10/1966. (II. 14.) Korm. rendelet
a szállítási szerződésekről
I. ALAPELVEK
1. § (1) A szállítási szerződések rendeltetése, hogy előmozdítsák azoknak a szükségleteknek kielégítését, amelyek a népgazdasági terv célkitűzéseit megvalósító gazdasági tevékenység során jelentkeznek.
(2) A szállítási szerződések rendeltetésüket a termékforgalom szervezése útján töltik be. ösztönöznek a legkedvezőbb népgazdasági eredmény elérésére; elősegítik a népgazdasági tervezés megalapozását, növelik a gazdasági irányítás és az érdekeltségi rendszer hatékonyságát.
2. § (1) Szállítási szerződést kötnek egymással az állami szervek, a szövetkezetek és szövetkezeti szervezetek - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és más mezőgazdasági társulások kivételével -, valamint a társadalmi szervezetek és azok vállalatai.
(2) Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott terméket a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban szolgáltatni, a megrendelő pedig átvenni és árát megfizetni.
3. § (1) A szállító kötelessége, hogy működési körében a megrendelők szükségletét korszerű, jó minőségű termékekkel kellő időben kielégítse.
(2) A megrendelő kellő időben köteles a szükséglet helyes felméréséről gondoskodni és ennek alapján a megfelelő intézkedéseket megtenni.
4. § (1) A szerződés megkötése és teljesítése során a feleknek kezdeményezően és együttműködve kell eljárniuk, tekintetbe véve a népgazdasági érdeket, a társadalmi tulajdon védelmének és gyarapításának követelményét, továbbá a szükségleteket és a másik fél feladatait.
(2) Az együttműködés megköveteli, hogy a felek - már a szerződéskötést megelőzően is -kölcsönösen tájékoztassák egymást tapasztalataikról és a szerződést érintő minden lényeges körülményről.
5. § A szerződő feleknek olyan gondosságot kell kifejteniük, amely szocialista szervezetektől az adott helyzetben általában elvárható.
II. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
6. § A szállítási szerződés általában a felek megállapodásával jön létre.
7. § (1) Az Országos Tervhivatal elnöke által - az érdekelt felügyeleti szervek meghallgatása után - meghatározott termékek tekintetében a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli.
(2) A szállító, ha szerződéskötési kötelezettség terheli, a szerződés megkötését csak akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes vagy az sértené a népgazdaság érdekét.
(3) Ha a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli, a döntőbizottság a felek megállapodásának hiányában a szerződést a megrendelő kívánságára, vagy népgazdasági érdekből e nélkül is létrehozhatja.
8. § A szerződéskötést bármelyik fél kezdeményezheti. A szerződést olyan időben és időtartamra kell megkötni, amely a szükségletkielégítési érdekeknek és a termelés lehetőségeinek megfelel.
9. § (1) A szerződés megállapodás alapján létrejön, ha:
a) a szállító a megrendelést igazolja;
b) a megrendelő a szállító ajánlatát elfogadja -(az ajánlatnak megfelelő megrendelést tesz);
c) a fél a neki megküldött szerződéstervezetet aláírva visszaküldi.
(2) A szerződés abban az időpontban jön létre amikor az előbbi bekezdésben megjelölt válasznyilatkozat a másik félhez megérkezik.
10. § A szerződést írásba kell foglalni. Az írásbafoglalás elmulasztása a szerződést nem teszi érvénytelenné.
11. § (1) Ha a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli, a megrendelő felhívása alapján köteles ajánlatot tenni vagy szerződéstervezetet küldeni.
(2) Ha a szállító e felhívásra annak vételétől számított tizenöt napon belül nem tesz ajánlatot, nem küld szerződéstervezetet és ennek indokait sem közli, a döntőbizottság vele szemben az állam javára napi ezer forintig terjedhető bírságot szabhat ki.
12. § (1) Az ajánlatra, a megrendelésre vagy a szerződéstervezetre, annak kézhezvételétől számított tizenöt nap alatt lehet hatályosan válaszolni. A megrendelő szerződési nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig - a másik félnél felmerült költségek megtérítése mellett - bármikor visszavonhatja.
(2) Ha a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli és határidőben nem ad választ, a szerződés a megrendelő által közölt tartalommal létrejön.
