APEH tájékoztató

a járulékok bevallási és befizetési rendjéről

2000. január 1-től a járulékfeladatok további integrációja következtében a járulékalanyoknak a járulék befizetési és be­vallási kötelezettségüknek az erre vonatkozó jogszabályi változásoknak megfelelően kell eleget tenni.

A jelzett időponttól a biztosítási és járulékfizetési kötele­zettségről, a fizetésre kötelezettek köréről, a járulékfizetés mértékéről stb., a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.), vala­mint a Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. p.) kormányrendelet (továbbiakban: R.), a járulékok befizetésének és be­vallásának határidejéről-eltérően a korábbi évek gyakorlatától - 2000. január 1-től az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) rendelkezik.

Az említett törvények módosításáról, ebből adódóan a já­rulékalanyok feladat változásairól, az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvé­nyek módosításáról szóló 1999, évi XCIX. törvény (további­akban: T.) rendelkezik.

Alapvető változás az, hogy minden olyan ügyben, amely­ben 1999. december 31-ig a járulékigazgatóság volt illetékes, 2000, január 1-től az első fokit állami adóhatóság jár el.

Lényeges változás az is, hogy az említett időponttól a jog­szabály, a korábbi szabályozástól eltérően más, egységes ha­táridőt állapít meg a járulékok bevallása, illetőleg befizetése tekintetében.

Megszűnik az a rendelkezés is, mely szerint a több megyére (fővárosra) kiterjedő telephely hálózattal rendelkező köz­ponti társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó gazdálkodó szervezetek részére a 12-étől eltérő befizetést (legfeljebb 20-ig) engedélyezhetett az igazgatási szerv.

A 12-i határidőtől eltérő járulék megfizetést külön jogszabály csak a TÁKISZ (FÁKISZ) részére engedélyez ez a határidő legfeljebb 20-a lehet.

Bevallás rendje

Megszűnnek a járulék bevalláshoz korábban használt be­vallási nyomtatványok is! Ezeket a régi "ÖSSZESÍTŐ BEVALLÁS" nyomtatványokat (99610, 99611, 99612 számú nyomtatványok) utoljára a 2000. január 12.-ig benyújtandó járulék bevalláshoz, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásában részt vett szervek esetében a 2000. január 20.-ig be­nyújtandó járulék bevalláshoz lehet felhasználni.

Az új nyomtatványokat azokon a forgalmazó helyeken lehet beszerezni, ahol az APEH térítésköteles nyomtatványai megvásárolhatók.

Figyelemmel kell tehát lenni arra a lényeges változásra, hogy a járulékok bevallása az új szabályozás szerint az adó­bevallás részét képezi. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adókötelezettségek bevallására szolgáló nyomtatványok kie­gészülnek a járulékok bevallására szolgáló résszel.

A teljesség igénye nélkül, néhány bevallási nyomtatvány: 0001-es havi,

0002-es negyedéves,

0003-as éves,

0006-os elő társaságok

0071-es év közben megszűnő, átalakuló foglalkoztató

benyújtandó, 0007-es alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó beval­lása (az alkalmazott tekintetében), stb.

Az egyéni vállalkozó (sajátjárulékaira vonatkozóan) járulék bevallási kötelezettségét az Art. szabályai szerint - évente-köteles teljesíteni.

Amennyiben az egyéni vállalkozó alkalmazottat foglal­koztat, az Art. alkalmazásában már nem magánszemélynek, hanem kifizetőnek minősül, így a kifizetőre vonatkozó általá­nos szabály szerint - ezer forintra kerekítve - köteles bevallást teljesíteni.

A bevallási kötelezettséget illetően az Art. 1. számú mel­léklete szerint a kifizető lehet:

havi bevallás benyújtására kötelezett negyedéves bevallás benyújtására kötelezett éves bevallás benyújtására kötelezett.

Az ismertetettekre tekintettel, az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó két különböző nyomtatványon (saját járulékainak bevallása + alkalmazott járulékainak elszámolása), tesz eleget bevallási kötelezettségének.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően a társadalombiztosítási járulékok bevallása is a két alapnak (Nyugdíjbiztosítási Alapnak járó 22%, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapnak járó 11%) megbontva történik. Vélelmezve egy havi bevallás benyújtására kötelezett járulékalanyt, megbontva kell a bevallást teljesítenie akkor is, ha pl. 1997 évre vonatkozó járulékalapot képező jövedelem kifizetésére 2000. február 22-én kerül sor. A társadalombiztosítási járulék mértéke 1997. évben 39 százalékos mértékű volt. A helyes bevallás: külön sorban szerepeltetendő a Nyugdíjbiztosítási Alapot illető 24%-os összeg és külön sorban az Egészségbiztosítási Alapot illető 15%-os összeg.

Nem szabad megfeledkezni arról a nagyon fontos változásról, hogy a bevallási nyomtatványon csak a kiszámított já­rulékok összegét kell feltüntetni, a járulékok alapját nem.

Hasonlóan elkülönítve kell a biztosítottaktól levont járulé­kokra vonatkozó bevallásnak eleget tenni, ezért a korábbiak­tól eltérően, a biztosítottól levont pl. 8+3%=11 százalék egy sorban történő bevallása nem lehetséges.

A 2000. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (elszámolt) jövedelmek után, havi bevallás benyújtására kötelezett járulékalany esetében első ízben február 20-ig kell a járulék bevallást teljesíteni.

