A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31184/2022/6. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (1) bek.] Bírók: Laczó Adrienn Lilla, Orosz Andrea, Szalai Beatrix

A határozat elvi tartalma:

Az alperes a munkavédelmi kockázatokra a felperest kioktatta, kockázatértékelést készített és munkavédelmi szabályzatban is rendezte a forró víz használatával kapcsolatos veszélyeket, a szabályozással ellentétes gyakorlat sem nyert igazolást. Ezért a felperes általános élettapasztalattal, szakmai ismereteivel szembeni eljárása az üvegkacsó használata körében a baleset kizárólagos okának minősült, az alperes sikeresen mentette ki magát a balesetért fennálló felelősségért.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék M.71481/2020/27., *Fővárosi Ítélőtábla Mf.31184/2022/6.* (ÍH 2022.134), Kúria Mfv.10166/2022/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

2.Mf.31.184/2022/6/Ítélet

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

2.Mf.31.184/2022/6.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Hüse Ügyvédi Iroda (Cím11, ügyintéző: dr. Hüse Éva Flóra ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím10) felperesnek - a Rideg Ügyvédi Iroda (Cím13 földszint, ügyintéző: dr. Rideg Ákos) által képviselt Alperes1 (Cím4) alperes ellen Munkáltató egészségsértése miatt sérelemdíj és egyéb megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 3.M.71.481/2020/27. számú közbenső ítélete ellen az alperes 28. sorszámú, és a felperes másodfokú eljárásban 3. sorszám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezése folytán meghozta az alábbi

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000 (kétszázezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 194.945 (százkilencvennégyezer-kilencszáznegyvenöt) forint elsőfokú, valamint 181.949 (száznyolcvanegyezer-kilencszáznegyvenkilenc) forint fellebbezési és 38.989 (harmincnyolcezer-kilencszáznyolcvankilenc) forint csatlakozó fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság döntése és az alapjául szolgáló tényállás

[1] A Fővárosi Törvényszék a 2022. május 5-én kelt 3.M.71.481/2020/27. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes 2017. április 24-én bekövetkezett balesete kapcsán az alperes kártérítési felelőssége 70 %-os, míg a felperesé 30 %-os mértékű.

[2] Az általa megállapított tényállás szerint a felperes 2017. február 13-tól állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperesnél ápoló-gondozó munkakörben havi 161.000 forint munkabérért.

[3] Az alperesnél ekkor hatályos kockázatértékelés a munkaeszközök körében kockázati tényezőnek minősítette a munkaeszközök használat előtti ellenőrzésének hiányát, a rendeltetésellenes, illetve a munkáltató utasításának nem megfelelő használatot és ennek következményeiből keletkező fizikai, mechanikai, kémia sérüléséket, áramütést, égést és forrázást. Kitért arra, hogy konyhai eszköz használatakor a felhasznált anyag fizikai tulajdonságainak nem ellenálló tartóeszközben történő tároláskor (forró folyadék) a tárolóeszköz repedésekor kifröccsenő forró folyadéktól sérülés veszélye állhat fenn. Tartalmazta továbbá, hogy forró felületek érintése, forró folyadék bőrfelületre jutása égési sérülést okozhat a biztonságos munkavégzésnek nem megfelelő munkaeszköz használatakor, illetve a munkáltatói utasítástól eltérő eljáráskor, a veszély bekövetkezése lehetséges, de nem valószínű. A teendők meghatározásakor szükséges intézkedésként az oktatás megtörténtét rögzítette (a használat kapcsán), illetve az előírt karbantartás meglétét.

[4] Az alperes munkavédelmi szabályzata előírta, hogy a munkavállaló olyan munkaeszközt köteles használni, amely védelmet biztosít a felhasznált anyag hatásai ellen. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a használt eszközöknél, berendezéseknél a kezelt anyag fizikai tulajdonságainak nem megfelelő tárolása, alkalmazása (forró folyadék nem megfelelő eszközbe öntése) esetén milyen kockázati tényezőkkel kell számolni, és arra, hogy forró folyadék magas hőmérsékletet nem álló (nem hőálló üveg) eszközbe, edénybe átöntése forrázás veszélye miatt tilos.