13. § (1) Ha a szállítót szerződéskötési kötelezettség terheli és a felek kellő időben küldött szerződési nyilatkozatai eltérnek, a felek kötelesek az álláspontok egyeztetését megkísérelni.
(2) Ennek eredménytelensége esetén a megrendelő köteles a vitát a véleményeltérést tartalmazó nyilatkozat elküldésétől, illetve hozzáérkezésétől számított tizenöt nap alatt a szállító egyidejű értesítésével a döntőbizottság elé terjeszteni. Ha kizárólag a határidő (póthatáridő) vagy az ütemezés vitás, döntés végett a szállító szerint illetékes felügyeleti szervhez_ (minisztérium, országos hatáskörű szerv, tanácsi vállalatok tekintetében a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága) kell fordulni.
(3) Ha a megrendelő kellő időben a vita eldöntését nem kéri, vagy az erre nyitva álló határidő elteltéig szerződési nyilatkozatát nem vonja vissza, a szerződés a szállító nyilatkozatában foglalt tartalommal jön létre.
14. § A 11-13. §-ban megállapított határidőktől a felek megállapodással eltérhetnek.
15: §
Az ár kérdésében felmerült vitára az árszabályozó rendelkezések az irányadók.
16. § A megrendelő, ha előtte nem ismeretes a szállításra hivatott vállalat vagy szövetkezet, a termék gyártásáért felelős vállalattól (profilgazdától), ennek hiányában a szállítás tárgya szerint illetékes felügyeleti szervtől kérheti a szállító megnevezését. A kérelemre tizenöt nap alatt nyilatkozni kell.
17. § Szerződéskötési kötelezettség hiányában a szerződési vita eldöntése végett a felek csak közös megegyezéssel fordulhatnak a döntőbizottsághoz vagy más hatósághoz.
III. A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTALMA
18. § (1) A szállítási szerződést olyan tartalommal kell létrehozni, amely az elérni kívánt gazdasági eredményt biztosítja.
(2) A szerződés lényeges tartalmához tartozik különösen: a szolgáltatás tárgyának meghatározása mennyiség, minőség és választék szerint, a teljesítés ideje naptár szerint és az ellenszolgáltatás.
19. § (1) A minőséget szabványra, műszaki feltételekre, vagy más kötelező előírásra utalással kell meghatározni. Ezek hiányában, vagy ha a minőség meghatározásához a szabványon, műszaki feltételeken, vagy más kötelező előíráson felül további részletezés szükséges, a minőség meghatározása szabatos leírással vagy mintával történik. Kivitel célját szolgáló, illetve külföldről behozott áru minősége a nemzetközi forgalomban elfogadott és mindkét fél által ismert szokványra utalással is meghatározható.
(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy a megrendelő egyes minőségi feltételeket (szín, minta, íz stb.) a kitűzött későbbi időben határoz meg.
(3) A minőségi megvizsgálás módját a szabványok, kötelező előírások, vagy - kivitel célját szolgáló, illetve külföldről behozott áruk esetén a nemzetközi forgalomban elfogadott és mindkét fél által ismert szokványok szerint - ilyenek hiányában pedig úgy kell meghatározni, hogy ennek alapján a szolgáltatás tárgyának minőségéről gazdaságosan meggyőződést lehessen szerezni.
20. § (1) Az árakra a hatósági rendelkezések irányadók. Ha ezek szerint az árat a felek megegyezéssel határozhatják meg, az árra vonatkozó megállapodást a szerződésbe kell foglalni.
(2) Hatósági ár esetén, ha ez a szerződéskötéskor még megállapítva nincs, a megrendelő kívánságára a szállító tájékoztató (ajánlati) árat köteles közölni. Ha a hatósági ár ezt húsz százaléknál nagyobb mértékben meghaladja, a megrendelő a szerződéstől elállhat. A felek más mértékben is megállapodhatnak.
(3) Ha a szállító a szerződés tárgyára tekintettel az árat a teljesítés után is jogosult megjelölni -az utóárvetésre jogosító árhatósági rendelkezésre utalással - a megrendelő kívánságára tájékoztató árat köteles közölni. Ha a szerződés más mértéket nem állapít meg, a tájékoztató árat a végleges ár legfeljebb húsz százalékkal haladhatja meg.
