Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

1991. évi XCI. törvény

a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól[1]

Az 1992. évi gazdaságpolitika középpontjában a gazdaság struktúrális átalakítása, az infláció mérséklése, valamint - a piacgazdaság építésével együttjáró - foglalkoztatási és szociális gondok enyhítése áll. A hosszabb távra szóló gazdasági növekedés megalapozása érdekében fokozatosan mérsékelni kell a költségvetésen keresztüli jövedelemátcsoportosítást úgy, hogy közben a kiadások belső arányai is módosuljanak az alapvető társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodóan.

Az Országgyűlés a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás igényével a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről (a továbbiakban: központi költségvetés) és annak végrehajtásához kapcsolódóan az államháztartás vitelének egyes átmeneti szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 1992. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE

ELSŐ FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA

1. § (1) Az Országgyűlés az 1992. évi központi költségvetés kiadási főösszegét 1.050.741,6 millió forintban állapítja meg.

(2)[2] Az (1) bekezdésben megállapított kiadási főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását - az e törvény rendelkezéseinek előirányzatokra gyakorolt hatását, az előirányzatok számszerű összefüggéseit és a mellékletek egyezőségi követelményeit is figyelembe véve - az 1. számú melléklet tartalmazza.

2. § (1) Az 1 §-ban jóváhagyott kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszegét az Országgyűlés 980.962,0 millió forintban állapítja meg.

(2)[3] Az (1) bekezdésben megállapított bevételi főösszeg fejezetek, címek és kiemelt előirányzatok szerinti megoszlását - az e törvény rendelkezéseinek előirányzatokra gyakorolt hatását, az előirányzatok számszerű összefüggéseit és a mellékletek egyezőségi követelményeit is figyelembe véve - a 2. számú melléklet tartalmazza.

3. § Az 1. §-ban jóváhagyott kiadások és a 2. §-ban megállapított bevételek különbözeteként a központi költségvetés hiánya (a továbbiakban: hiány) 69.779,6 millió forint.

4. § Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a 3. §-ban meghatározott hiány finanszírozására

a) legfeljebb 30.000 millió forint összegben bocsásson ki olyan hosszú - legalább 10 éves - lejáratú speciális értékpapírt, aminek a kamata 1992-ben megegyezik a jegybanki alapkamattal. Ezeket az állami értékpapírokat a Magyar Nemzeti Bank vásárolja meg. Lejáratáról a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke állapodik meg;

b) 30.000 millió forint összegben egy évnél hosszabb lejáratú új államkötvényt bocsásson ki;

c) legalább 9.779,6 millió forinttal növelje a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát.

MÁSODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATRENDSZERE

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSHEZ VALÓ KAPCSOLÓDÁSÁNAK SZABÁLYAI

Állami hozzájárulás és támogatás

5. § (1) Az Országgyűlés a helyi, a feladatot ellátó önkormányzat költségvetéséhez közvetlenül és felhasználási kötöttség nélkül felhasználható normatív állami hozzájárulást a következők szerint állapítja meg:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott normatív állami hozzájárulás igénybevételének részletes feltételeit, az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatókat és mutatószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben szabályozott normatív állami hozzájárulásnak a tervezett feladatmutatók, mutatószámok alapján készített önkormányzatonkénti és hozzájárulásonként részletezését a 4. számú melléklet* tartalmazza.

(4) A pénzintézetek 1992. február 28-áig kötelesek a lakáscélú kölcsönszámlákról településenkénti megoszlásban a Pénzügyminisztérium részére adatokat szolgáltatni. Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy ezen adatok alapján a települési önkormányzatok számára az 5. § (1) bekezdése c) pontjának első tétele szerinti állami hozzájárulás összegét megállapítsa és azt az adatszolgáltatást követően - legkésőbb 30 napon belül - rendelettel közzétegye. Az 1992. január 1-jével szétváló önkormányzatokat (4. számú melléklet) megillető személyi jövedelemadót, illetve az érintett községi és városi önkormányzatok személyi jövedelemadó kiegészítését az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal számításai alapján 1992. március 31-éig kell megállapítani. Az új összegnek megfelelő utalás 1992. II. negyedévétől kezdődik. Az év közben szétváló települések önkormányzatainak személyi jövedelemadóból való részesedését az érintett önkormányzatok a 4. számú mellékletben foglalt eredeti személyi jövedelemadó előirányzat összegén belül megállapodás útján rendezheti. Az év közben várossá váló önkormányzatok személyi jövedelemadója az év folyamán nem változik.

(5) A helyi önkormányzat - e törvény 4. számú mellékletében és a (4) bekezdés szerinti kiegészítésben megállapított - normatív állami hozzájárulása év közben amiatt módosítható, ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt nem helyi önkormányzatnak ad át és az átvevő szervezet e törvény alapján költségvetési támogatásra jogosult.

(6)[4] Az Országgyűlés az önkormányzatok kezdeményezése alapján elfogadja a feladatmutatókhoz kötött normatív állami hozzájárulásokról szóló lemondást a KT. 4. számú mellékletét módosító mellékletben foglaltak szerint. A normatív állami hozzájárulás elszámolása a költségvetési év végét követően a mellékletben módosított feladatmutatók alapján történik.

(7)[5] A helyi önkormányzat címzett és céltámogatásának törvényben megállapított előirányzata év közben akkor módosítható, ha az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásban részesített feladat megvalósításától eláll, továbbá - befejeződő fejlesztés esetén - a címzett és céltámogatás összegét csak részben használja fel. A változásról a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálatok (a továbbiakban: TÁKISZ) útján a Belügyminisztériumot haladéktalanul értesíteni kell.

(8)[6] Amennyiben a (4)-(6) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az állami hozzájárulás összege a VIII. Belügyminisztérium fejezet 25. cím 1. és 3. alcímén előirányzott összegtől eltér, a különbözet a fejezet 25. cím 5. alcímén szereplő központosított előirányzatot terheli, illetve növeli.

6. § Felhasználási kötöttséggel járó állami támogatás illeti meg az önálló színházat (kőszínházat, szabadtéri színpadot, bábszínházat) fenntartó önkormányzatot az 5. számú mellékletben foglalt részletezés szerint.

7. § (1) A helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataira címzett és céltámogatásként 26.640 millió forint áll rendelkezésre. Ennek felhasználásáról külön törvény rendelkezik.

(2) Az alap- és középfokú kollégiumi ellátáshoz fejlesztés, bővítés, felújítás, továbbá a középiskolai tornaterem építése támogatási célokhoz 1.500 millió forint elkülönített tartalékot kell képezni. A két célra az önkormányzatok 1992. február 28-áig jelenthetik be a TÁKISZ-okon keresztül a Belügyminisztériumnak támogatási igényüket. Erről a Kormány 1992. április 30-áig terjesszen elő törvényjavaslatot az Országgyűlésnek.

8. § (1) A helyi önkormányzatok a központosított előirányzatból a 6. számú mellékletben felsorolt feladatokra, az abban megjelölt feltételek mellett felhasználási kötöttséggel 11.464 millió forintot vehetnek igénybe. Az előirányzat felhasználásáról a Kormány a zárszámadás keretében az Országgyűlésnek beszámol.

(2)[7] Az (1) bekezdésben szereplő előirányzatból 2750 millió Ft az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézmények működtetésére - önhibájukon kívül - képtelen önkormányzatok kiegészítő támogatására szolgál. Ebből 2250 millió Ft felosztásáról e törvény alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a Kormány dönt. A fennmaradó 500 millió Ft-ból tartalékot kell képezni az év során a rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő az önkormányzatot sújtó természeti vagy más károk mérséklésére - kivéve a biztosításból megtérülő vagy megtéríthető károkat -, valamint az előre nem látható, az önkormányzat körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező, többletköltséggel járó kötelezettségek részbeni, vagy teljes elismerésére. E tartalék felhasználásáról a Kormány felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együtt dönt.