Amennyiben a kifizetett (elszámolt) jövedelem 2000. janu­ár 1-jét megelőző időszakra, pl. 1999. november hónapra vo­natkozóan kerül kifizetésre (elszámolásra), de a kifizetés (el­számolás) 2000. január 12-ig megtörténik, e jövedelmek után a járulékot 2000. január 12-i bevallásban kell szerepeltetni.

A gyakorlatban előfordul az is, hogy a törvény hatálybalé­pését megelőző időszakra vonatkozó juttatás kifizetésére (el­számolására) 2000. január 12-ét követően kerül sor. Ebben az esetben a járulékot az eredeti esedékességkor hatályos rendelkezések szerint kell megállapítani (pl. 1997. évre vonatkozó elmaradt munkabér 2000. január 25-én kerül kifizetésre, járu­lék megállapítás az 1975. évi II. törvény járulékokra vonatko­zó rendelkezése szerint), de bevallani az új rendelkezés sze­rint, havi bevalló esetén 2000. február 20-ig kell.

Az egyéni vállalkozó 2000. évre vonatkozó járulékait ­évente egyszer-, vagyis 2001 évben vallja be.

A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató (járulékalany) a táppénz hozzájárulást a bevallásában, de a befizetések teljesítésénél sem veheti figyelembe, azt, az ál­taluk folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. A járulékok bevallása és megfizetése is bruttó mó­don történik.

Figyelem! A bevallások készítése során az Art. szerinti "kifizető" nem azonos a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában "kifizetőhelynek" minősülő foglalkoztató fogalmával, ez utóbbi a társadalombiztosítási feladatok átválla­lását, konkrétan az ellátások (pl. táppénz, terhességi gyer­mekágyi segély, baleseti táppénz) megállapítását és folyósítását jelenti. Adott esetben a gazdasági társaság az Art, szerint kifizetőnek minősül, de társadalombiztosítási szempontból (társadalombiztosítási ellátásokat nem állapít meg és nem fo­lyósít ) nem minősül kifizetőhelynek.

Mint már utaltunk rá, a befizetésre, bevallásra az Art ren­delkezése - 1. és 2. számú melléklet - az irányadó, ennek megfelelően a járulékokat a következő szerint kell megfizetni:

Befizetés rendje

I. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék tekintetében

a) a munkáltató az általa levont járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-ig,

b) a kifizető az általa levont járulékot a kifizetés hónapját követő hó 12-ig,

c) az egyéni vállalkozó a saját járulékát negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig,

II. Társadalombiztosítási járulék tekintetében

a) a munkáltató, a kifizető a járulékot az elszámolt hónapot követő hó 12-ig,

b) az egyéni vállalkozó a saját járulékát negyedévenként a negyedévet követő hó 12-ig fizeti meg,

III. Baleseti járulék tekintetében

a) a társas vállalkozás az elszámolt hónapot követő hó 12-ig,

b) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó negyedévenként, a negyedévet követő hó 12-ig fizeti meg.

TÁKISZ-ok (FÁKISZ) a 12-i határidő helyett legfeljebb 20-ig tehetnek eleget járulékfizetési kötelezettségüknek.

Az egyéni vállalkozó az Art. alkalmazásában magánszemélynek minősül, következésképpen saját járulékait forintra kerekítve fizeti meg.

Ugyanakkor az alkalmazottai után fizetendő járulékokat a magánszemély mint kifizető, így az egyéni vállalkozó is 1000 forintra kerekítve fizeti meg.

A 2000. január 1-jétől kezdődő időszakra juttatott (elszá­molt) jövedelmek után, első ízben február hónapban kell a já­rulékokat megfizetni, ide nem értve az egyéni vállalkozó sa­ját járulékait.

Amennyiben a kifizetett (elszámolt) jövedelem 2000. ja­nuár 1-jét megelőző időszakra, pl. 1999. november hónapra vonatkozóan kerül kifizetésre (elszámolásra), de a kifizetés (elszámolás) 2000. január 12-ig megtörténik, e jövedelmek után a járulékot 2000. január 12-ig, a korábbi gyakorlatnak megfelelően kell megfizetni.

Nem zárható ki az sem, hogy a törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozójuttatás kifizetésére (elszámo­lására) 2000.január 12-ét követően kerül sor. Ebben az eset­ben a járulékot az eredeti esedékességkor hatályos rendelke­zések szerint kell megállapítani (pl. 1997. évre vonatkozó el­maradt munkabér 2000. január 25-én kerül kifizetésre, járu­lék megállapítás az 1975. évi II. törvényjárulékokra vonatko­zó rendelkezése szerint), de befizetni az új rendelkezés szerint, 2000. február 12-ig kell.

Megszűnnek a járulék, a késedelmi pótlék és bírság befizetéséhez eddig használt számlaszámok. Ezekre a számlaszámokra utoljára a december hónapra vonatkozó, január hónap­ban esedékes befizetéseit teljesítheti a járulékalany.

Az új szabályozás szerint, a járulék befizetések a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és az Egészségbiztosítási Alapnak külön számlaszámon történnek.

2000. február 1-től megszűnnek az elkülönülő járulék késedelmi pótlék és a járulék bírság, mulasztási bírság és önel­lenőrzési pótlék számlák, a jövőben az adó-késedelmi pótlék és az adóbírság számlaszámokra kerülhet ilyen jogcímen fi­zetési kötelezettség teljesítésre.

Adó és Pénzügyi Ellenőrzést Hivatal