BH 1977.2.74 Ha a megrendelő téves műszaki adatokat közöl - amennyiben ezek helytelenségének felismerése a szállítótól nem volt elvárható -, az ebből eredő kárt maga viseli [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 48. § (1) bek., Ptk. 318. §, 340. § (1) bek.].

A felperes a keresetében 675 000 Ft kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperes előadta, hogy az alperes a szállítási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tett eleget, a meghatározott típusú import kapcsolót 1973. szeptember 30-ig nem szállította, és emiatt a kapcsolók felhasználásával készülő 100 db Qo 53 típusú elektronikus volt mérőkészülék szállítására kötött szállítási szerződéstől a felperes megrendelője érdekmúlás miatt elállt. A felperes előadása szerint az elálláskor a készülékek már 90 %-os készültségi fokon voltak, ezért a műszerek árának 90%-át mint szerződésszegéssel okozott kárt az alperes köteles megfizetni [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 48. § (1) bek.].

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert a felperessel a szállítási szerződés egyik lényeges feltételében, a teljesítési határidőben nem állapodott meg, ezért a szállítási szerződés nem jött létre, ennek hiányában pedig szerződésszegésre alapított kártérítés nem követelhető.

Az első fokú bíróság az alperes védekezése alapján a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a felperes által benyújtott fellebbezés elbírálása során a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felek a teljesítési határidőben megállapodtak, a szállítási szerződés tehát létrejött, ezért az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az újabb tárgyalás során vizsgálni kellett a felperes kártérítési követelésének jogalapját, az összegszerűségét és hogy az az alperes jogellenes magatartásával okozati összefüggésben van-e. Tisztázni kellett azt is, hogy helytálló-e az alperesnek az az előadása, hogy a felperes a termék műszaki adatait tartalmazó adatlapokat nem megfelelően állította ki, mert ha az alperes az adatlapok említett hiányosságai miatt nem tudott szerződésszerűen teljesíteni, akkor a felperes a saját mulasztásának következményeit nem háríthatja át az alperesre.

A per újabb tárgyalása során a felperes bejelentette, hogy az időközben vásárolt kapcsolókkal elkészített 50 db készüléket 1974. május 15-én mégis átadta a megrendelőjének, ennek megfelelően a kára a még raktáron lévő 50 db 90%-os készültségi fokon lévő készülék ára, vagyis 336 450 Ft, az eladott és még eladatlan készülékek figyelembevételével fizetett 12 817 Ft eszközlekötési járulék, 25 981 Ft bankkamat, továbbá a kapcsolók átalakítása miatt felmerült 2051 Ft kiadás és 74 400 Ft elmaradt haszon, amely amiatt keletkezett, hogy az 50 db készüléket nem 1973. évben, hanem csak 1974. évben értékesítette. Ezért a keresetét módosította és 451 669 Ft kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperes közölte, hogy a megrendelt termékek műszaki adatait tartalmazó adatlapokat valóban helytelenül töltötte ki, ez azonban nem róható a terhére, a felelősség tehát az alperest és a külföldi közreműködőjét terheli, mert a műszaki adatokat az alperesnek és a külföldi gyártó vállalatnak mint szakvállalatoknak kellett volna ellenőrizniük, ezt azonban elmulasztották. A külföldi vállalat csak a belföldi teljesítési határidő lejárta után észrevételezte a hibás műszaki adatokat, a hiányzó adatok pótlása 1974. január 10-én megtörtént, a külföldi vállalat azonban ezt követően sem tett eleget szállítási kötelezettségének.

Az első fokú bíróság ítélete szerint a felperes kárát - annak ellenére, hogy hibás műszaki adatokat közölt - az alperesnek, illetve közreműködőjének jogellenes magatartása okozta, mert a hibás műszaki adatokat az alperes mint szakvállalat ellenőrzés nélkül továbbította a külföldi gyártóműhöz, amely csak a teljesítési határidő eltelte után értesítette az alperest és a felperest a műszaki adatok hibáiról. Ezért "teljesen közömbös", hogy a felperes által közölt műszaki adatok hibásak voltak-e, vagy sem. A kártérítés összegszerűségével kapcsolatban az első fokú bíróság a könyvszakértő szakvéleményének figyelembevételével 50 db 90%-os készültségi fokon lévő készülék 336 450 Ft ára, 12 817 Ft eszközlekötési járulék, 25 981 Ft bankkamat, 2051 Ft többletkiadás és 70 000 Ft elmaradt haszon, összesen 447 299 Ft kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest, a felperes 4400 Ft elmaradt haszon iránti keresetét elutasította.