10/1968. (X. 10.) ÉVM-KGM-NIM együttes rendelet

a tervezési szerződések alapfeltételeiről

A vállalatok vállalkozási szerződéseiről szóló 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet 41. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendeljük.

1. §

(1) A tervezési szerződések alapfeltételeit (a továbbiakban: Alapfeltételek) a rendelet mellékletében foglaltak szerint megállapítjuk és közzétesszük.

(2) A területrendezési tervezési, valamint a tervezői művezetési szerződések alapfeltételeit külön jogszabályok állapítják meg.

2. §

Az alapfeltételek hatálya a 44/1967. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ában említett szervek között műszaki-gazdasági tervezési munkára létrejövő vállalkozási szerződésekre (a továbbiakban: tervezési szerződés) terjed ki tekintet nélkül arra, hogy a szerződő felek mely szerv felügyelete alá tartoznak.

3. §

Az Alapfeltételek alkalmazása szempontjából műszaki-gazdasági tervezési munka különösen

a) az épület, műtárgy és más építmény (a továbbiakban együtt: építmény) építéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, bővítéséhez, elmozdításához, illetőleg bontásához, továbbá a tereprendezéshez és parkosításhoz szükséges műszaki tervdokumentációk készítése, ideértve a beruházással kapcsolatos általános elrendezési (beépítési) terv készítését is;

b) az üzemi technológiai folyamatok, elrendezések, térbeli és működési kapcsolatok, üzemeltetési és létesítési szükségletek meghatározása;

c) a gép, üzemi és egyéb berendezés gyártásához, elhelyezéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, átalakításához, áttelepítéséhez, illetőleg bontásához szükséges műszaki tervdokumentációk készítése;

d) a műszaki-gazdasági tervezéssel kapcsolatos, azt közvetlenül szolgáló geodéziai (területfelmérési, földmérési) munka, talaj feltárási (talajmechanikai-, geológiai, vízkutatási és egyéb) munka és vizsgálat, továbbá az előtervezési művelet (adatfelvétel, vizsgálat, tanulmány, hely kijelölésével kapcsolatos tervek, beruházási javaslat, program stb.) elkészítése, valamint a kisajátítási terv kidolgozása;

e) minden egyéb vállalkozásra irányuló műszaki-gazdasági tervezési munka (tervek felülvizsgálata, átdolgozása, helyszínre alkalmazása, honosítása stb.).

4. §

Altervezés esetében a megrendelőn a generáltervezőt, a tervezőn pedig az altervezőt kell érteni.

5. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; hatálybalépése az 1968. január hó 1. napját megelőzően kötött szerződéseket nem érinti; az 1968. január 1. napja után kötött, még nem teljesített szerződésekre azonban az Alapfeltételek rendelkezései vonatkoznak.

(2) A felek 1968. január hó 1. napja előtt kötött, még nem teljesített szerződéseknél az Alapfeltételek rendelkezéseinek alkalmazásában megállapodhatnak.

(3) Az Alapfeltételekben nem szabályozott kérdésekre a R., illetőleg a Polgári Törvénykönyv XXXV. fejezete és általános rendelkezései vonatkoznak.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Kovács István s. k.,

a kohó- és gépipari miniszter első helyettese

Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,

nehézipari miniszter

Melléklet a 10/1968. (X. 10.) ÉVM-KGM-NIM együttes rendelethez

A TERVEZÉSI SZERZŐDÉSEK ALAPFELTÉTELEI

1. §

Az ajánlat

(A R. 4. §-ához)

(1) A műszaki-gazdasági tervezési munka egészére vagy meghatározott részére ajánlatot lehet kérni, illetőleg tenni.

(2) A tervező csak tervezési jogosultsága körében tehet ajánlatot.