9. § (1) Az önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív állami hozzájárulásokkal, valamint a címzett és céltámogatásokkal.

(2) A központi költségvetést megillető összeget az önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a TÁKISZ-hoz történt benyújtást követő 15 napon belül fizeti vissza.

(3)[8] Az önkormányzatot az (1) bekezdés alapján megillető pótlólagos állami hozzájárulás, illetve támogatás kiutalásáról a Pénzügyminisztérium a TÁKISZ által összesített önkormányzati költségvetési beszámoló kézhezvételét követő 15 napon belül gondoskodik.

(4) Ha az önkormányzat az 5. §-ban foglaltak szerinti konkrét feladatmutatóhoz kapcsolódó állami hozzájárulást az őt ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben veszi igénybe, köteles az (1) bekezdés szerint megállapított túllépés teljes összege után a (2) bekezdésben megjelölt határidőre kamatot fizetni. A kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszerese.

(5) A központi költségvetés a (3) bekezdésben megállapított határidővel a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizeti a helyi önkormányzat részére, ha az általa folyósított normatív állami hozzájárulás legalább 5%-kal kevesebb a helyi önkormányzatot a 4. számú melléklet szerint megillető összegnél.

(6) Ha az önkormányzat a címzett és a céltámogatást nem megjelölt feladatra használja fel, illetőleg a törvényben rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe, év közben, de legkésőbb a (2) bekezdésben foglalt határidőre köteles a támogatást visszatéríteni és utána a (4) bekezdésben foglalt kamatot fizetni a központi költségvetés javára.

(7) A (4)-(6) bekezdésekben foglalt kamatok a központi költségvetés XVII. Pénzügyminisztérium fejezetének Vegyes bevételét (29. cím 1. alcíme), illetve Vegyes kiadását (23. cím 1. alcíme) képezik.

(8) A TÁKISZ-ok szakmailag véleményezik az önkormányzatok állami hozzájárulási és támogatási igényeit. A címzett és a céltámogatások esetében elemzik a vállalt saját források realitását, a folyósítást megelőzően igazolják a saját forrás felhasználását, a feladat teljesítését.

Átengedett, megosztott bevételek

10. § (1) A települési önkormányzatot az állandó lakosok által 1990. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó 50%-a illeti meg.

(2) Annak az önkormányzatnak, amelynél az (1) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó-bevétel - az 1990. január 1-jei állandó népességet számítva - 1 főre jutó összege nem éri el a 4.300 forintot, a bevételt e szintig a központi költségvetés kiegészíti. Ezen túlmenően városi önkormányzatnál - beleértve az 1992. január 1-jével városi címet kapottakat is - a központi költségvetés az átengedett személyi jövedelemadót 25 millió forinttal, de legfeljebb 6.000 forint/fő összegig kiegészíti. Az év közben várossá alakuló települések nem jogosultak erre a kiegészítésre.

(3) A (2) bekezdésben foglalt kiegészítések önkormányzatonkénti részletezését a 4. számú melléklet tartalmazza.

11. § (1) A települési önkormányzatot az általa a belföldi gépjárművek után beszedett adó 50%-a illeti meg.

(2) A belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést megillető másik 50%-ából 700 millió forint az Útalap bevétele.

(3) A külföldi gépjármű tömege alapján központilag beszedett adóból 600 millió forint a Környezetvédelmi Alap bevétele.

12. § Az önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében tanácsi vállalatnak - az Állami Vagyonügynökség által történő - értékesítéséből származó bevétel 50%-a az alapítói jogot gyakorló települési önkormányzatot illeti meg. Ha az alapítói jogot gyakorló önkormányzat megyei önkormányzat, az 1992. évi értékesítések utáni bevételi részesedésük mértéke 20%.

13. § A települési önkormányzat területén kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi- és műemlékvédelmi bírság 30%-a a területileg illetékes önkormányzat bevétele.

Az önkormányzatok által beszedett illetékek szabályozása

14. § (1) A megyei illetékhivatalok által beszedett illetékből - az illetéktörvény szabályai alapján - az illetékhivatal székhelye szerinti város, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város illetékességi területére tartozó ügyekből befolyt összeg a megyeszékhely város - Pest megyében Cegléd város -, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város önkormányzatát illeti.

(2) A Fővárosi Illetékhivatal által beszedett illeték a Fővárosi Önkormányzatot illeti.

(3) A megyei illetékhivatal által beszedett illetéknek az (1) bekezdésben meghatározott bevétellel, továbbá a (4) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett összegéből

a) 30% közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot;

b) 70% egyenlő összegben valamennyi megyei önkormányzatot

illeti meg.

(4) A megyei önkormányzat, illetve a nem megyeszékhely megyei jogú város az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal megállapodik a megye - ideértve a nem megyeszékhely megyei jogú város - területén beszedett ille-

tőkkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek körét és mértékét, az elszámolás ellenőrzésének módját.

(5) A megyeszékhely város és Pest megyében Cegléd az illetékhivatalok működtetéséhez szükséges - megállapodásnak megfelelő - költségek egytizenketted részét a beszedett illetékből havonta visszatartja. A visszatartott összeget illetékbevételként kell elszámolni.

A fővárosi önkormányzatok bevételei

15. § (1) A főváros önkormányzatait megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti megosztására az 1991. évi XXIV. törvény 17-19. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Mindaddig, amíg a Fővárosi Közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó normatív állami hozzájárulások és a személyi jövedelemadó időarányos részét a Pénzügyminisztérium egy összegben a Fővárosi Önkormányzatnak utalja át. A Fővárosi Közgyűlés gondoskodik annak továbbutalásáról.

A helyi önkormányzatok költségvetési befizetési kötelezettsége

16. § (1) A helyi önkormányzat és költségvetési szerve a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet az önkormányzat, illetve költségvetési szerve a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenység ellátásához használ fel.

(3) Az önkormányzatoknak a költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig felül kell vizsgálni és meg kell határozni az alaptevékenységek körét.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ÉS A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA

17. § (1) A központi költségvetés az 1989. évi XLVIII. törvény 5. § (6) bekezdésében előírt 14.722 millió forint tartozását az 1991-92. években realizálódó privatizációs bevételekből egyenlíti ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett költségvetési tartozás 1991. év után esedékes kamata 4.000 millió forint. Ezt az összeget a központi költségvetés 1992. április 15-éig téríti meg a Társadalombiztosítási Alapnak

(3) Ha az 1990. évi CIV. törvény 2. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetésnek a Társadalombiztosítási Alappal szemben garanciális kötelezettsége keletkezik, az az általános tartalékot terheli. Teljesítésére a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény kihirdetését követő 15 napon belül kerülhet sor.

(4) Azon személyek után, akik egyéni és munkáltatói járulékfizetéssel vagy a járulékfizetők hozzátartozóiként nem szereznek jogosultságot betegbiztosítási ellátásokra, a központi költségvetés átalányszerűen fizet hozzájárulást az Egészségbiztosítási Alapnak. Ennek 1992. évi összege 2.600 millió forint.

(5) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapok kezelőjének 1992. évben tételes elszámolás alapján 500 millió forint összegben megtéríti a családi pótlék és más kiadások folyósításával kapcsolatos kiadásokat.

(6) A társadalombiztosítási táppénzrendszer módosulása miatt a költségvetési szerveket - ide nem értve a Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi feladatokat -, mint munkáltatókat terhelő, valamint a társadalombiztosítási járulék 1 %-os emelésének fedezetére 4.400 millió forint az előirányzat.

(7) A társadalombiztosítás profiltisztítása keretében a segély-jellegű kiadásokból átvállalt tételekre 3.600 millió forint az előirányzat.

