BH 1979.9.301 Ha a tervdokumentáció alapján kivitelezett munka a helytelen tervezés folytán válik hibássá és a kivitelezőtől a tervdokumentáció hibájának a felismerése elvárható, a tervező és a kivitelező közös kártérítési felelőssége állapítható meg [10/1968. (X. 10.) ÉVM-KGM-NIM sz. együttes r.-tel közzétett tervezési alapfeltételek 12. §* Ptk. 344. §, GKT 29/1973. sz.].

A II. r. alperes tervei alapján az I. r. alperes lakóépületeket épített. A városi tanács vb felülvizsgálat során megállapította, hogy az épületek gyűjtőkéményei nem felelnek meg az általános építési és tűzvédelmi előírásoknak (égéstermék visszaáramlás van, huzat nincs), ezért az 1978. március 1-én hozott határozatával kötelezte a lakásfenntartó szövetkezetet, hogy a thermofor gyűjtőkémények hibáit 90 napon belül szüntesse meg. A felperes bejelentette az I. r. alperesnek a szavatossági igényét, de azt az utóbbi elutasította. Ezért a felperes keresetet terjesztett elő az I. r. és a II. r. alperes ellen, amelyben a gyűjtőkémények hibái miatt a II. r. alperest kijavítási tervdokumentáció szolgáltatására, az I. r. alperest a kijavítás elvégzésére kérte kötelezni. A perben a megyei főügyészség fellépett.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy mind a tervezés, mind a kivitelezés az akkor érvényben volt előírásoknak megfelelt, szavatossági kötelezettségük nem áll fenn.

Az első fokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el és annak eredményeként hozott ítéletében kötelezte a II. r. alperest, hogy szavatossági felelőssége alapján az érintett épületek thermofor gyűjtőkéményeinek javítási terveit 1978. november 30-ig adja át a felperesnek, az I. r. alperes pedig a kéményeket 1979. május 31-ig javítsa ki. Megállapította, hogy a kárjellegű költségeket az alperesek egyenlő arányban kötelesek viselni. Az ítélet indokolása szerint a lefolytatott bizonyítás alapján tervezési és kivitelezési hiba egyaránt megállapítható volt. A kémények a tervezés és a kivitelezés idején érvényben volt előírásoknak sem felelnek meg. Minthogy az alperesek közrehatásának aránya nem volt megállapítható, a bíróság a Ptk. 344. §-ának (2) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a nevezettek a kijavítással felmerült kárjellegű költségeket egyenlő arányban kötelesek viselni.

Az ítélet ellen mindkét alperes fellebbezett.

Az I. r. alperes az első fokú ítélet kárjellegű költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseinek a javára történő megváltoztatását kérte. Előadta, hogy a kifogásolt kivitelezést - a további fürdőszobai szellőzőkéményre való csatlakozást - nem önkényesen, hanem a tervező által adott műszaki előírások szerint végezte. Sérelmezte, hogy az első fokú bíróság a tervhiba felismerésének kérdésében a szakértővel ellentétesen foglalt állást.

A II. r. alperes a fellebbezésében az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését és új szakértő kirendelését kérte. Sérelmezte, hogy a bíróság nem tette lehetővé: a szakvéleményre részletes észrevételeket tehessen. Több kérdésben kifogásolta a szakvéleményt, így a kéményt terhelő bekötések számára és a szellőzőrács bekötésére vonatkozó megállapításokat. Álláspontja szerint a bíróság által beszerzett szakvélemény alapján megnyugtató döntés nem volt hozható. A gyűjtőkémények gyártására, tervezésére és kivitelezésére vonatkozó műszaki előírást a Típustervező Intézet készítette, amelytől nagyobb szakmai ismeret várható el, ezért a nevezett szakértői kirendelését indítványozta.

A fellebbezések nem alaposak.

Az első fokú bíróság által elfogadott szakértői vélemény nem aggályos. A szakértő a véleményét részletesen, a kötelező előírásokat pontosan megjelölve indokolta meg. A II. r. alperes által felhozottak a szakvélemény megdöntésére nem alkalmasak. A szakvélemény szerint a tervezés idején érvényes előírásokat figyelembevéve megállapítható, hogy a kéményben a megengedettnél több bekötést terveztek. A terv akkor elégítette volna ki az előírásokat, ha a WC helyiségben 150 cm keresztmetszetű kiegészítő szellőzőnyílást (két bekötés), a fürdőszobába egy gázvízmelegítőt és egy falifűtőt (két bekötés) terveztek volna. Azzal azonban, hogy a konyhai falifűtő készüléket is a kéménybe kapcsolták, a tervezés és a kivitelezés során eltértek az előírásoktól.