2. §

Ajánlattételi kötelezettség

(A R. 6. §-ához)

(1) Ha a tervezőt ajánlattételi kötelezettség terheli,* a megrendelőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlat tárgyát, valamint a készítéséhez szükséges adatokat, továbbá a kidolgozandó műszaki-gazdasági adatok iránti igényt.[1]

(2) Ha az ajánlati felhívás az ajánlatadáshoz feltétlenül szükséges adatokat nem tartalmazza, a tervező a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül a hiányzó adatokat a megrendelőtől kérheti. A felek megállapodhatnak abban, hogy a hiányzó kiinduló adatokat a tervező szerzi meg, vagy azokat az ajánlat elkészítésénél műszaki feltételezéssel veszi figyelembe.

(3) A tervező a műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatát 60, az altervező 30 napon belül köteles megtenni. Hiányzó kiinduló adatok esetében ezek a határidők az adatok pótlásától, illetve a felek megállapodásában foglalt határidőtől számítanak.

(4) Az ajánlathoz a tervező 60, az altervező pedig 90 napig marad kötve.

(5) A tervező a műszaki-gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatában köteles megjelölni a műszaki-gazdasági megoldást, az ajánlat és a tervezés díját - tájékoztató jelleggel - a várható kivitelezési költséget, valamint a tervezés határidejét.

3. §

Szerződéskötési kötelezettség

(A R. 6. §-ához)

(1) Ha a tervezőt szerződéskötési kötelezettség terheli,** a tervezési szerződés megkötését a szükséges adatok (beruházási javaslat, illetőleg program stb.) és feltételek közlésével a megrendelőnek kell kezdeményeznie.[2]

(2) A tervező a szerződéskötési felhívás, illetőleg a megrendelő szerződési nyilatkozatának (megrendelésének, szerződés tervezetének) kézhezvétele után köteles a megrendelő részére szerződéstervezetet küldeni (a megrendelést igazolni, illetőleg a szerződéstervezetet aláírva visszaküldeni).

(3) A szerződési nyilatkozattétel határideje - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a tervező részére 45 nap, az altervező részére 30 nap. A megrendelő a szerződéstervezetre annak kézhezvételétől számított 30, az altervezői szerződéstervezetre 45 napon belül válaszolhat hatályosan.

(4) Hiányzó kiinduló adatok esetében a 2. § (2) bekezdésében és a 2. § (3) bekezdésének második mondatában foglaltak az irányadók.

(5) A felek kötelesek a határidőben megtett, egymástól eltérő szerződési nyilatkozatok egyeztetését megkísérelni; az egyeztetés eredménytelensége esetén a vitát bármelyik fél 30 napon belül a döntőbizottság, illetőleg a vita eldöntésére egyébként hatáskörrel rendelkező más szerv elé terjesztheti.

(6) A tervezési szerződés hallgatólagosan nem jön létre.

4. §

A szerződés tartalma

(A R. 7. és 8. §-ához)

(1) A szolgáltatás tárgyát, illetőleg tartalmát (a műszaki terveket, az üzemeltetési előírásokat, a költségvetéseket stb.) a gazdasági-műszaki előkészítés dokumentumai, a tervezési díjszabások és egyéb előírások figyelembevételével vagy egyéb módon tételesen kell meghatározni.

(2) A felek a szerződésben a műszaki-gazdasági tervezési munka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak.

5. §

Tervezési díj

(A R. 9. §-ához)

(1) A tervezőt megillető ellenszolgáltatás (tervezési díj) összegét az árszabályozó rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani;

(2) Ajánlattételi kötelezettség esetében, ha a felek között szerződés nem jön lére, a műszakigazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot tevő - arra felkért - tervezőt díjazás illeti meg.

(3) A felek újszerű műszaki-gazdasági megoldás esetében megállapodhatnak abban, hogy a megtakarításból (többleteredményből) milyen arányban részesednek, illetőleg a veszteséget (többletköltséget) milyen arányban viselik [2/1968. (I. 16.) PM rendelet].