18. § (1) A központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvényben jóváhagyott Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak 1%-a erejéig garanciát vállal arra az esetre, ha a Nyugdíjbiztosítási Alapban hiány keletkezik

(2)[9] Ha a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésében az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások tényleges kiadásai a jogosultak számának növekedése vagy valamely központi intézkedés miatt meghaladja a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről hozott törvényben jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1992-es költségvetési évben kerül sor, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli.

19. § A Társadalombiztosítási Alap részét képező Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások folyamatos teljesítését az állami forgóalaphoz kapcsolt Nyugdíj-megelőlegezési számla hitel-jellegű igénybevételi lehetősége garantálja. A Nyugdíj-megelőlegezési számláról felvett kamatmentes hitelt a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelőjének a befolyó bevételeiből soron kívül kell törlesztenie.

HARMADIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATAI AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEKKEL

Társadalmi önszerveződések támogatása

20. § (1) Az Országgyűlés a szociális, oktatási-nevelési közfeladatokat (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó egyházak, társadalmi szervek, alapítványok, valamint humánszolgáltatásokat főtevékenységként nyújtó, ezen önálló tevékenységből jövedelemmel rendelkező magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: nem állami intézmények) részére éves normatív állami hozzájárulást állapít meg az alábbiak szerint:

(2) A normatív állami hozzájárulás a feladat ágazati irányítása szerint illetékes minisztériumtól (a továbbiakban: szakminisztérium) igényelhető a 7. számú mellékletben foglaltak és a tervezett feladatmutatók alapján.

(3) Egyházi jogi személy által e törvény hatálybalépését követően létrehozott hittudományi egyetem, illetőleg főiskola a felsőoktatási törvény hatálybalépéséig, de legkésőbb 1992. december 31-éig nem részesül normatív állami hozzájárulásban.

(4) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele - a hittudományi egyetemek ős főiskolák kivételével -, hogy a szakminisztérium az önkormányzat véleményének figyelembevételével, illetve a fővárosi vagy területileg illetékes önkormányzat a nem állami intézménnyel a feladat ellátására szerződést kössön.

(5) A normatív állami hozzájárulás folyósítása a szakminisztériumnak bejelentett mutatószámok alapján történik. A nem állami intézmény a következő év január 31 -éig a tényleges feladatmutatók alapján elszámol az igénybe vett állami hozzájárulással.

21. § (1) A pártok támogatására fordítható 900 millió forintból az egyes pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.

(2) A nemzetiségi szövetségek és a társadalmi szervezetek támogatására szolgáló keretek felosztásáról az Országgyűlés dönt.

(3) Az egyházak közvetlen támogatására szolgáló 1.931,5 millió forint felosztásáról az Országgyűlés dönt.

22. § A nem állami intézmények - kivéve a pártokat -, más társadalmi és szakmai szervezetek - a 20-21. §-ok-ban foglaltakon kívül - a fejezetek ágazati, szakmai célú pénzeszközei terhére és az elkülönített állami pénzalapokból is részesülhetnek támogatásban, az azok felosztására, felhasználására vonatkozó szabályok keretei között.

Kezességvállalás a központi költségvetés terhére

23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére kezességet vállaljon olyan esetekben, amikor azt nemzeti érdek, így a külső és belső egyensúly-viszonyok javítása, illetőleg romlásának megakadályozása szükségessé teszi.

(2) A korábbi években vállalt és az adott költségvetési évben esedékes, valamint az elvállalásra kerülő eseti, egyedi kezességvállalások együttes összege nem haladhatja meg az 1. §-ban megállapított kiadási főösszeg 2%-át, kivéve, ha a költségvetési kezességvállalás kőolaj, földgáz és villamosenergia beszerzéséhez kapcsolódik.

(3) A (2) bekezdésben megállapított mérték kizárólag az Országgyűlés előzetes jóváhagyásával léphető túl.

(4) A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, s azt adók módjára kell behajtani.

(5) A költségvetési évben történt kezességvállalásokról a Kormánynak - a költségvetési zárszámadás keretében - tételesen be kell számolnia az Országgyűlés előtt.

24. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal - ezen intézmények által megkívánt formában - és az Exportgarancia Rt. által kötendő hitelszerződéseknél összegszerű korlátozás nélkül kezességet vállaljon.

Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek

25. §[10]

26. §[11]

27. §[12]

28. §[13]

29. §[14]

30. §[15]

NEGYEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAI

A központi költségvetés tartalékelőirányzatai

31. § (1)[16] A központi költségvetés 1. §-ban jóváhagyott kiadásaiból az általános tartalék 5063,4 millió forint.

(2) A központi költségvetésben - az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegen belül - céltartalékként kell előirányozni:

a) az oktatási ágazatban dolgozók, valamint a művészeti, közművelődési és közgyűjteményi dolgozók 1992. szeptember 1. napjától kötelező központi bérfejlesztésére és a hozzá kapcsolódó járulékok fizetésére szolgáló 3.210 millió forint központi bérpolitikai keretet;

b)[17] az egyéb költségvetési szervek évközi béremelésére és a hozzákapcsolódó járulék fizetésére szolgáló 2056,3 millió forint összegű keretet;

c)[18] az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 1660 millió forint összegű keretet;

d)[19] a társadalombiztosítási alapokból finanszírozott társadalombiztosítási igazgatási szerveknél foglalkoztatottak 1992. évi béremelésére szolgáló 73,7 millió forint összegű keretet.

(3)[20] A (2) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt béremelési előirányzatok felhasználásánál a munkaadói járulék összegét a központi költségvetésből közvetlenül a Szolidaritási Alapnak utalja át.

Rendkívüli kiadások és bevételek

32. § (1) Az 1. §-ban jóváhagyott kiadási főösszegből a központi költségvetés rendkívüli kiadásaként kell előirányozni

a) 2.000 millió forintot fejlesztési célokra (EXPO);

b) 5.400 millió forintot pénzbeli kárpótlásra;

c) 1.100 millió forintot a szovjet csapatkivonással összefüggésben feltárt környezeti károk enyhítésére;

d) 500 millió forintot az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos kiadásokra.

(2) A 2. §-ban jóváhagyott bevételi főösszegből a központi költségvetés rendkívüli bevétele a 27. § (1) bekezdésben szereplő 20.000 millió forint privatizációs bevétel.

Központi költségvetési szervek normatív támogatása

33. § (1) Az állami felsőoktatási intézmények magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 60.100 Ft/év/fő.

(2) A tervezett nappali tagozatos hallgatólétszám és a normatíva alapján rendelkezésre bocsátott támogatás felhasználásáról - a hallgatói juttatásokra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - a felsőoktatási intézmény dönt.

(3) Amennyiben a tényleges hallgatólétszám a tervezettől eltér, a különbözet a költségvetési pótkezelési időszakban a központi költségvetésből igényelhető, illetve oda visszatérítendő.

Központi költségvetési szervek befizetési kötelezettsége

34. § (1) A központi költségvetési szerv a gazdálkodás rendjét és a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított, vállalkozási tevékenységből származó eredményének 40%-át köteles a központi költségvetésbe befizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a központi költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben az alaptevékenysége ellátásához használ fel.

(3) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetési szerveik alapító okiratait 1992. június 30-áig vizsgálják felül és határozzák meg az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységek körét.

(4) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az (1) bekezdés szerinti eredmény felhasználásának bizonylati rendjét szabályozza.

ÖTÖDIK FEJEZET

AZ ÁLLAMADÓSSÁG KÖRE ÉS KEZELÉSE

35. § Az államháztartás alrendszerei - a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás - által feladataik ellátásával kapcsolatos különféle hitelviszonyokból - hitelfelvét, értékpapír-műveletek - eredő adósság (a továbbiakban: államadósság) kezelésére az Országgyűlés az 1992. évre a 36-40. §-ban foglalt szabályokat állapítja meg.

36. § Az 1991. évi költségvetési hiány részbeni finanszírozására a Magyar Nemzeti Banktól felvett hosszú lejáratú hitel kamata 1992-ben azonos a jegybanki alapkamattal.

