A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.457/2011/32. számú határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §] Bírók: Csullag József, Máté Mihályné, Patyi Károlyné

íáó

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság Dr. Hatvani Miklós ügyvéd felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - Dr. Szegesdi Judit ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe, szám alatti székhelyű) alperes elleni munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyú munkaügyi perében meghozta az alábbi

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET:

A bíróság megállapítja, hogy felperes 2008. év november hónap 26-i munkahelyi balesetéért alperest 70 (azaz hetven) % mértékű munkáltatói kárfelelősség terheli.

A közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szekszárdi Törvényszékhez címzett, de a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezés terjeszthető elő.

Ha a fellebbezés a közbenső ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai, a becsatolt iratok tartalma és a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes 2008. év augusztus hónap 13. napjától létesített munkaviszonyt alperessel csőszerelő munkakör ellátására, mely tartalmazta a külföldi munkavégzés lehetőségét is. A felek között ugyanaznap külön megállapodás létesült tartós külföldi munkavégzésre történő kirendelés tárgyában, mely szerint felperes a fenti munkakörben a visszarendelés napjáig, legfeljebb 1 évig kirendelésre kerül alperes Németország területén termelési egységéhez.

Alperes, mint megbízott a AB-val, mint megbízóval vállalkozási szerződést kötött, melyben arra vállalt kötelezettséget, hogy saját munkavállalóival acélszerkezeteket gyárt a megbízó üzemében. Alperes konkrét feladatát képezte, hogy előregyártott, mintegy 12 m hosszú 450-es I-gerendával kapcsolatos utómunkálatokat elvégezze, amely furatkészítésből és ponthegesztésből állt. Felperes is ezen megbízás teljesítésének keretében végzett munkát CD-ben.

Perbeli nyilatkozata szerint (2011. év december hó 09-i tárgyalási jegyzőkönyv 4. oldal) felperes a szerelőcsarnokban már rögtön az első naptól végezte a daruval való mozgatást, melyek 3,2 tonna teherbírású futódaruk, un. híddaruk, melyek a csarnok tetőszerkezetével párhuzamosan a csarnok hosszirányában mozogtak. Mindegyik daru rendelkezett egy emelőszerkezettel, az un. futómacskával, amely a darun keresztbe mozgott, az emelőszerkezetet a daru kezelője egy kezelőpanellel, a joystickkal mozgatta.

A baleset bekövetkezésének napján 2008. év november hónap 26-án felperes EF munkatársával együtt két acélgerenda (födémelem) szerelési munkálatain dolgozott. Ennek során az emelődaru alatt két acélból készült tartóbak helyezkedett el, amelyekre korábban felhelyezésre került a 2 db megmunkálandó 12 méter hosszú ívelt acélelem. A két gerenda az egymással párhuzamosan álló bakokon akként helyezkedett el, hogy ívelt közepük egymás fele nézett a bakok középső része felé, míg végeik a bakok külső széle felé irányultak. A szerelési munkák elvégzése után felperes a daru segítségével az egyik ívelt gerendát a tartóbakokról leemelte úgy, hogy emelés közben a bakon oldalt fekvő gerendát 90 0 fokkal elfordította felfelé, ekként a gerenda az ív két végével a föld felé "a lábára" állítva érkezett a talajra, a szerelőbakok mellé.

A baleset a második gerenda megemelése és mozgatása során következett be.

A második, még tartóállványon lévő gerenda az emelés előtt szintén a közepén került megkötésre, felperes ennek emelését ugyanarról a helyről állva végezte, ahol az első gerenda mozgatásánál is állt. Az emelést és forgatást a bakok közepéről, a bakok tőle távolabb található szélei felé tartó irányban kezdte meg. A gerenda fordulópontjai azonban kívül estek az acélbakok alátámasztásának pontjain, ezért az emelés és forgatás közben a tartóállvány megbillent, a megkötött gerenda a bakok felperestől távolabbi végei felé elmozdult, majd a függőleges helyzetbe történő visszatérés során az időközben földre érkezett bakokat meglökte, amelyek felbillentették a már földre helyezett első acélgerendát, rádöntve azt felperes jobb lábára. Felperes nyílt bokatörést szenvedett, melyet Németországban - a kereset szerint - tizenegyszer megműtöttek.

Alperes által felvett munkabaleseti jegyzőkönyv szerint felperes elmondása alapján saját magát érezte felelősnek a történtekért, mert nem figyelt az emelésre.

Felperes 2011. év november 08. napján keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, melyben vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni alperest. Utalt arra, hogy a balesete egyértelműen munkaviszonyával okozati összefüggésben következett be, mivel munkavégzés közben, munkaidőben történt, a tevékenységhez használt anyag mozgatása közben. Ez alapján az Mt. 174. § (4) bekezdésében foglalt bizonyítási kötelezettségének eleget tett, így kérte kárai megtérítését alperestől.

A peres eljárás során előadta, hogy érdemi munkavédelmi oktatásban nem részesült, de amennyiben erre sor került volna, annak sem lett volna jelentősége, mivel a darukötözői és az emelőgép-kezelői tevékenység is vizsgához kötött, ilyen vizsgával pedig sem ő, sem munkatársa EF nem rendelkezett. Előadta továbbá, hogy előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálaton sem vett részt, valamint nem tulajdonított bizonyító erőt az alperes által csatolt, a munkavédelmi oktatás megtörténtét igazoló okiratnak, mivel a hátoldalán lévő dátumozás nélküli jelenléti ív megítélése szerint bármely oktatási naplóhoz hozzácsatolható anélkül, hogy ténylegesen bármi köze lenne az adott oktatáshoz. Vitatta a műhelycsarnok, illetve az oda beszerelt daruk szabályos, rendeltetésszerű működtetését, valamint a felek között létesült, a külföldi munkavégzésre történő kirendelő okirat jogszerűségét.

Alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Álláspontja szerint nem a gerenda megkötése volt a probléma, a baleset előidéző oka, hanem az acélelem felperes által történt nem megfelelő megemelése. Alperes szerint felperesnek látnia kellett volna, hogy nem szabad ilyen helyzetből megemelni a gerendát, hanem azt először a bakok közepére kellett volna húznia, és csak ezután megkezdeni az emelést és a 90 % mértékű forgatást. Alperesi vélemény szerint a kezelőpanel mobil volta lehetővé tette volna felperes számára, hogy odamenjen a gerendához és azt közelebbről megnézze.

Alperes álláspontja szerint a Német Szövetségi Köztársaságban az emelőgép-kezelői tevékenység végzéséhez nem követelmény az erre vonatkozó külön képesítés, így irreleváns, hogy felperes rendelkezett-e darukezelői szakképesítéssel vagy sem.

A perben a bíróság igazságügyi szakértő bevonásával bizonyítást folytatott le arra vonatkozóan, hogy megállapítható-e alperes objektív kárfelelősség alóli mentesülése.

A kereset a jogalap tekintetében - az alábbi indokok alapján - részben megalapozott.