6. §

A felek együttműködése - jogok és kötelezettségek

(A R. 10-11. §-ához)

(1) A felek kötelesek kölcsönösen tájékoztatni egymást a szerződés teljesítésével kapcsolatos lényeges körülményekről.

(2) A felek az együttműködési kötelezettség keretében kötelesek minden olyan intézkedést megtenni, amely a szerződés teljesítése érdekében szükséges.

(3) A tervező és a kivitelező között szükséges együttműködés feltételeit a megrendelő köteles biztosítani.

(4) A felek e rendelkezésektől nem térhetnek el.

7. §

A szellemi alkotáshoz fűződő jogok védelme

(1) Ha a tervező a műszaki tervezési munkát vagy annak egy részét jogi oltalmat élvező megoldás (szabadalom, újítás stb.) felhasználásával kívánja elkészíteni, köteles a szerződés megkötésekor, illetve az ajánlatában a megrendelővel közölni, hogy a jogosulttól a megoldás felhasználására kapott-e engedélyt, illetőleg annak műszaki, területi és időbeli hatályát.

(2) Ha a tervező a tervezési szerződés megkötése után kíván jogi oltalmat élvező megoldást felhasználni, ehhez a megrendelő előzetes hozzájárulását is kell kérnie.

(3) A tervező - eltérő megállapodás hiányában - a szolgáltatásért jogszavatossággal tartozik. Ehhez képest köteles helytállni azért, hogy az általa javasolt megoldásnak a megrendelő által történő felhasználását harmadik személy joga ne akadályozza

8. §

(1) A felek a műszaki tervdokumentációnak tervezési díj fejében történő átadásán felül, ellenérték megfizetése mellett a műszaki tervdokumentáció többszöri felhasználásában, illetőleg a műszaki tervdokumentációban foglalt szellemi alkotás feletti teljes vagy részleges használati jogosultság átengedésében is megállapodhatnak.

(2) Ha a megrendelő a műszaki tervdokumentáció mint szellemi alkotás, illetőleg az abban megvalósított jogi oltalmat élvező megoldás felett a használati jogot megszerezte, a tervező a szolgáltatást - a megrendelő hozzájárulása nélkül -nem használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik személlyel nem közölheti és annak át nem adhatja.

(3) Ha a megrendelő a szolgáltatás feletti használati jogot nem szerezte meg, azt - a tervező hozzájárulása nélkül - csak a tervezési szerződésben meghatározott esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja és a rendeltetésszerű megvalósításban közreműködőkön kívül harmadik személlyel nem közölheti, annak megvalósítás céljából át nem adhatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak a típustervek felhasználására nem vonatkoznak.

(5) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések a tervező jogszabályban biztosított szerzői jogát nem érintik.

9. §

A felek kötelességei

(A R. 12-14. §-ához)

(1) A megrendelő köteles a műszaki-gazdasági tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat, szakvéleményeket stb. a tervező rendelkezésére bocsátani.

(2) A generáltervező feladata

a) az altervezők munkájának összehangolása, a részükre szükséges felvilágosítások folyamatos megadása, továbbá

b) az altervezők által szolgáltatott műszaki tervezési munkák összefüggéseinek egyeztetése.

(3) Ha a megrendelő a tervező figyelmeztetése ellenére is fenntartja célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításait, a tervező - a R. 13. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - akkor sem folytathatja a munkát, ha az utasítás végrehajtása a tervezésre vonatkozó kötelező előírások olyan megsértését jelentené, amely a terv kivitelezése esetén az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetéséhez vezetne.

(4) A felek e rendelkezésektől nem térhetnek el.

10. §

Teljesítés

(A R. 15. §-ához)

(1) A tervező a műszaki-gazdasági tervezési munkát a szerződésben megszabott helyen, időben és példányszámban, a tervezésre vonatkozó szabályok, hatósági előírások és engedélyek, valamint egyéb szakmai követelmények szerinti tartalommal és minőségben úgy köteles szolgáltatni, hogy az műszakilag korszerű, gazdaságos és kivitelezhető legyen, továbbá az esztétikai szempontokat is elégítse ki.