36/A. §[21]

37. § Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az Állami Fejlesztési Intézet központi költségvetéssel szembeni - az 1990. évi CIV. törvény 31. § (4) bekezdésében megállapított - kötelezettsége a következők szerint módosul:

Tartozásai csökkennek, mivel az alumíniumkohászat megszüntetése miatt a Magyar Alumíniumipari Tröszt 1991-92. években esedékes 1.723 millió forint államikölcsön-tartozása, valamint 408 millió forint állami alapjuttatáshoz kapcsolódó járadékfizetési kötelezettsége, összesen 2.131 millió forint az 57/1991. (X. 17.) OGY határozat alapján az Állami Fejlesztési Intézet tulajdonába kerülő HUNGALU részvénnyé kerül átváltásra. Az állami kölcsönt és az állami alapjuttatást refinanszírozó jegybanki hitel visszafizetési kötelezettsége a központi költségvetést terheli.

38. §[22]

39. § 1992-ben az államadósság köre bővül, és nagysága - az 1992. évi költségvetési hiányt fedező értékpapír-műveleteken kívül - növekszik azon speciális (nem hiányfinanszírozó) kincstári kötvény állományával, amely az 1990. évi CIV. törvény 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések miatt 1991-92. években fedezetlenné vált lakásalap-kötvények helyébe kerül kibocsátásra.

HATODIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI

40. § (1)[23]

(2) A központi költségvetési szervek bevételeik beszedéséről maguk gondoskodnak, bevételeiket - az e törvényben foglalt kivételekkel - kiadásaik teljesítésére fordítják.

Előirányzat-módosítás az Országgyűlés hatáskörében

41. §[24]

42. §[25]

Előirányzat-módosítás a Kormány hatáskörében

43. §[26]

44. §[27]

45. §[28]

Előirányzat-módosítás a fejezet irányításáért felelős hatáskörében

46. §[29]

Előirányzat-módosítás a központi költségvetési szervek hatáskörében

47. §[30]

Beszámolás a központi költségvetés előirányzatainak módosításáról

48. §[31]

A központi költségvetés előirányzataitól való eltérés

49. §[32]

A helyi önkormányzatok tervezésére és költségvetésének végrehajtására vonatkozó 1992 évi szabályok

50. §[33]

A központi költségvetési szervek hitelfelvételi, betételhelyezési és értékpapírvásárlási lehetősége, tilalma

51. §[34]

A PÉNZELLÁTÁS RENDJE

Az állami forgóalap

52. §[35]

A fejezetek pénzellátási rendje

53. §[36]

54. §[37]

55. §[38]

56. §[39]

57. §[40]

A helyi önkormányzatok pénzellátási rendje

58. §[41]

59. §[42]

60. §[43]

Az elkülönített állami pénzalapok pénzellátási, befizetési rendje

61. §[44]

62. §[45]

A Társadalombiztosítási Alap pénzellátási rendje

63. §[46]

A központi költségvetést terhelő egyéb kiadások teljesítése

64. §[47]

A költségvetési pótkezelés

65. § A központi költségvetés a január 1. és december 31. közötti időszakban befolyt bevételeket, illetőleg teljesített kiadásokat tartalmazza.

66. § (1) A központi költségvetésben sem az állami forgóalapot illető bevételek, sem az azt terhelő kiadások évek közötti átvitelének - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - nincs helye.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 1993. évi költségvetési gazdálkodás zavartalan megkezdéséhez - az állami forgóalap átmeneti megterhelésével - a helyi önkormányzatok számára az általuk számított normatív hozzájárulások egyhavi összegének megfelelő előleget utaljon ki. Az előleg legkorábban 1992. december 27-én folyósítható, s azt az 1993. évi központi költségvetés terhére kell elszámolni.

(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a) minden fejezet kormányzati beruházásainál;

b) a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatására benyújtott igényléseknél;

c) a nem állami intézmények által nyújtott humánszolgáltatások normatív állami hozzájárulásánál;

d) a magyar állampolgárságú nappali tagozatos hallgatók pénzbeli juttatásának normatív támogatásánál

a kiadások, a bevételek, illetve visszatérülések elszámolási idejét 1993. február 28-ig meghosszabbítsa (pótkezelés).

(4) A pótkezelési időszakban az 1992. évi központi költségvetés terhére eszközölt elszámolásokról a költségvetési zárszámadás keretében a Kormány tételesen köteles beszámolni az Országgyűlésnek.

HETEDIK FEJEZET

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK

67. § Az Állami Vagyonügynökség, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság, a Központi Földtani Hivatal, az Országos Testnevelési és Sporthivatal vezetője, valamint a Biztonsági Szolgálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter 1992-ben továbbra is gyakorolja mindazokat a jogokat és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyekkel jogszabályok a költségvetési fejezetek irányításáért felelősöket felruházzák.

68. § (1) A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímeit és összegeit részletező 3. számú melléklet tartalmazza azokat a kiegészítő szabályokat, amelyeket az 1991. évi normatív állami hozzájárulások elszámolásánál is alkalmazni kell.

(2) A 30. §-ban foglaltak nem vonatkoznak a Kormány által 1991. december 31-éig engedélyezett ingatlan eladásokból származó bevételekre.

69. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a) a helyi önkormányzatokat és a központi költségvetési szerveket megillető, valamint a nem állami intézmények által igénybevehető normatív állami hozzájárulás szakmai feltételeit, pénzügyi lebonyolítását és az igénybevétel alapjául szolgáló feladatmutatók, mutatószámok tartalmi leírását, nyilvántartási kötelezettségét szabályozza;

b) a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik, valamit a központi költségvetési szervek gazdálkodási rendjét, vállalkozási tevékenysége eredményének megállapítását, az azt terhelő befizetési kötelezettség átutalásának szabályait rendeletben állapítsa meg;

c) a 30. §-ban megállapított kereteken belül a 100 millió forintot meghaladó értékesítési bevétel központi költségvetést megillető hányadát egyedileg állapítsa meg;

d) a különleges helyzetekből, természeti, termelési, kereskedelmi körülményekből származó jövedelmek befizetését rendeletben állapítsa meg úgy, hogy az a költségvetési előirányzatban jóváhagyott bevételt biztosítsa.

70. § (1) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek igazgatási kiadásainak differenciált csökkentésére legkésőbb 1992. április 30-áig tegyen javaslatot. A javaslatnak ösz-szességében 1.200 millió forint megtakarítást kell eredményeznie, amely az általános tartalékot növeli.

(2) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy

a) a költségvetési szervek, az elkülönített állami pénzalapok és az önkormányzatok 1992. évi költségvetése kidolgozási és végrehajtási, 1993. évi költségvetése kidolgozási rendjét, továbbá a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartását és bankszámla vezetését, továbbá az évközi és az év végi beszámolás, adatszolgáltatás rendjét rendeletben szabályozza;

b) a belföldi gépjárművek utáni adó központi költségvetést és az Útalapot megillető hányada átutalásának részletes szabályait megállapítsa.

71. § A Kormány 1992. szeptember 15-éig tájékoztatja az Országgyűlést az államháztartás helyzetéről. A beszámolónak tartalmaznia kell a központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok előirányzatainak alakulását, a tartalékfelhasználást, a hiány, illetőleg többlet ösz-szegének alakulását, a központi költségvetés teljesülésének várható alakulását.

MÁSODIK RÉSZ

A központi költségvetés előirányzataihoz kapcsolódó, azokat megalapozó jogszabály-módosítások

A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény módosítása

72. § (1) A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. §-a új (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezelésében lévő, a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából befolyó bevételből

- ideiglenes hasznosítás esetén a teljes (bruttó) bevétel egyharmada az illetékes települési önkormányzatot, kétharmada a központi költségvetést;

- a gazdasági célú végleges hasznosítás esetén az adósságteherrel és ráfordításokkal csökkentett (nettó) bevétel fele-fele részben az érintett települési önkormányzatot illetve a központi költségvetést

illeti meg."

