes keresettel fordult a bírósághoz, azonban a keresetét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.27.407/2014/15. számú ítéletével elutasította.

[2] Felperes ezt követően 2015. május 7-én a kötelező védőoltás alóli mentesítés iránti kérelmet nyújtott be. A mentesítési eljárásban a felperes a gyermek egészségi állapotával kapcsolatos beavatkozásokat és javaslatokat végző kezelőorvosként pro família jogán dr. H.K., a gyermek nagyszülőjét jelölte meg. A kezelőorvos szakvéleménye szerint azért nem javasolt a védőoltásban részesítés, mivel a gyermek nem járul hozzá a beavatkozás elvégzéséhez, és ez etikai aggályokat támaszt a beavatkozás elvégzésével szemben, másrészt figyelemmel a gyermek mind máig kivizsgálatlan esetleges érzékenységére az oltóanyag bármely összetevője iránt, amely meglévő egészségét várhatóan károsan befolyásolná, vizsgálati célú véleményben javasolta a védőoltás beadása előtt a lehetséges érzékenységre való előszűrést. Az elsőfokú hatóság a felperes mentesítés iránti kérelmét 2015. szeptember 3-án kelt PE-06R/033/02547-17/2015. számú határozatával elutasította.

[3] A fellebbezés folytán eljárt alperes 2015. november 6-án PER/102/03710-8/2015. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában utalt az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. §-ára, továbbá a fertőző betegségek és járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 4. §-ára is. Kiemelte, hogy a gyermek hivatalos háziorvosa dr. G.I., a gyermek iskolaorvosa pedig a (...) Iskola orvosa. A periratok tanúsága szerint a házi gyermekorvos 2015. szeptember 1-jén írt levelében közölte, hogy nincs tudomása a gyermek krónikus, illetve a védőoltást kontraindikáló betegségéről. Sem orvosi vélemény, sem zárójelentés a gyermek betegségéről nem állt rendelkezésére. Ezzel szemben a szülő előadta, hogy a gyermek szabadon választott orvosa dr. H.K., ezért az ő szakvéleményét kérte figyelembe venni.

[4] Az alperes határozatában utalt az Eütv. 58. § (3a) bekezdésére, melynek értelmében a mentesítési kérelemhez csatolni kell az orvosi véleményt. Az NM rendelet 4. § (2) bekezdése, valamint az ennek alapján kiadott védőoltási módszertani útmutató szerint orvosi szakvélemény szakmai megalapozottságának kétsége esetén javasolt, hogy az eljáró járási/ kerületi népegészségügyi intézet vagy a másodfokon eljáró hatóság kérje meg a klinikai védőoltás szaktanácsadó véleményét. Erre tekintettel az alperes megkereste dr. M.Zs. gyermek-infektológus, klinikai védőoltási szaktanácsadót, aki a dTap oltás vonatkozásában a gyermeket olthatónak találta, annak beadását javasolta. Kifejtette, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az iskolába járó, semmilyen krónikus betegség által nem érintett gyermek oltásának szakmai akadálya nincsen, a dr. H. K. által adott orvosi vélemény a gyermek csecsemőkori, kisdedkori és 6 éves kori oltásait követően sorol fel olyan tüneteket, amelyeket zárójelentések nem támasztanak alá. Oltási ellenjavallatot az képezhetne, ha kórházi ellátás, valamely oltóanyag vagy valamely komponense miatt fellépő súlyos allergiás reakció kapcsán intenzív osztályos ellátás történt volna, ám egyetlen ilyen zárójelentés sincs a véleményhez csatolva.

[5] Rögzítette a határozat, hogy jelen ügy tárgyát az képezi, hogy fennállnak-e az Eütv. 58. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek, amelyek alapján a gyermek a dTap védőoltás alól mentesíthető lenne. Az alperes kifejtette, hogy a szülő fellebbezésében, illetve nyilatkozataiban előadott, - a kötelező egészségbiztosításra, az e körben finanszírozott vizsgálatok körére, a pro família működésére, az állam kártérítési felelősségére, a védőoltások szükségességére, a járványügyi helyzetre, az oltást követő nem kívánatos esemény kivizsgálásának rendjére, a járvány, illetve katasztrófahelyzetre vonatkozó előírásokra, a védőoltásokkal, oltóanyagokkal kapcsolatban általában, illetve a hatásmechanizmusukra, a minisztérium, más állami szervek, illetve gyermekorvosok szövetsége által alkotott véleményekre való - hivatkozások jelen eljárás során a vizsgálat tárgyát nem képezhetik, hiszen ezek az Eütv. 58. § (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt konjunktív feltételek között nem kerültek nevesítésre. Az 58. § (3) bekezdés a), illetve b) pontja mentesítési okok között a lelkiismereti okot, illetve a magyar oltási rendszer működését sem sorolja fel. Így a szülői kifogások nem alaposak. Az iratok alapján megállapítható, hogy az Eütv. 58. § (3) bekezdésben foglalt feltételek fennállását a szülő nem bizonyította, a másodfokú eljárás során beszerzett bizonyíték sem támasztja alá, hogy a mentesítés megadható lenne.