21. § A felek eltérő rendelkezés hiányában a szerződésben árengedményben, illetve felárban állapodhatnak meg, ha a szolgáltatás a hatósági ármegállapítás alapjául szolgáló átlagos feltételektől eltér.
IV. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
22. § (1) A felek a szerződést közös megegyezéssel módosíthatják vagy megszüntethetik.
(2) A teljesítési határidő után a szerződés módosítása vagy megszüntetése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít.
23. § (1) A megrendelő a teljesítési határidő előtt a szerződéstől elállhat; köteles azonban a szállítónál felmerült költségeket (ráfordítást) megtéríteni. A szállítási alapfeltételek eltérően is rendelkezhetnek.
(2) Ha az elállás valamelyik fél felróható magatartására vezethető vissza, a szerződésszegés jogkövetkezményei beállnak.
24. § A döntőbizottság - a szerződéskötési kötelezettség körében - a népgazdaság érdekében a szerződést módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy fenntarthatja.
25. § (1) A felügyeleti szerv a teljesítésre mást (jog-utódot) jelölhet ki. A szerződésből eredő igényeket a kijelölt féllel szemben kell érvényesíteni, és ez megtérítési igénnyel fordulhat az eredeti kötelezett ellen.
(2) Azt a kárt, amely a kijelölés folytán a másik félre hárul, a kijelölt fél megtéríteni köteles.
26. § Ha a szállító vállalat kötelezettségeinek határidőben való teljesítését a kormány intézkedése (kormányhatározat stb.) kizárja, a szállító köteles az érintett megrendelők bevonásával megkísérelni a szállítási szerződések módosítását, s ha ez nem vezet eredményre, a megfelelő kielégítési sorrend megállapítása után köteles őket a szállítási póthatáridőről értesíteni.
V. TELJESÍTÉS
27. § A szerződéseket tartalmuknak megfelelően (a megszabott helyen, időben és módon, a megállapított mennyiség, minőség és választék stb. szerint) kell teljesíteni.
A teljesítés helye
28. § (1) A teljesítés helye ott van, ahol a terméket a szállító, vagy ha a teljesítés fuvarozó közbenjöttével megy végbe, a fuvarozó a megrendelőnek átadja.
(2) Az átadással a megrendelőre száll át a kárveszély.
(3) E szabályoktól a felek megállapodással eltérhetnek.
Értesítés a teljesítésről
29. § A szállító köteles a megrendelőt - a felek eltérő megállapodása hiányában - a teljesítés idejéről legalább három nappal előzetesen értesíteni; nincs szükség külön értesítésre, ha a megrendelő átvételi megbízottja rendszeres időközökben a szállító telepén tartózkodik.
Előszállítás
30. § (1) A szállító - a szállítási alapfeltételek eltérő rendelkezése hiányában, vagy a megrendelő beleegyezése nélkül - a teljesítés időpontja, illetve a teljesítési időszak kezdete előtt nem szállíthat.
(2) Jogosulatlan előszállítás esetén, ha a megrendelő a terméket teljesítésként nem veszi át,
a) a megrendelő köteles, a terméket felelős őrzésbe venni; az ellenszolgáltatás a felelős őrzés ideje alatt nem esedékes,
b) a szállító - amennyiben a felek magasabb összegben nem állapodtak meg - napi félezrelék előszállítási díjat fizet.
(3) Az előszállítási díj fizetése alól kimentésnek helye nincs és az a felelős őrzéssel előállott költségek és károk összegén felül jár.
A szállító visszatartási joga
31. § (1) A szállító a megrendelőtől a pénzügyi fedezet előzetes biztosítását kérheti, ha az ellenszolgáltatás időben való teljesítése veszélyeztetve van, különösen azáltal, hogy
a) a megrendelőnek pénzügyi fedezethiány miatt a szállítóval szemben kiegyenlítetlen tartozása áll fenn,
b) egy éven belül előfordult, hogy a megrendelő esedékes tartozását pénzügyi fedezet hiánya miatt kellő időben nem tudta kiegyenlíteni.
(2) A szállító a szolgáltatást mindaddig visszatarthatja, amíg a megrendelő a fedezetet nem biztosítja. A fedezet biztosítására adott megfelelő határidő lejárta után a szállító a szerződéstől elállhat.
Csomagolás és mérlegelés
32. § (1) Más megállapodás vagy szakmai szokás hiányában a szállító a terméket csomagolva és mérlegelve köteles szolgáltatni.