(2) A Kvtv. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő lép:

"(3) Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy minden fejezet beruházási címénél, a Lakás Alappal kapcsolatos elszámolásoknál, valamint a helyi önkormányzatok e törvény 5. és 6. számú mellékletében jóváhagyott címzett és céltámogatására benyújtott igénylések, valamint az 1. § (11) bekezdése szerinti bevétel megosztásának elszámolási idejét 1992. február 28-áig meghosszabbítsa (pótkezelés)."

73. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló 1990. évi CIV. törvény Első rész 8-21. §, 22. § (2) bekezdése és 23. §-a, a Harmadik rész 36. § (1) és (5) bekezdése, 37. és 43. §-a hatályát veszti.

A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló, többször módosított 1988. évi XI. törvénymódosítása

Az Országgyűlés a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvényt a következők szerint módosítja:

74. § (1) Az 1988. évi XI. törvény (a továbbiakban: TV) 8. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) A (3) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, bérmunkában végzett ipari termékek előállítását, valamint a 7. számú mellékletben felsorolt egyéb termékeket és szolgáltatásokat kell érteni. A gazdasági társaság általa épített szállodának minősül az olyan értéknövelő beruházás is, amely korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi."

(2) A TV. 8. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) Az 1989. évi LIII., az 1990. évi XLVII. és az 1990. évi CI. törvénnyel módosított 1988. évi XI. törvény 8. § (3) bekezdés a) pontjának megfelelő feltételekkel rendelkező társaságok 1995. december 31-ig."

(3) A TV. 7. számú melléklete helyébe e törvény 8. számú melléklete lép.

(4) Az Alapból 1992-ben, átmeneti jelleggel a TV. 2. §-ában meghatározott fejlesztési célokon túl és a TV. 11. §-ában meghatározott felhasználási jogcímeken kívül

a) az Országos Tudományos Kutatási Alap rendeltetési céljaira 2.000 millió forintot,

b) a "Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz" Alap rendeltetési céljaira 2.000 millió forintot,

c) a központi költségvetés részére 1.000 millió forintot

kell átadni.

(5) 1992-től kezdődően a Központi Műszaki Fejlesztési Alapból kell finanszírozni az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Szabványügyi Hivatal igazgatási, valamint az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárnak a kutatási, műszaki-fejlesztési információ rendszere működési kiadásait is."

A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIIII. törvény módosítása

75. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló - az 1990. évi LXVIII. és az 1990. évi CIII. törvénnyel módosított - 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 5. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdése számozása (4)-(6) bekezdésre változik:

"(2) A Szakképzési Alapból támogatást kell biztosítani a szakmai oktatás érdekében fejlesztő tevékenységet végző Nemzeti Szakképzési Intézet működésének költségeihez.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírtak teljesítése után fennmaradó összeg a hozzájárulásra kötelezetteknek, valamint a középfokú szakoktatási intézményeknek a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei fejlesztésére irányuló beruházásai támogatását, valamint a tananyagfejlesztéseket, az új képzési programok bevezetését szolgálja."

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

- a Szatv. 5. §-a (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti;

- a Szatv. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az "5. § (1) bekezdésében" szöveg helyébe az "5. § (3) bekezdésében" szöveg lép;

- a Szatv. 6. §-a (3) bekezdésének c) pontjában az "5. § (2)-(3) bekezdése" szöveg helyébe az "5. § (4)-(5) bekezdése" szöveg lép.

Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosítása

76. §[48]

77. §[49]

78. §[50]

79. §[51]

80. §[52]

81. §[53]

A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény módosítása

82. § A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvény 1. számú és 2. számú melléklete helyébe az e törvény 11. számú és 12 számú melléklete lép.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

83. § A helyi adókról szóló, az 1991. évi XXIV. törvénnyel módosított 1990. évi C. törvény 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem terjed ki a törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Fejlesztési Intézetre, a Pénzintézeti Központra és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra."

A takarékbetétekről szóló 1989. évi 2 törvényerejű rendelet módosítása

84. § Az Országgyűlés - annak érdekében, hogy a takarékbetétek kamatszintje kövesse a gazdasági körülmények változásait - a Ptk. 226. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: tvr.) a következők szerint módosítja:

(1) a Tvr. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénzintézet - a 13/A. §-ban foglaltak kivételével - nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte."

(2) A tvr. a következő 13/A §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A pénzintézet - a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.

(2) A pénzintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.

(3) A betétes - ha a kamatmódosítást nem fogadja el - jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a pénzintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni."

A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

85. § Az 1991. évi XXV. törvény 25. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A megvásárolt termőföld kijelölésével önálló ingatlanként történő kialakításával és ennek ingatlannyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos költségek az állami költségvetést terhelik, a tulajdonszerzés mentes a vagyonszerzési illeték alól."

HARMADIK RÉSZ

A lakásalap megszüntetéséhez kapcsolódó államkötvények kibocsátása

86. § (1) Az 1990. évi CIV. törvény 65. §-ában meghatározott lakáskölcsönök ott megállapított kamatának, valamint a lakáscélú bankkölcsönök kamatának különbözetét az állami költségvetés a hitelező pénzintézetnek megtéríti, a pénzügyminiszter által meghatározott módon.

(2)[54] Az 1990. évi C1V. törvény 66. §-a alapján elengedett tőketartozás fedezetére - a lakásalap kötvény helyébe -az állam az 1992. december 31-ig 90 000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.

(3) Az 1989. évi XVIII. törvény 24-25. §-ai alapján létrehozott, ún. lakásalap fedezeti-kötvények helyébe az állam 1992. január 1-jén 20.000 millió forint összegű államkötvényt bocsát ki.

(4)[55] Az (1) bekezdés szerinti kölcsön kamatának mértéke nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat 1,2-szeresét.

NEGYEDIK RÉSZ

Az állami vagyon utáni részesedés

87. §[56]

Fizetési kötelezettség

88. §[57]

A részesedés alapja

89. §[58]

A részesedés mértéke

90. §[59]

A részesedés visszatartása

91. §[60]

Eljárási és adóelőlegszámítási szabályok

92. §[61]

93. §[62]

Átmeneti és zárórendelkezések

94. §[63]

95. §[64]

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezés

96. § (1) E törvény - a 82. §-ban foglaltak kivételével - 1992. január 1. napján lép hatályba. A 82. § 1992. január 6. napján lép hatályba.

(2) A 76. §-ban és a 81. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az 1991. december 31. napját követő értékesítésre, illetve import esetén az 1991. december 31. napja után behozott vagy beküldött termékre, vagy teljesített szolgáltatásra kell alkalmazni mind az adófizetési kötelezettség, mind az adólevonási, -visszaigénylési jogosultság tekintetében.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

Millió forintban

2. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

Millió forintban

3. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

A helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának jogcímei és összegei

a) Községek általános támogatása

Összege: 2 millió Ft/ község

Az állami hozzájárulást az 1992. január 1-jén önálló közigazgatású községek, nagyközségek vehetik igénybe.

b) Település üzemeltetés

Összege: 3 000 Ft/fő.

Az 1991. január 1-jei állandó népesség száma alapján a települések kommunális, út-hídfenntartási és ezek felújítási feladataihoz, valamint a település üzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásokhoz vehető igénybe.

c) Lakásgazdálkodási tevékenység

Igénybe vehető az 1992. január 1-jén a települési önkormányzat illetékességi területén fennálló, eredetileg kamatmentes, vagy évi 3,5%-ot meg nem haladó kamat mellett nyújtott, az 1990. évi CIV. törvény 64-68. §-ai alapján 1991. január 1-jén megemelt kamatozású kölcsöntartozás után kölcsönszámlánként, a pénzintézeti adatszolgáltatás szerint.