[5] A felperes a munkába lépése napján, azaz 2017. február 13-án munkavédelmi oktatásban részesült. Ennek részét képezte az alperes munkavédelmi szabályzata alapján a konyhai kancsók biztonságos használata, miszerint forró vizet csak a mosogató medencében elhelyezett műanyag és kerámia kancsóba szabad tölteni.

[6] 2017. április 24-én a felperes 12 órás beosztása szerint reggel 6 órakor kezdte meg munkavégzését, a délelőtti teendők befejezése után 10:45 perc körül a konyhába ment teát készíteni saját részére. A konyhapulton lévő elektromos vízmelegítővel felforralta a vizet, majd átöntötte a pultra helyezett vastagfalú üvegkancsóba, és teafiltert tett bele. 5 másodpercnyi idő elteltével az üvegkancsó szétrepedt és darabjaira repült szét a konyhában. A kiömlő folyadék a pulttól kb. 0,3 méterre álló felperes mindkét lábára, főleg a bal combjára fröccsent. A felperes az erős fájdalom miatt a mosdóban hideg vízzel hűtötte a sérült bőrfelületet, a balesetről az intézményvezető értesítette a mentőszolgálatot, akik ellátták a sérüléseit és a Szakambulanciára szállították.

[7] 2017. április 24-én kelt orvosi lelet szerint a felperes a balest következtében a csípő és az alsó végtag másodfokú égési sérülését szenvedte el. Az alperes a balesetről munkabaleseti jegyzőkönyvet vett fel, és társadalombiztosítási kifizetőhely lévén azt üzemi balesetnek ismerte el. A határozat a baleset egészségkárosító következményeként mindkét lábat ért másodlagos égési sérüléseket rögzített. A felperes 2017. április 25-től május 31-ig baleseti táppénz ellátásban részesült. 2017. június 1-jétől ismét munkába állt, és 2017. augusztus 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya.

[8] A foglalkozás-egészségügyi szervként eljáró Kormányhivatal Szakértői Bizottságának elsőfokú szakvéleménye a felperes balesetből eredő össz-szervezeti egészségkárosodásának mértékét 8 %-ban állapította meg.

[9] Az elsőfokú bíróság a felperes munkaviszonyával összefüggésben keletkezett kárának megtérítése körében előterjesztett keresetét a jogalap tekintetében túlnyomó részben alaposnak találta közbenső ítéletében. Döntését a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban. Mt.) 166. § (1) és (2) bekezdésére, 167. § (2) bekezdésére és a munkáltatónak a munkavállalója egészségi állapotában bekövetkezett károkért fennálló felelőssége egyes kérdéseiről szóló 1/2018. (VI.25.) KMK véleményre alapította.

[10] Rögzítette, hogy a felek között a munkaviszony fennállta és annak tartalma, valamint az sem volt vitatott, hogy a 2017. április 24-én 10:45 perc körüli baleset a felperes munkavégzése alatt, munkahelyén, munkaidőben érte. A munkaviszonnyal összefüggést a munkaidő alatt munkaközi szünetekben a személyes szükségletek kielégítése is megalapozza, ezért nem volt relevanciája annak az alperesi hivatkozásnak, hogy a felperesnek a teafőzés nem tartozott munkaköri feladatai közé, és hogy a teát nem az otthon lakói, hanem saját részére és nem is étkezésre szánt időben készítette. Mindezek miatt a munkáltató kártérítési felelősségének pozitív feltételei fennálltak, az egészségkárosodás bizonyítottan a felperesi munkaviszonnyal összefüggő baleset eredménye volt.