(2) A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a termék épségét a fuvarozás és a tárolás tartama alatt megóvja.
Átvétel
33. § (1) A csomagolt és mérlegelt terméket a szállító vagy fuvarozó jelenlétében elegendő bruttó súly és darabszám szerint átvenni.
(2) A minőségi megvizsgálás helye az átvevő telepe.
(3) Az átvevő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb a szállítótól, illetve a fuvarozótól történő átvételtől számított nyolc nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni; eltérő rendelkezés hiányában nem kell vizsgálni azokat a tulajdonságokat, amelyeket minőségi bizonyítvány (azt pótló minőségi megjelölés, jel) tanúsít, vagy amelyekre jótállás vonatkozik.
(4) Az átvevő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.
(5) E szabályoktól a felek megállapodása eltérhet.
34. § (1) A megrendelő a terméket a hozzáérkezéstől számított három napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül tovább küldheti. A felek eltérően is megállapodhatnak.
(2) Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie.
Az ellenszolgáltatás teljesítése
35. § (1) Az ellenszolgáltatás teljesítésére a számlázásról és a fizetésről szóló jogszabályok irányadók.
(2) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a megrendelő az ellenszolgáltatással egyidejűleg és azonos módon köteles a szerződésben kikötött felárat megfizetni, illetve jogosult a kikötött árengedményt a szolgáltatás árából levonni.
VI. SZERZŐDÉSSZEGÉS
Késedelem
36. § (1) Aki késedelembe esik, köteles a teljesítésre haladéktalanul póthatáridőt vállalni. Ha ezt elmulasztja, vagy a közölt póthatáridő nem megfelelő, a másik fél a 13. § (2) bekezdése szerint kérheti a póthatáridő megállapítását.
(2) A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. [Ptk. 303. § (3) bek.]
37. § (1) A megrendelő - függetlenül attól, hogy a szállító késedelmét kimentette-e - követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
(2) Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy ha a megrendelő az utólagos teljesítésre megfelelő (fix) határidőt szabott és az is eredménytelenül telt el.
38. § (1) A fizetési késedelem minden napjára fél ezrelék kamat jár.
(2) Kamatfizetési kötelezettség alól kimentésnek helye nincs.
39. § (1) A szállító - függetlenül attól, hogy a megrendelő késedelmét kimentette-e - a szolgáltatás tárgyát felelős őrzésbe veheti, s követelheti az ellenszolgáltatás megfizetését. A felelős őrzésbe vétellel a kárveszély a megrendelőre száll át.
(2) Ha a megrendelő a szállító telepén a termék átvételét elmulasztja, azt a szállító - a szállítási alapfeltételek eltérő rendelkezése hiányában - felelős őrzés helyett a megrendelő címére feladhatja vagy elszállíthatja.
Hibás teljesítés
40. § (1) Ha az átadás, illetve a kárveszély átszállásának időpontjában a szolgáltatás tárgyának nincsenek meg a törvényes vagy szerződéses kellékei, a megrendelő választhat:
a) a kijavítás és
b) az árleszállítás között.
(2) Ha a hiba kisebb jelentőségű, vagy a szállító a kijavítást a kívánt megfelelő határidőre nem végzi el, a megrendelő a termeket a szállító költségére maga is kijavíthatja, illetve kijavíttathatja.
(3) A szállító kijavítás vagy árleszállítás helyett kicserélést ajánlhat fel.
(4) Ha a szolgáltatás rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és megfelelően vagy kellő időre, illetve gazdaságosan ki sem javítható (alkalmatlan szolgáltatás), a megrendelő választhat:
a) kicserélés és
b) ha a teljesítés többé nem áll érdekében, az elállás között.
(5) A megjelölt szavatossági igényt meg lehet változtatni.
41. § (1) A megrendelő - kifogásolásának eredménytelensége esetén - szavatossági igényét az átvételtől számított hathónapos elévülési idő alatt a döntőbizottság előtt érvényesítheti.
(2) Alkalmatlan szolgáltatás esetén a szavatossági igényeket hároméves elévülési időig lehet érvényesíteni, ha a szerződésszegés súlyossága hat hónapon belül nem volt felismerhető. Három évig lehet érvényesíteni a szavatossági igényeket akkor is, ha a szolgáltatás a minőségi bizonyítványban tanúsított törvényes és szerződéses kellékeknek nem felel meg.