Összege: 5 000 Ft/fő

Igénybe vehető a település 20-30 éves korcsoportjába (11 éves időszak) tartozó állandó népesség után, az 1991. január 1-jei állapot szerint.

Összege: 3 380 Ft/20-30 éves korúak

d) Üdülőhelyi feladatok

Összege: 2 Ft/idegenforgalmi adó

Az állami hozzájárulás az üdülővendégek után beszedett idegenforgalmi adó (kivéve ingatlanra kivetett adó) minden forintjához 2 Ft, illetve a szállásadók által 1991. évben beszedett, de az önkormányzathoz csak 1992-ben befolyt gyógy- és üdülőhelyi díj, valamint idegenforgalmi adó után vehető igénybe.

e) Szociálpolitikai feladatok

Összege: 3 500 Ft/inaktív lélekszám

A 0-17 éves, a 60 éves és ennél idősebb 1991. január 1-jei állandó népesség után igénybe vehető összeg a települések szociálpolitikai feladataihoz járul hozzá.

f) Gyermek- és ifjúságvédelem

Összege: 233 ezer Ft/ellátott

A hozzájárulás a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet (továbbiakban: GYIVI) fenntartó önkormányzatot illeti meg a következőkben megjelölt állami gondoskodásban részesülők (ellátottak) után:

- az állami gondoskodás keretében jogerős gyámhatósági határozattal intézeti nevelésbe, állami nevelésbe vett, valamint intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-18 éves korúak, akik

- nevelőotthonban, diákotthonban, kollégiumban, szakmunkástanuló otthonban, fogyatékos tanulók nevelőotthonában, állami csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban, gyógypedagógiai intézetben, kórházi és egyéb egészségügyi intézetekben, munkásszálláson, egyéb helyeken, nevelőszülőknél, albérletben elhelyezettek, kivéve a nevelőintézetekben és büntetésvégrehajtási intézetekben elhelyezetteket.

Az általános szempontokon túl igénybe vehető a hozzájárulás:

- a gyermek nappali tagozaton folytatott tanulmányának befejezéséig,

- legfeljebb 24 éves koráig a magáról gondoskodni nem tudó állami gondozott után,

- a nagykorúvá vált, szociális gondozást igénylő után, a szociális intézetbe történő felvétel időpontjáig,

- a csecsemőotthonba kerülő gyermek után akkor, ha állami gondozásba veszik, visszamenőleg a csecsemőotthonba kerülés időpontjától.

Ha az előzőekben felsorolt intézményi ellátásokat nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat nyújtja, akkor a feladatot ellátó önkormányzat külön nem veheti igénybe az ellátásokhoz kapcsolódó normatív hozzájárulást. Számára a GYIVI-t fenntartó önkormányzat adja át, legalább az érintett intézményi ellátáshoz kapcsolódó, e törvényben meghatározott normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget. Így kell eljárni az óvodai ellátás esetén is.

A gyermek- és ifjúságvédelem egy ellátottjára vonatkozó normatív hozzájáruláson túl a GYIVI-t fenntartó önkormányzat külön igénybe veheti az ellátottak alap és középfokú oktatáshoz kapcsolódó normatív hozzájárulásokat. Amennyiben nem a GYIVI-t fenntartó önkormányzat intézménye látja el e feladatokat, átadja az oktatási feladatot ellátó önkormányzat számára, legalább a költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulásnak megfelelő összeget.

Ha az állami gondozott gyermek más önkormányzat által fenntartott napköziotthoni ellátásban részesül, a GYIVI a mindenkori térítési díj jogszabály alapulvételével étkezési hozzájárulást fizet az állami gondozott gyermekek után.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermekek után a nemzetiségi, etnikai oktatáshoz (óvodához, általános iskolához, középiskolához) kapcsolódó kiegészítő állami hozzájárulást az oktatási intézményt fenntartó önkormányzat igényelheti.

Az ellátottak számának meghatározása: az állami gondoskodásban részesülők éves gondozási napjainak a száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a GYIVI vezeti.

g) Szociális otthoni, intézeti ellátás

Összege: 174 ezer Ft/ellátott

A hozzájárulás az időskorúak szociális otthonában, elme- és szakosított szociális otthonban, intézetben elhelyezettek után illeti meg a fenntartó önkormányzatot.

Azok az önkormányzatok vehetik igénybe e hozzájárulást, amelyek alapító okirat (működési engedély) alapján szociális otthonnak, intézetnek minősülő intézményt tartanak fenn és azok működése során betartják az intézménytípusra vonatkozó hatályos jogszabályokat. Ezen előírásoknak meg nem felelő, de szállást biztosító intézmények ellátottjai után az i) pont szerinti hozzájárulás vehető igénybe.

Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel.

h) Idősek és fogyatékosok nappali intézményi ellátása

Összege: 28 ezer Ft/ellátott.

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, melyek idősek klubját, gondozási központot, értelmi fogyatékosok napközi otthonát, idősek napközi otthonát tartanak fenn.

Az ellátottak számának meghatározása: eseménynapló alapján naponta összesített tagok száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.

i) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása

Összege: 80 ezer Ft/ellátott.

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szállást nyújtó idősek klubját, gondozóházat, idősek panzióját, fogyatékosok szállástnyújtó napközi otthonát tartanak fenn.

Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva az éves nyitvatartási napok számával.

j) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni és óvodai intézeti ellátása

Összege: 201 ezer Ft/ellátott.

A hozzájárulás az önkormányzatok által fenntartott egészségügyi gyermekotthonban, valamint gyógypedagógiai intézetben ellátottak után vehető igénybe, kivéve a GYIVI által elhelyezetteket.

Az egészségügyi gyermekotthonban ellátottak után életkortól függetlenül, mindaddig igénybe vehető a támogatás, amíg áthelyezésük más intézménybe nem oldható meg.

Ha az idetartozó intézmények, oktatási feladatot is ellátnak, a fenntartó önkormányzat igénybeveheti az adott oktatási feladathoz kapcsolódó támogatást, a bentlakó és bejáró intézményen belül oktatott tanulók után.

A GYIVI által elhelyezettek utáni normatív állami hozzájárulást és az önkomrányzatok közötti megosztást az f) pont szabályozza.

Az ellátottak számának meghatározása: az ellátottak éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

k) Óvodai ellátás

Összege: 19 ezer Ft/ellátott.

Az állami hozzájárulás az önkormányzati intézményben óvodai ellátásban részesülők után vehető igénybe.

Nem vehetők figyelembe a számításnál az óvodai ellátásban részesülő fogyatékos gyermekek.

A fogyatékosság típusa szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján, a fogyatékosok nevelésére kijelölt, csoportban ellátott gyermekek után, az általános iskolai fogyatékos gyermekek oktatásához kapcsolódó p) pont szerinti normatív hozzájárulás igényelhető.

Az ellátottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.

l) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz

Összege: 5 ezer Ft/ellátott.

E kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzati nemzetiségi óvodában (óvodai csoportban), a nemzetiségi óvodai programban foglaltakat anyanyelven, illetve két nyelven sajátítja el, továbbá ha az önkormányzati óvodai intézményben differenciált nevelést biztosító program lapján biztosított a cigány gyermekek differenciált (egyéni, vagy csoportos) foglalkoztatása. Az igénybevételhez az előzőeket dokumentálni kell.

Az állami gondoskodásban részesülő gyermek után itt az óvodát fenntartó önkormányzat jogosult a hozzájárulásra.

Az ellátottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.

m) Általános iskolai oktatás

Összege: 36 ezer Ft/oktatott.

Az önkormányzat a hozzájárulás teljes összegének igénybevételére jogosult: az általános iskolás korú (6-14 éves) nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után. A normatív hozzájárulás 1/3-ad része vehető igénybe az esti, levelező, dolgozó és a nyolc általános iskolát végzett 14-16 éves korúak önkormányzati oktatási intézményhez szervezett - Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a tankötelezettség teljesítéséhez meghatározott (engedélyezett) - oktatási terv szerinti képzésben résztvevők után.