(2) A tervező a műszaki-gazdasági tervezési munka fokozatos szolgáltatása esetében is felelős a teljes szolgáltatásért.

11. §

A tervezői felelősség korlátozása

(A R. 21. §-ához)

Ha a tervező hazai viszonylatban még nem ismert vagy nem alkalmazott műszaki-gazdasági megoldást tartalmazó műszaki tervdokumentáció készítését vállalja, a tervező kártérítési felelősségének felső határát illetően a felek a szerződésben megállapodhatnak.

12. §

Többek közös károkozása

Ha a tervek alapján kivitelezett munka a műszaki tervezés folytán válik hibássá és a kivitelezőtől a terv hibájának felismerése elvárható, a kártérítési felelősséget illetően a polgári jognak a többek közös károkozására vonatkozó szabályait (Ptk. 344. §) kell alkalmazni.

13. §

A hibás szolgáltatás kijavítása

[A R. 23. §-ának (1)-(2) bekezdéséhez]

(1) Ha a szolgáltatás (részszolgáltatás) az átadáskor hibás, a megrendelő szavatossági igényként a műszaki-gazdasági tervezési munka kijavítását követelheti,

(2) Jelentéktelen hiba esetében a megrendelő a hiba kijavítása helyett díjleszállítást követelhet.

(3) Ha a szolgáltatás nem alkalmatlan, de egy része hibás és a hiba nem javítható ki, a megrendelő a hibás rész helyett a műszaki-gazdasági tervezési munka újból való elkészítését követelheti.

14. §

A szavatossági idő

(A R. 25. §-ához)

(1) A szavatossági jogok elévülési ideje 1 év, alkalmatlanság esetében pedig 3 év; a felek e rendelkezéstől nem térhetnek el.

(2) A műszaki tervdokumentáció hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülési idejének kezdetét építéstervezés esetében az építésiszerelési munka átadás-átvételi eljárásának befejezésétől, technológiai tervezés esetében pedig a próbaüzemeltetés befejezésétől kell számítani, feltéve, hogy a kivitelezés a műszaki tervdokumentáció szolgáltatásától számított 3 éven belül megkezdődött.

(3) Ha a tervező a megrendelőnek a műszaki tervdokumentáció átadásától számított 3 éven belül adott megbízása alapján az átvett, de addig fel nem használt műszaki tervdokumentációt felülvizsgálja és azt változtatással vagy anélkül kivitelezésre alkalmasnak nyilvánítja, a kivitelezés megkezdésére az előző bekezdés szerint irányadó időpontot a felülvizsgált (áttervezett) műszaki tervdokumentáció szolgáltatásától kell számítani.

(4) Egyéb tervezési munka hibája miatt érvényesíthető szavatossági jogok elévülése a szolgáltatás átvételétől kezdődik.

15. §

A kötbér alapja

(A R. 30. §-ához)

(1) A törvényes kötbér alapja

a) átadási, illetőleg átvételi késedelem esetén a szolgáltatás (részteljesítés esetén a részszolgáltatás) tervezési díja, egyéb kötelezettség késedelmes teljesítése esetében a késedelemmel akadályozott szolgáltatás tervezési díja;

b) hibás teljesítés esetében a szolgáltatás tervezési díja; ha a hiba a szolgáltatás egészének rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, a szolgáltatás azon részének tervezési díja, amely a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használható;

c) nemteljesítés esetében a szolgáltatás tervezési díja.

(2) A felek a szerződésben kiköthetik, hogy az átadási késedelem első 30 napja kötbérmentes.

16. §

Az Alapfeltételek szabályaitól való eltérés

(A R. 39. §-ához)

A felek az Alapfeltételek rendelkezéseitől - a számukra kötelezővé tett szabályok kivételével - eltérhetnek.