(3) Ha a megrendelő a terméket a szállító rendelkezésére bocsátja (kicserélés vagy elállás esetében), köteles azt felelős őrzésbe venni.
42. § Ha a megrendelő szavatossági igényt érvényesít:
aj a rendeltetésszerű célra meg nem felelő szolgáltatás esetén az ellenszolgáltatást visszatarthatja, illetve visszakövetelheti;
b) egyéb esetben az ellenszolgáltatásnak arányos részét, legfeljebb azonban húsz százalékát a kifogás rendezéséig visszatarthatja. Ezen a címen
azonban visszakövetelésnek helye nincs.
43. § (1) Ha a jogszabály vagy a szerződés másként nem rendelkezik, a jogosult hibás teljesítés esetén jótállás alapján is a 40. §-ban meghatározott igények közül választhat.
(2) A hibás termék jótállási kötelezettség keretében - használaton kívül - végzett kijavítása esetén a jótállási idő a javítás időtartamával meghosszabbodik. A termék kicserélése esetén a jótállási idő újból kezdődik.
(3) A jogosult jótállási igényét keresettel a jótállási idő elteltétől számított hat hónap alatt érvényesítheti, feltéve, hogy kifogását a szállítóval a jótállási időn belül közölte.
A minőségi és mennyiségi kifogásolás rendje
44. § (1) A megrendelő (átvevő) kifogás esetén köteles:
a) a kifogást alátámasztó bizonyító eszközöket beszerezni, illetve megjelölni;
b) a kifogásolt termék azonosságának megállapítását biztosítani;
c) lehetővé tenni a szállító számára a kifogás megalapozottságának ellenőrzését vagy felülvizsgálatát.
(2) Ha a szállító a megrendelő távirati hívására a kifogás ellenőrzése végett nem jelenik meg, a megrendelő a kifogásolási jegyzőkönyv felvételéhez a tanács végrehajtó bizottságától kérheti megbízott kijelölését. A tanács végrehajtó bizottsága köteles megbízottat kijelölni. A megbízottat költségtérítés illeti meg.
(3) A kifogások elintézésének rendjét - ideértve a fuvarozó ellen támasztható igények megalapozását is - a Központi Döntőbizottság elnöke utasítással szabályozza; a költségtérítésre a pénzügyminiszter utasítása irányadó.
A teljesítés lehetetlenné válása (meghiúsulás)
45. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. (Ptk. 309. §)
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a szállító felelős, vele szemben beállnak a szerződésszegés következményei.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a megrendelő felelős, a szállító szabadul tartozása alól és gyakorolhatja a szerződésszegésből folyó jogait.
46. § Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának maradványa a szállító birtokában maradt, vagy a szállító a szolgáltatás tárgya helyett mástól kárpótlást kapott vagy igényelhet, a megrendelő a maradvány, illetve a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében.
47. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a meghiúsulás egyéb esetére is a teljesítés lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
Kötbér és kártérítési felelősség
48. § (1) Aki a szállítási szerződést megszegi, kötbér-és kártérítési felelősséggel is tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése érdekében úgy járt el, ahogy az szocialista szervezettől az adott helyzetben általában elvárható.
(2) A szerződésszegő magatartásának megítélése során a szocialista szervezetek általában fennálló lehetőségeiből és a velük szemben támasztható követelményekből kell kiindulni.
(3) A felelősség alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést a szocialista szervezet irányító szervének intézkedése vagy mulasztása okozta.
(4) Ka a fél a teljesítéshez jogszabály, vagy szerződés alapján más közreműködését veszi igénybe, ennek magatartásáért felelősséggel tartozik. A szerződésszegő a közreműködővel szemben megtérítési igénnyel élhet.
(5) Ha a szerződésszegést a külföldi eladó vagy vevő intézkedése vagy mulasztása okozta, ezek magatartásáért a külkereskedelmi vállalat felelősséggel tartozik.
49. § (1) A kötbér a kikötött ellenszolgáltatás, szükségtelenül drágább termék esetében az árkülönbözet után jár.