Nyolcosztályos gimnáziumi képzés esetén általános iskolai ellátottnak minősül az állami hozzájárulás szempontjából a gimnázium 1-4. évfolyamában oktatott tanuló, hat osztályos gimnáziumi oktatás esetén az 1-2. évfolyamban oktatott tanuló.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

n) Helyi közművelődési feladatok

Összege: 200 Ft/fő.

A hozzájárulást az 1991. január 1-jei állandó népesség alapján veheti igénybe az önkormányzat a települési kulturális, közművelődési feladatokhoz.

o) Alapfokú művészeti oktatás

Összege: 21 ezer Ft/oktatott.

A normatív hozzájárulás igénybevehető az önkormányzati önálló zeneiskolákban és azok kihelyezett tagozataiban oktatott tanulók után, valamint a zeneiskolai működési elvek, nevelési-oktatási tervek szerint működő, önkormányzati oktatási intézményben, az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő tanulók után.

Nem igényelhető a normatív hozzájárulás a zene- és művészeti tagozatos általános iskolai tanulók után.

A hozzájárulás az anyaintézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg. A más önkormányzathoz kihelyezett tagozat működtetési feltételeihez - a kihelyezett tanulók száma szerint, az állami hozzájárulás átadásával - az anyaintézményt fenntartó önkormányzat járul hozzá. Az állami hozzájárulással év végén az anyaintézményt fenntartó önkormányzat számol el.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján.

p) Fogyatékos gyermekek oktatása

Összege: 65 ezer Ft/oktatott.

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzat által fenntartott intézményben, vagy tanulócsoportban oktatott általános iskolás korú fogyatékos gyermekek, a fogyatékos speciális szakiskolai képzésben részesülő tanulók, a testi és érzékszervi fogyatékos gimnáziumi tanulók, valamint a fogyatékosok nevelésére kijelölt csoportban ellátott óvodások után.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kitéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket. A gimnáziumi és a szakiskolai fogyatékos tanulóknál a IX. 15-i létszámadatok veendők figyelembe.

q) Gimnáziumi oktatás

Összege: 51 ezer Ft/oktatott.

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzat által fenntartott négy évfolyamos gimnáziumban, a két tannyelvű négynél több évfolyamos gimnáziumban, a hat évfolyamos gimnázium 3-6. évfolyamában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamában, a négy évfolyamos nappali képzési rendszerű ifjúsági osztályokban oktatott tanulók után. Továbbá, a gimnáziumhoz szervezett olyan nappali rendszerű képzésben résztvevők után akik a gimnáziumi érettségi megszerzését követően - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett oktatási terv alapján - humán szakmai képzésben vesznek részt. Humán szakmai képzésnek a hozzájárulás szempontjából csak az első szakmai képesítés megszerzését biztosító képzés számít.

A gimnáziumi testi, érzékszervi fogyatékos tanuló után a p) pont szerinti hozzájárulás igényelhető. Ez esetben az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye és a kijelölt általános iskolában szerzett alapfokú végzettség bizonyítás a jogosultság alapja.

A hozzájárulás teljes összege vehető igénybe a gimnáziumban oktatott nappali hallgatók után, míg az esti és a levelező képzésben részesülők után a hozzájárulás 1/3-a jár.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve a fogyatékos és az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

r) Szakközépiskolai, szakiskolai oktatás

Összege: 63 ezer Ft/oktatott.

A hozzájárulás igénybe vehető az önkormányzati szakközépiskolai tanulók, az érettségizett és nappali technikus képzésben résztvevők (5. évfolyam), a szakiskolai oktatásban résztvevők - így az egészségügyi szakiskolában, a gépés gyorsíró iskolában, a speciális szakiskolában (pl. gazdaasszony képző), ideértve a 8 általános iskolát végzettek középfokú oktatási intézményben szervezett első szakmai képzésben vagy szakmai előkészítő képzésében is résztvevők - után. Az első szakmai képzésnél és szakmai előkészítő képzésnél a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által engedélyezett program szerinti oktatás vehető figyelembe. Az eddig felsorolt tanulók után az önkormányzatot a hozzájárulás teljes összege illeti meg. Az állami hozzájárulás szempontjából esti, levelező oktatásnak csak az első szakma megszerzéséhez nyújtott képzés minősül, amelyhez a hozzájárulás 1/3-a igényelhető.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

s) Szakmunkásképzés (elmélet oktatás)

Összege: 39 ezer Ft/oktatott.

A hozzájárulást igényelheti a feladatot ellátó és intézményt fenntartó önkormányzat a saját és kihelyezett tanulók után is. A szakmunkásképző intézethez tartozó, de más önkormányzat által működtetett tagiskolák, kihelyezett tagozatok fenntartásához - legalább a kihelyezett tanulók száma szerinti állami hozzájárulás átadásával - az "anyaintézményt" fenntartó önkormányzat hozzájárul.

Az e jogcímen igénybevehető összeg hozzájárulást tartalmaz a nem önkormányzati tanműhelyben történő gyakorlati oktatás bér- és közterheihez is.

Az állami hozzájárulás az első szakma megszerzését biztosító szakmunkásiskolai képzéshez vehető igénybe.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

t) Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás

Összege: 37 ezer Ft/oktatott.

A hozzájárulás az önkormányzat által fenntartott szakmunkásiskolai tanműhelyben oktatottak után vehető igénybe.

Az oktatottak számának meghatározása: Az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része, és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján, kivéve az f) pont szerinti állami gondoskodásban részesülőket.

Ha az önkormányzat vállalati vagy társasági keretek között biztosítja a tanműhelyi képzést, állami hozzájárulást erre nem igényelhet.

u) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai, vagy kéttannyelvű oktatáshoz

Összege: 15 ezer Ft/oktatott.

A kiegészítő hozzájárulás akkor vehető igénybe, ha a gyermek önkormányzat által fenntartott intézményben

- nemzetiségi óraterv, tanterv és tankönyv alapján tanul,

- kislétszámmal működő oktatási intézményekben 0, vagy csatlakozó órában nemzetiségi tanterv - és tankönyv - alapján tanulja az anyanyelvet,

- az oktató-nevelő intézmény keretei között biztosítja a cigánytanulók differenciált egyéni, vagy csoportos felzárkóztatását, a korcsoportok, illetve évfolyamok követelményeinek megfelelő eredményes továbbhaladását tanórai foglalkozásokon,

- a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyével működő, kéttannyelvű középiskolai oktatásban részesül.

A kiegészítő hozzájárulás feltétele az itt megfogalmazott feladatok dokumentált teljesítése. Nemzetiségi nyelvet idegen nyelvként oktató iskolában oktatottak után kiegészítő támogatás nem igényelhető.

Az állami gondozott gyermek után, az oktatási intézményt fenntartó önkormányzatot illeti meg a kiegészítő hozzájárulás.

Az oktatottak számának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján a középfokú intézményekben.

Az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján az alsófokú intézményekben.

Az esti levelező képzésben részesülők után a kiegészítő állami hozzájárulás 1/3-as része igényelhető.

v) Diákotthoni ellátás

Összege: 62 ezer Ft/ellátott.

A hozzájárulás igénybevehető az önkormányzati általános iskolai diákotthonban, középfokú diákotthonban, nemzetiségi diákotthonban, externátusi ellátásban részesülők után.

Az ellátottakszámának meghatározása: az 1991. IX. 15-ei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992 IX. 15-ei becsült létszám 4/12-ed része alapján a középfokú intézményekben.

Az 1991. X. 1-jei oktatási statisztikával megegyező létszám 8/12-ed része és az 1992. X. 1-jei becsült létszám 4/12-ed része alapján az alsófokú intézményekben.

