A Szekszárdi Törvényszék Mf.20049/2012/4. számú határozata. Bírók: Csábráki Hajnalka, Hegedűsné dr. Uhrin Andrea, Imre Zita

Kapcsolódó határozatok:

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.457/2011/32., *Szekszárdi Törvényszék Mf.20049/2012/4.*, Kúria Mfv.10182/2013/4. (BH 2014.2.55)

***********

Szekszárdi Törvényszék

10.Mf.20.049/2012/4. szám

A törvényszék a Dr. Hatvani Miklós ügyvéd (cím szám) által képviselt felperes neve (cím szám alatti lakos) felperesnek, - a Dr. Szegesdi Judit ügyvéd (címe szám) által képviselt alperes neve (alperes címe szám alatti székhelyű) alperes ellen munkáltató kárfelelőssége tárgyú munkaügyi perében a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.M.457/2011/32. számú közbenső ítélete ellen az alperes 36. sorszámú fellebbezése, és a felperes 10.Mf.20.049/2012/3. sorszámú csatlakozó fellebbezése alapján meghozta a következő

KÖZBENSŐ ÍTÉLETET:

A törvényszék a munkaügyi bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000,- (azaz Tizenötezer) Ft fellebbezési részperköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

INDOKOLÁS:

A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2008. augusztus 13. napjától létesített munkaviszonyt az alperessel csőszerelő munkakörre, mely tartalmazta a külföldi munkavégzés lehetőségét. Az alperes egy németországi megbízóval kötött vállalkozási szerződése keretében saját munkavállalóival acélszerkezeteket gyártott a megbízó üzemében, a felperes ennek keretében végzett munkát országnév1-ban, melynek során daruval történő mozgatást is végzett. 2008. november 26-án a felperes L. K. munkatársával két acél gerenda szerelési munkáin dolgozott. Kettő darab megmunkálandó acél elem két acélból készült tartóbakon helyezkedett el úgy, hogy ívelt közepük egymás felé nézett, a bakok középső része felé. A bakok fölött lévő emelő daru segítségével a felperes az egyik gerendát a tartó bakokról leemelte, emelés közben a gerendát 90 fokkal elfordította felfelé, így a gerenda két végével a földre, "a lábára" állítva érkezett a szerelő bakok mellé. A második gerenda emelés előtt szintén a közepén került megkötésre, a felperes ugyanarról a helyről állva végezte az emelést, mint az első gerenda mozgatását. Az emelés és forgatás a bakok közepéről a bakok felperestől távolabbi szélei felé történt, eközben a tartóállvány megbillent, a megkötött gerenda a bakok felperestől távolabbi végei felé elmozdult, majd a függőleges helyzetbe történő visszatérés során a földre érkezett bakokat meglökte, azok felbillentették a már földre helyezett első gerendát, rádöntve azt a felperes jobb lábára, melynek következtében a felperes nyílt bokatörést szenvedett, országnév1-ban tizenegyszer megműtötték.

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy érdemi munkavédelmi oktatásban nem részesült, darukötözői és emelőgép kezelői vizsgával nem rendelkezett sem ő, sem a kötözést végző L. K. nevű munkatársa. Munkaköri orvosi vizsgálaton sem vett részt. Vitatta a műhelycsarnok, illetve az oda beszerelt daruk szabályos működését, valamint a felek közötti, külföldi munkavégzésre történő kirendelő okirat jogszerűségét.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint a baleset oka az acélelem felperes általi nem megfelelő megemelése.

A munkaügyi bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes 2008. november 26-i munkahelyi balesetéért az alperest 70 % mértékű munkáltatói kárfelelősség terheli. Rámutatott, hogy a baleset bekövetkezése idején hatályos 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 1. § (1) bekezdése és a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi XIII. tvr. 51. §-a értelmében a magyar munkajogi szabályok hatálya kiterjed a perbeli esetre. Vizsgálta a munkavédelmi anyagi jog alkalmazhatóságának kérdését is, mert a felperes arra hivatkozott, hogy a darukezelőknek államilag elismert szakképesítés szükséges munkakörük ellátásához. Az 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 10. §-a és az Mt. 106/A. § (5) bekezdése értelmében a munkavégzés helyén irányadó jogszabályi rendelkezés hiányában kell a munkajogi szabályokat alkalmazni a munkavédelmi feltételek tekintetében, a perben kirendelt szakértő szerint azonban országnév1-ban van irányadó szabályozás a felperes által kezelt daruk kezelésére. Ezért a munkaügyi bíróság a szakértő által hivatkozott német jogi rendelkezéseket vette figyelembe, utalva az e jogértelmezéssel összhangban álló 96/71EK. irányelv irányadó voltára is. A magyar munkajogi szabályok értelmében a munkáltató objektív felelőssége fennáll, a munkáltató kárfelelőssége alól a jogszabályi esetekben mentesülhet egészben vagy részben, de ez a német munkavédelmi szabályok szem előtt tartásával bírálandó el.