(2) A törvényes kötbér mértéke a következő:
a) késedelem esetén - ideértve a tartozékok és pótalkatrészek szolgáltatásának késedelmét is (nem komplett szolgáltatás) - napi egy ezrelék, legfeljebb azonban húsz százalék;
b) a szerződésszerű teljesítéshez szükséges, jogszabályban vagy a szerződésben megállapított adatszolgáltatás, illetve közbenső intézkedés késedelme vagy elmaradása esetén napi fél ezrelék, legfeljebb tíz százalék;
c) hibás teljesítés esetén - ideértve a szükségtelenül drágább termék szállítását és a hibás csomagolást is - húsz százalék; ha a szállító a terméket kicseréli vagy kijavítja (hibás átadás), tíz százalék;
d) nemteljesítés, lehetetlenülés (meghiúsulás) esetében húsz százalék;
e) a megrendelő 23. § (2) bekezdése alapján történő elállása esetén tíz százalék;
f) minőségi bizonyítvány késedelmes vagy nem megfelelő szolgáltatása esetén napi fél ezrelék, legfeljebb négy százalék; minőségi bizonyítvány szolgáltatásának elmaradása vagy annak valótlan tartalma esetén négy százalék.
(3) A felek a törvényesnél magasabb kötbért is kiköthetnek, valamint egyéb szerződésszegés esetére is kiköthetnek kötbért. A szállítási alapfeltételek a kötbér tekintetében eltérően rendelkezhetnek.
50. § (1) Hibás átadás esetén, ha a szállító a teljesítési határidő lejárta előtt a szolgáltatás tárgyát kijavítja vagy kicseréli, kötbér nem jár.
(2) Ha a fél a póthatáridőben sem teljesít, a kötbérfizetési kötelezettsége a póthatáridő elteltével újrakezdődik.
(3) A kötbér fele összege jár, ha azt a szerződésszegő az esedékességtől számított harminc napon belül önként megfizeti.
51. § Ha a fél a szerződésszegés következményeinek elhárítása vagy enyhítése érdekében a másik felet a szerződésszerű teljesítés akadályáról, illetve késedelme előrelátható idejéről elvárható időben nem tájékoztatja, a kötbér tíz százalékát akkor is köteles megfizetni, ha a felelősség alól magát egyébként kimenti.
52. § (1) A kötbér összegét a döntőbizottság különösen indokolt esetben mérsékelheti, ha pedig a szerződésszegés feltűnően súlyos vagy ismétlődik, felemelheti.
(2) Ha a jogosult a szerződés megkötése vagy teljesítése során maga is megsérti a szocialista együttműködés elvét, vagy olyan magatartást tanúsít, amellyel a szerződésszegés összefügg, a döntőbizottság a kötbért egészben vagy részben az állam javára ítélheti meg.
53. § (1) A késedelmi kötbér [49. § (2) bek. a)-b) pontja] esedékessé válik, mihelyt
a) a késedelem megszűnik, vagy
b) a póthatáridő lejár vagy
c) a kötbér eléri a legmagasabb mértékét.
(2) Hibás teljesítés esetén a kötbér a kifogásolásra vonatkozó jegyzőkönyv felvételére megszabott határidő lejártával válik esedékessé.
(3) Más esetekben a kötbér akkor válik esedékessé, amikor a szerződésszegésről a jogosult tudomást szerez.
(4) A kötbérkövetelés az esedékességtől számított hat hónap elteltével elévül.
54. § (1) A kötbér beszámítás tárgya nem lehet.
(2) A kötbért a kártérítés összegébe be kell tudni.
55. § (1) Ki nem mentett késedelem esetén a késedelem idején beálló körülmény a további kötbér fizetése alól nem mentesít és a szerződésszegő felelős minden, a késedelem ideje alatt felmerült kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a késedelem nélkül is bekövetkezett volna.
(2) A szavatossági határidő lejárta után olyan kellékhibából eredő kárért, amelyre vonatkozó szavatossági igényt nem érvényesítettek, a szállító nem felel.
A szerződésszegés közös szabályai
56. § (1) Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. A jogosult azonban a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében.
(2) Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére, tartozékára vagy pótalkatrészére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak.
57. § A szerződésszegésből eredő igény elbírálása során a döntőbizottság figyelembe veheti valamennyi közreműködő magatartását és velük szemben az érvényesítési határidőt mindaddig meghosszabbíthatja, amíg a főkötelezett felelőssége fennáll.
