A Kúria Mfv.10182/2013/4. számú precedensképes határozata munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség tárgyában. Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit, Tallián Blanka

A határozat elvi tartalma:

I. A magyar munkavédelmi szabályok hatálya magyar munkavállaló németországi munkavégzésére nem terjed ki.

II. A munkatárs nem megfelelő munkavégzése a munkáltató terhére értékelendő.

2000. XXX. Tv. 1979. 13. tvr. 51. §, 1992. XXII. Tv. 174. §

***********

Mfv.I.10.182/2013/4.szám

A Kúria Dr. Hatvani Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Szegesdi Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen munkáltató egészségsértése miatti kárfelelősség megállapítása iránt a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságnál 1.M.457/2011/. szám alatt megindított és másodfokon a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.049/2012/4. számú közbenső ítéletével jogerősen elbírált perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes és az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Kúria a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.049/2012/4. számú közbenső ítéletét hatályon kívül helyezi, a Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.M.457/2011/32. számú közbenső ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperes 2008. november 26-ai munkahelyi balesetéért az alperest 50 százalék mértékű kártérítési felelősség terheli.

A felülvizsgálati eljárásban a felek költségeiket maguk viselik.

Indokolás

A felperes 2008. augusztus 13-ától állt az alperes alkalmazásában csőszerelő munkakörben n. munkavégzési hellyel.

2008. november 26-án L.K. nevű munkatársával két acélgerenda szerelési munkáin dolgozott. A két darab megmunkálandó acélelem két acélból készült tartóbakon helyezkedett el úgy, hogy ívelt közepük egymás felé nézett, a bakok középső része felé. A bakok fölött lévő emelő daru segítésével a felperes az egyik gerendát a tartóbakról leemelte, miközben a gerendát 80 fokkal elfordította felfele, így az a földre állítva érkezett a szerelőbakok mellé. A másik gerenda emelése előtt szintén a földön került megkötésre, a felperes ugyanarról a helyről állva végezte az emelést, mint az első gerenda mozgatását. Az emelés és a forgatás a bakok közepéről történt, eközben a tartóállvány megbillent, a megkötött gerendabakok felperestől távolabbi végei felé elmozdultak, felbillentették a már földre helyezett első gerendát, rádöntve azt a felperes jobb lábára, aki nyílt bokatörést szenvedett.

A felperes keresetében vagyoni és nem vagyoni kárai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság 1.M.457/2011/32. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes 2008. november 26-ai munkahelyi balesetéért az alperest 70 százalékos mértékű munkáltatói kárfelelősség terheli.

A munkaügyi bíróság ítéletében utalt a 2012. évi LXXXVI. törvény (Mth.) 10. §-ában foglaltakra, valamint az 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 1. §-ában és az 1979. évi 13. trv. 51. §-ában foglaltakra. Kifejtette, hogy a perbeli balesetre vonatkozóan nincs olyan törvény, nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi magánjogi szabály, amely alkalmazhatóvá tette volna az Mvt. előírásait a felperes által N.-ben történő munkavégzésre. Az M. és N. között a szociális biztonságról szóló 1998. évi, május 2-ával aláírt egyezmény (2000. évi XXX. tv.) tárgyi hatálya nem terjed ki a munkavédelmi normákra, így jelen ügyben nem alkalmazható.

Ugyanakkor utalt a bíróság az Mt. 106/A. §-ban foglaltak, illetve az Mt. 174. §-ának (1) bekezdésére.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a peradatok, illetve a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alperes csak részben - bírói mérlegelés alapján - 30 százalékos mértékben mentesülhet a kártérítési felelőssége alól.

A baleset azért következett be, mivel a második födémelem megemelése során annak tehertömeg középpontja annyira a tartóbakok végére került, hogy a művelet közben a tartóállvány megbillent, megemelkedett, a födémelem az időközben földre visszaérkezett bakot meglökte, amely felbillentette a már földre helyezett első acélgerendát. A felperes darukezelői képesítéssel nem rendelkezett, a korábban kifejtettek szerint az irányadó német előírások a szakmunkás végzettség meglétén túl összesen 1-5 nap gyakorlati és elméleti oktatást írnak elő a munkavállaló számára.

A felperes nem részesült olyan mélységű oktatásban az alperes részéről, amely megfelelt volna a szakértő által hivatkozott n. rendelkezés szerinti oktatásnak, így különösen az állásbiztonság, tömegerő, súlypont, munkavégzési sebesség, tömegtehetetlenség, a teher felemelése és leengedése, stabil súlypont megválasztása stb. kérdéskörében.

Nem ítélte gondatlannak a bíróság a felperes azon magatartását, amely a lebillenő teher kézi erővel való megállításában a terhére került megállapításra, mivel az olyan pillanat törtrésze alatt végbement ösztönszerű, a tudatosságot nélkülöző magatartás, mozzanat volt, amely a vétkességét nem alapozhatja meg.

A szükséges részletezettségű elméleti és gyakorlati oktatás a felperes részére nem történt meg, ennek ellenére nem hagyható figyelmen kívül, hogy az általa is elismerten több hete végzett munkafolyamat alatt szerzett tapasztalattal megelőzhette volna a baleset bekövetkezését. A felperesnek észlelnie kellett volna a tőle - elmondása szerint -mintegy 5 méterre fekvő födémelem tartóállványon fekvő helyzetéből, hogy annak emelése, forgatása folytán a tehertömeg középpont olyan mértékben a tartóbakok szélére esik, amely annak elmozdulását okozhatja, balesetveszélyt előidézve. Az emelési művelet végrehajtásáért mint gépkezelőt, a darukezelő felperest terhelte a felelősség. A 2008. december 1-jén felvett baleseti jegyzőkönyv szerint is a felperes a hibáját elismerte. Magatartásának súlyát csökkenti, hogy közvetlen munkatársa, a kötözési tevékenységet ellátó L.K. is észlelhette volna a gerendaelem fekvéséből eredően a megemeléséből adódó baleseti veszélyhelyzet fennállását, peradatok szerint azonban nem figyelmeztette, erről nem tájékoztatta.

Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.049/2012/4. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta és az alperest perköltség fizetésére kötelezte.