Az állami gondoskodásban részesülők a létszámba nem számíthatók be, az állami hozzájárulást és az önkormányzatok közötti megosztását az f) pont szabályozza.

z) Térségi (megyei, fővárosi) feladatok

Összege: 400 Ft/fő.

A hozzájárulást igénybeveheti minden megyei, valamint a fővárosi önkormányzat a megye (a megyei jogú város népességével együtt számított), valamint a főváros 1991. január 1-jei állandó népessége alapján.

E hozzájárulás a következő feladatokhoz kapcsolódik:

- a megyei, fővárosi intézmények működtetése, ideértve a normatív hozzájárulással közvetlenül érintett feladatoknál jelentkező feszültségek oldását is, tekintettel a településektől átvett intézményekre,

- a legszükségesebb felújítások, ideértve a településekkel együtt társulásban megvalósítandó térségi feladatokhoz kapcsolódó felújításokat is,

- a megyei adósságszolgálat teljesítése a kötvény és kamatai kivételével, mert ez utóbbi a címzett támogatások része,

- kötelező megyei, fővárosi könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési módszertani feladatok ellátására és intézményhálózatok működtetésére,

- a központi céltámogatásokhoz szükséges saját források biztosítása,

- az 1991. előtt a településekkel szemben keletkezett - esetlegesen még fennálló - fejlesztési kötelezettségek teljesítése.

Megjegyzések:

1. Gondozási nap: egy gondozott egy napi szociális otthoni intézeti gondozása, amely az intézménybe történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenesen távollévők - kórházi ápolás, szabadság is - beszámíthatók a gondozási napba. Az ellátottak éves átlagos számának meghatározása érdekében az intézmény a gondozási napokról nyilvántartást vezet, ami az önkormányzatot megillető állami hozzájárulás feltétele.

2. Közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények: minden olyan intézménynél, amelynek feladatához normatív állami hozzájárulás kapcsolódik és az érintett önkormányzatok közösen tartják fenn, a normatív állami hozzájárulást az ellátotti kör után az állandó lakhely szerinti önkormányzat igényelheti és az igénylő is számol el a hozzájárulással. A közös fenntartásban résztvevő önkormányzatok átadják az intézmény székhelye szerinti önkormányzat számára, a közös megállapodás alapján kialakított intézményi kiadási előirányzat önkormányzatonkénti ellátottakra jutó részét.

Az e körbe nem tartozó ellátottak után az intézmény székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe a hozzájárulást.

3. A 9. § (4) bekezdésében foglalt szabály normatív hozzájárulások közül a következő pont alattiakra terjed ki együttesen: d),f)-től m)-ig, o)-tól v)-ig.

4. Az állandó népességre vonatkozó adatok az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁHN) adatai.

Az 1991. évi normatív állami hozzájárulás elszámolásánál alkalmazandó szabályok

Az állami hozzájárulás elszámolásának alapját képező mutatószámok tartalmi leírására, az ellátottak körére vonatkozó szabályok a következő tételeknél figyelembe vehetők az 1991. évi hozzájárulások elszámolásánál is:

f) Gyermek és ifjúságvédelem, kivéve a más önkormányzat által fenntartott oktatási intézményekben ellátottak utáni hozzájárulásokra vonatkozó szabályok.

g) Szociális otthoni, intézeti ellátás.

h) Idősek és fogyatékosok nappali intézményi ellátása.

i) Idősek és fogyatékosok szállást biztosító intézményi ellátása.

j) Fiatalkorúak egészségügyi gyermekotthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátása.

l) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi, etnikai óvodai ellátáshoz.

m) Általános iskolai oktatás.

kivéve az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabály.

o) Alapfokú művészeti oktatás.

q) Gimnáziumi oktatás, kivéve a fogyatékos tanulók igényjogosultságára, valamint az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabályok.

r) Szakközépiskolai, szakiskolai oktatás, kivéve az állami gondozott gyermekekre és fogyatékos tanulókra vonatkozó szabályok. t) Szakmunkásképző iskolai tanműhelyi oktatás, kivéve az állami gondozott gyermekekre vonatkozó szabály.

u) Kiegészítő állami hozzájárulás a nemzetiségi etnikai vagy kéttannyelvű oktatáshoz.

A megjegyzés részből a gondozási napra vonatkozó szabályozás vehető figyelembe.

4. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

_

5. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

Az önkormányzatok színházi támogatása

millió Ft

A támogatás mértéke a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, valamint a Színházat fenntartó önkormányzatok által együttesen kialakított működési kiadás arányában:

- budapesti kőszínházak 50%,

- vidéki kőszínházak 60%,

- szabadtéri színpadok 50%,

- bábszínházak 60%.

A több színházat fenntartó önkormányzat az állami támogatást az általa fenntartott színházak között szabadon átcsoportosíthatja, de csak önkormányzati fenntartású színház támogatására fordíthatja.

6. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok

7. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

Humánszolgáltatást ellátó nem állami intézmények normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei

8. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

Különösen fontos tevékenységek

A 8. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában különösen fontos tevékenységek az alábbiak:

9. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez[68]

10. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez[69]

11. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

A FAT 1. számú melléklete a következő:

"1. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon termékek köre, amelyek után fogyasztási adót kell fizetni

"

12. számú melléklet az 1991. évi XCI. törvényhez

A FAT 2. számú melléklete a következő:

"2. számú melléklet az 1991. évi LXXVIII. törvényhez

Azon szolgáltatások köre, amelyek után fogysztói árkiegészítés vehető igénybe

"

A Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének

1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 4. számú melléklete

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. évi december 31-i ülésnapján fogadta el.

[2] Megállapította az 1992. évi XIV. törvény 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.26.

[3] Megállapította az 1992. évi XIV. törvény 3. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.26.

[4] Beiktatta az 1992. évi LXX. törvény 5. §-a. Hatályos 1992.12.17.

[5] Számozását módosította az 1992. évi LXX. törvény 5. §-a. Hatályos 1992.12.17.

[6] Számozását módosította az 1992. évi LXX. törvény 5. §-a. Hatályos 1992.12.17.

[7] Megállapította az 1992. évi XXIX. törvény 8. §-a. Hatályos 1992.05.22.

[8] Megállapította az 1992. évi XIV. törvény 4. §-a. Hatályos 1992.03.26.

[9] Megállapította az 1992. évi X. törvény 21. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[11] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[16] Módosította az 1992. évi XIV. törvény 2. §-a. Hatályos 1992.03.26.

[17] Megállapította az 1992. évi LXX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.12.17.

[18] Beiktatta az 1992. évi LXX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.12.17.

[19] Beiktatta az 1992. évi LXX. törvény 7. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.12.17.

[20] Beiktatta az 1992. évi LXX. törvény 7. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.12.17.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1994. évi IV. törvény 11. § (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 1994.01.20.

[22] Hatályon kívül helyezte a 2002. évi LXII. törvény 105. § b) pontja. Hatálytalan 2003.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[29] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[30] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[33] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[35] Hatályon kívül helyezte az 1993. évi CXI. törvény 73. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1994.01.01.

[36] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[37] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[44] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[45] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[46] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[47] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[48] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[49] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[50] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[51] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[52] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[53] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[54] Megállapította az 1992. évi LXX. törvény 11. §-a. Hatályos 1992.12.17.

[55] Beiktatta az 1998. évi XC. törvény 77. § -a. Hatályos 1999.01.01.

[56] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[57] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[58] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[59] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[60] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[61] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[62] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[63] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[64] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXX. törvény 83. § (2) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 1993.01.01.

[65] Módosította az 1992. évi XIV. törvény 1. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.26.

[66] Módosította az 1992. évi XIV. törvény 1. § (4) bekezdése. Hatályos 1992.03.26.

[67] Beiktatta az 1992. évi LXXXVI. törvény 1. § -a. Hatályos 1992.12.31.

[68] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

[69] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LXXIV. törvény 75. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1993.01.01.

Tartalomjegyzék