58. § (1) A szerződésszegésen alapuló igények érvényesítése - a következő bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve - kötelező.
(2) Ha a szállítási alapfeltételek eltérően nem rendelkeznek, ötezer forintot meg nem haladó igény érvényesítése nem kötelező.
(3) A jogosult az igény érvényesítésétől akkor is eltekinthet, ha a rendelkezésre álló adatok alapján meggyőződést szerzett arról, hogy a szerződésszegés olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél nem felel, vagy ha a szerződésszegés az adott körülmények között nem jelentős.
59. § (1) Jogszabályban szerződésszegés esetére megállapított igények akkor is fennállanak, ha a felek ezek kikötését mellőzték, kizárásuk vagy korlátozásuk pedig semmis.
(2) A szerződésnek meg nem felelő teljesítés elfogadása nem jelent lemondást a szerződésszegésből folyó jogokról.
VII. KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSFAJTÁK
Kapacításlekötési szerződés
60. § Kapacitáslekötési szerződéssel a szállító kötelezettséget vállal arra, hogy a megrendelő részére meghatározott termelői kapacitást tart fenn. A lekötött kapacitás erejéig a szerződésben megszabott időben a feleket a megrendelő által megállapított választék szerint kölcsönös szerződéskötési kötelezettség terheli.
61. § (1) A felek kapacitáslekötési szerződés kötésére nem kötelezhetők.
(2) A kapacitáslekötési szerződés érvényességéhez írásbafoglalás szükséges.
62. § (1) Aki a kapacitáslekötési szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, magatartásának felróhatóságára tekintet nélkül a másik félnek kapacitáslekötési díjat fizet.
(2) A kapacitáslekötési díj - eltérő megállapodás hiányában - a szerződésszegéssel érintett érték öt százaléka; ha ez nincs meghatározva, az érték kiszámításánál a szerződésszegéssel érintett termékcsoportba tartozó legalacsonyabb áru termék árát kell alapul venni.
(3) A jogosult a kapacitáslekötési díjat meghaladó kárának megtérítését követelheti.
(4) A szerződésszegéssel a kapacitáslekötési szerződés megszűnik.
Fejlesztési szerződés
63. § (1) A növekvő szükségletek jobb kielégítését szolgáló fejlesztési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében a felek meghatározott feladatra szóló fejlesztési szerződéssel állapíthatják meg együttműködésükből folyó kölcsönös jogaikat és kötelezettségeiket.
(2) A fejlesztési szerződésben meghatározott feladat főleg a következőkre terjedhet ki:
a) új termékek és eljárások kutatása, dokumentációk elkészítése, mintapéldányok kialakítása;
b) új termékek és eljárások gyártásba való bevezetése,
c) meglevő termékek és eljárások korszerűsítése,
d) külföldi szabadalmak (licenciák) honosítása,
e) termelő kapacitások bővítése, kihasználásuk fokozása.
(3) A felek fejlesztési szerződés kötésére nem kötelezhetők.
(4) A fejlesztési szerződéseket a változó körülményeknek megfelelően módosítani kell.
64. § Aki a fejlesztési szerződést megszegi, a másik félnek a szerződéskötésből eredő károsodásáért felelős.
Bizományi szerződés
65. § (1) A felek a szállítási szerződés helyett bizományi szerződést (Ptk. 507-513. §) is köthetnek.
(2) Népgazdasági érdekből a döntőbizottság szállítási szerződés helyett bizományi szerződést is létrehozhat.
(3) A bizományi szerződés felmondása (Ptk. 512. §) esetén a másik félnek a bizományi szerződés megkötéséből eredő kárát meg kell téríteni.
Raktári beszerzés
66. § (1) A szállító a megrendelő igényét szállítási szerződés kötése nélkül raktárról is kielégítheti.
(2) Raktári beszerzésre az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Jogszabály (szállítási alapfeltétel) az (1) és (2) bekezdéstől eltérően is rendelkezhet.
VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK
67. § A szállítási szerződésekkel kapcsolatos olyan kérdésekben, amelyekről ez a rendelet nem rendelkezik, a szállítási alapfeltételeket, ezeknek hiányában a polgári jog megfelelő szabályait kell alkalmazni.
