A Szolnoki Törvényszék P.20822/2014/41. számú határozata kártérítés (VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1991. évi XCI. törvény 1. §, 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 2. §, 71. §] Bíró: Karácson Éva

Szolnoki Törvényszék

6.P.20.822/2014/41. szám

A Szolnoki Törvényszék, mint első fokon eljáró bíróság, I.rendű felperes neve I. rendű, és II.rendű felperes neve II. rendű, mindketten felperesek címe szám alatti lakosok felpereseknek - alperes neve alperes címe szám alatti idézési című alperes ellen - vagyoni kártérítés megfizetése iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek kereseti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 15 nap alatt 10.471.- (Tízezer-négyszázhetvenegy) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, három példányban, a Szegedi Ítélőtáblához címezve, a Szolnoki Törvényszéken kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő nélkül eljáró fél perbeli cselekménye hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet, vagy ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja.

Pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatánál lehet előterjeszteni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, továbbá a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, a felek azonban a fentebb felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárata előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felperesek keresete, az I. rendű felperes nyilatkozata, az alperes ellenkérelme és nyilatkozata, a felperesek által csatolt beadványok, a Szegedi Közjegyzői Kamara közlése, a Szolnoki Törvényszék Elnökének átirata, és a tanú 1 város 1i székhelyű közjegyzőtől beszerzett hagyatéki iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Az I. rendű felperes édesanyjának testvérei voltak tanú 2 és tanú 3, akik mindketten huzamosabb ideig laktak a fele részben I. rendű felperes tulajdonát képező cím 1 szám alatti ingatlanban.

tanú 2 2013. július 8-án, tanú 3 2013. szeptember 17-én halálozott el.

A cím 1 szám alatti ingatlanon több felépítmény található - a lakóház szerves folytatásában áll egy daráló helyiség, amit az I. rendű felperes édesanyjának életében a fivérekkel közösen működtettek.

Az I. rendű felperes édesanyjának halála után a darálót tanú 3 és a tanú 4 nevű fia üzemeltette saját használatra, időnként átengedték idegeneknek is.

Az I. rendű felperes 2006. november 3-án felhívta néhai tanú 3t és a fiát, hogy az általuk használt helyiségekre kössenek vele bérleti szerződést, ellenkező esetben a birtokolt helyiségeket 2006. november 15-ig helyreállítva adják a birtokába.

Mivel a felhívásnak nem tettek eleget, az I. rendű felperes előbb birtokvédelmi eljárást indított, majd 2007-ben beperelte tanú 3t és fiát, ingatlan kiürítése és bérleti díj megfizetése iránt.

A Szeghalmi Városi Bírósága 2008. június hó 4. napján kelt, 2.P.20.251/2007/36. sorszámú ítéletében tanú 3 II. rendű alperest kötelezte a daráló és műhely helyiségek birtokba adására a felperes javára, továbbá 2006. december hó 1. napjától kezdődően változó összegben használati díj megfizetésére.

Az ítélet indokai szerint a bíróság a keresetet tanú 4nal szemben elutasította, mivel őt korábban jogerős közigazgatási határozat kötelezte a kiürítésre.

A jogerős ítélet alapján az I. rendű felperes végrehajtási eljárás lefolytatását kérte tanú 4 ellen.

Néhai tanú 2t a Szeghalmi Városi Bíróság a 2007. május 31-én jogerőre emelkedett 7.P.20.022/2007/7. számú ítéletével cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálatakor ugyanezen bíróság a 2013. január 14-én kelt és február 4-én jogerőre emelkedett 1.P.20.120/2012/11. számú ítéletével a gondnokság tényét cselekvőképességet kizáró gondnokságra módosította.

A gondnokság alá helyezést követően Város Polgármesteri Hivatal Gyámhivatala néhai tanú 2 gondnokául unokaöccsét, a helyben lakó tanú 5 vállalkozót jelölte ki. tanú 5 néhai tanú 2 unokaöccse.

A gondnokság alá helyezési eljárást megelőzően - város 2en, 2005. november 15-én - a felperesek fia, tanú 6 életjáradéki szerződést kötött néhai tanú 2val. A szerződés alapján megszerezte a cím 1 szám alatti ingatlan további ½ részének tulajdonjogát.

A fenti gyámhivatal az érdekellentét miatt nem az I. rendű felperest, hanem tanú 5 unokaöccsöt jelölte ki az előzőek szerint gondnokul.

Az I. rendű felperes többször kifogásolta a gyámhivatalnál tanú 5 gondnoki kirendelését, e tárgyban 2008. évtől kezdődően több eljárás is volt, a gondnok felfüggesztésére irányuló kérelmek közigazgatási eljárásban elutasításra kerültek.

A felperesek és fiuk ezen eljárásokban többször hivatkoztak arra, hogy a gondnok nem törődik megfelelően a gondnokolttal, a gondnokolt részére fizetett életjáradékot nem használja fel, azt bankban elhelyezte és lekötötte.

tanú 5 gondnok kezdeményezte a gondnokolt nevében az tanú 6vel kötött életjáradéki szerződés felbontását.

A néhai tanú 2 gondnoksági ügyeivel kapcsolatban több ízben eljárt tanú 7, aki 2011. augusztus 31-ig a Megyei Gyámhivatal vezetője volt, jelenleg Önkormányzatának Jegyzője.

A gondnoksági üggyel kapcsolatos első fokú határozatokat az I. rendű felperes szinte kivétel nélkül megfellebbezte, azok a másodfokú gyámhatósági eljárásban helybenhagyásra kerültek.

Az I. rendű felperes több alkalommal indított polgári pert a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránt, amelyek tanú 7 nyilatkozata szerint elutasítással zárultak.

Az I. rendű felperes mintegy 10 alkalommal terjesztett elő tanú 7val szemben kizárási kérelmet, ezek közül egy esetben került kijelölésre a Megyei Gyámhivatal vezetője.

Az I. rendű felperes a Gyámhivatal, illetve tanú 7 tevékenysége miatt - azt szabálytalannak, etikátlannak minősítve - többször élt beadvánnyal, panasszal az illetékes miniszternél, a miniszterelnöknél, az országos rendőr-főkapitánynál, az Alkotmánybíróságnál, a Legfőbb Ügyésznél, a Legfelsőbb Bíróságon és az Ombudsmannál is.