68. § (1) E rendelettől a felek és a szállítási alapfeltételek csak annyiban térhetnek el, amennyiben ezt az egyes rendelkezések kifejezetten megengedik.
(2) Azokban a kérdésekben, amelyekben e rendelet a felek számára eltérést enged, más jogszabály, illetve alapfeltétel is eltérően rendelkezhet.
(3) Az export- és importárukra vonatkozó szállítási alapfeltételek e rendelettől eltérhetnek, amennyiben ez a külkereskedelmi szerződésekre irányadó jogszabályok sajátosságai folytán népgazdasági érdekből indokolt.
(4) A központi elosztású termékekkel való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezések - ideértve a gépipari termékek forgalmára vonatkozó szabályokat is - a szerződéskötés rendjét, továbbá a szerződés módosítását és megszüntetését eltérően szabályozhatják. Az eltérő szabályozáshoz a Központi Döntőbizottság elnökének egyetértése szükséges.
69. § A szállítási alapfeltételektől a felek - az ebben a rendeletben számukra kötelezővé tett, valamint az élet- és vagyonbiztonságra vonatkozó rendelkezések kivételével - eltérhetnek.
70. § (1) A szállítási alapfeltételeket az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) a Központi Döntőbizottság bevonásával állapítják meg.
(2) A szállítási alapfeltételek készítését és módosítását az Országos Tervhivatal elnöke, az érdekelt miniszter, illetve országos hatáskörű szerv vezetője, valamint a Központi Döntőbizottság, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke kezdeményezheti.
(3) A szállítási alapfeltételek tervezetét - ha a Központi Döntőbizottság elnöke által megszabott határidőben a szállítók szakfelügyeletét (a szállító kereskedelmi szervek felügyeletét) ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) nem készíti el -, bármelyik érdekelt minisztérium vagy országos hatáskörű szerv elkészítheti. Az érdekeltek között a tervezettel kapcsolatban keletkezett vitában a Központi Döntőbizottság határoz. Több tervezet elkészítése esetén a tárgyalást a szállítók szakfelügyeletét (a szállító kereskedelmi szervek felügyeletét) ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) által készített tervezet alapján kell lefolytatni.
(4) A szállítási alapfeltételeket vagy ezek módosítását a szállítók szakfelügyeletét - a szállító kereskedelmi szervek felügyeletét - ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), az exportszállítási alapfeltételeket a külkereskedelmi miniszter a Központi Döntőbizottság állásfoglalásától számított harminc napon belül köteles közzétenni.
(5) A szakfelügyeletet ellátó miniszter hozzájárulásával az előbbi bekezdésekben meghatározott jogok az OKISZ elnökét illetik meg az irányítása alá tartozó szövetkezeti ipar szállítási alapfeltételei tekintetében.
71. § A szocialista szervezetek egymásközti vállalkozási szerződéseire - a tervezési és építési szerződések kivételével -, valamint szállítmányozási szerződéseire ezt a rendeletet annyiban kell alkalmazni, amennyiben az ezekre a szerződésekre vonatkozó jogszabályok (vállalkozási, szállítmányozási alapfeltételek) eltérően nem rendelkeznek. Nem lehet alkalmazni a rendeletet a közüzemek nem közvetlenül termelési célú szolgáltatására.
IX. ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
72. § (1) Ez a rendelet 1966. évi szeptember hó 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már megkötött, de még nem teljesített szerződésekre is alkalmazni kell. A rendelet alapján azonban kifizetett pénzt visszakövetelni, vagy határozat megváltoztatását kérni nem lehet.
(2) A nagy- és kiskereskedelem közötti áruszállítás rendjéről szóló 1028/1955. (III. 3.) számú minisztertanácsi határozat hatályban marad.
(3) Az 50/1955. (VIII. 19.) MT rendelet és az ezt kiegészítő, illetve módosító 38/1957. (VI. 22.) Korm. rendelet, a 45/1957. (VII. 31.) Korm. rendelet, továbbá az 1/1963. (I. 26.) Korm. rendelet 11. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti.
(4) A szállítási alapfeltételeket e rendeletnek megfelelően módosítani kell. Azokban a kérdésekben, amelyekben e rendelet eltérést nem enged, a szállítási alapfeltételek ellentétes rendelkezéseit a módosítás megtörténtéig sem lehet alkalmazni.
Fock Jenő s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese