A Kúria Jpe.60038/2022/10. számú határozata. [2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek.] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Farkas Katalin, Fehérné dr. Tóth Kincső, Gimesi Ágnes, Gyarmathy Judit, Kalas Tibor, Magyarfalvi Katalin, Márton Gizella, Molnár Ferencné, Mudráné dr. Láng Erzsébet, Orosz Árpád, Patyi András, Puskás Péter, Salamonné dr. Piltz Judit, Simonné dr. Gombos Katalin, Somogyi Gábor, Stark Marianna, Suba Ildikó, Szabó Klára, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

1. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a jogegységi határozat meghozatalát mellőzte.

2. Eltérő jogszabályok alkalmazása nem eredményezhet jogegységi helyzetet, így a jogegységi eljárás lefolytatásának a Bszi. 32. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített törvényi feltételének hiányában a Jogegységi Panasz Tanácsnak nem volt lehetősége arra, hogy az előzetes döntéshozatali indítványban foglalt jogkérdésben jogegységi határozatban állást foglaljon.

***********

A Kúria

Jogegységi Panasz Tanácsa

Jpe.IV.60.038/2022/10. számú végzés

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Mfv.VIII. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő

végzést:

A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.

Indokolás

I.

[1] A Kúria előtt Mfv.VIII.10.028/2022. számon vezetői megbízás visszavonása jogellenességének jogkövetkezményei és sérelemdíj megfizetése iránt folyamatban lévő eljárásban az eljáró tanács (a továbbiakban: indítványozó) a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján előzetes döntéshozatali indítványt terjesztett elő a jogegység érdekében, mert el kívánt térni a Kúria Kpkf.IV.39.178/2022/2. számú határozatától.

[2] Az indítványozó annak a jogkérdésnek a megválaszolását kérte, hogy vissza kell-e utasítani az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél perorvoslati kérelmét, ha azt ugyan elektronikus úton, és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által rendszeresített űrlapon nyújtotta be, de a fél nem a konkrét perorvoslati kérelemhez tartozó űrlapot, hanem az egyéb beadvány előterjesztésére szolgáló űrlapot használta.

[3] Az indítványozó az előtte folyamatban lévő eljárást a Bszi. 32. § (2) bekezdése értelmében a jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztette.

II.

[4] Az előzetes döntéshozatali indítvány alapjául szolgáló ügyben a Debreceni Törvényszék 12.M.70.083/2020/36. számú ítélete ellen az alperes elektronikus úton terjesztett elő fellebbezést. Az alperes fellebbezését az OBH elnöke által rendszeresített űrlapon nyújtotta be, azonban nem a fellebbezés előterjesztésére rendszeresített P20, hanem a P23 azonosítójú, egyéb beadvány benyújtásához szolgáló nyomtatványt használta.

[5] A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.061/2021/8. számú ítéletében vizsgálta a felperes fellebbezési ellenkérelmében megjelölt alaki kifogást. Az ítélőtábla indokolásában kifejtette, hogy az alperes fellebbezése tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyeket a P20 azonosítójú nyomtatvány felsorol, a fellebbezést az alperes az űrlap mellékleteként csatolta, így a téves űrlap a fellebbezés elbírálását vagy a fellebbezési ellenkérelem előterjesztését semmilyen módon nem akadályozta. Az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdésének az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a Pp. preambulumában megfogalmazott célokra is figyelemmel lévő, valamint a Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 28. cikke szerinti értelmezése mellett a fellebbező fél ellenfelének jogait nem csorbító, érdemi elbírálásra minden tekintetben alkalmas fellebbezés visszautasítását nem találta indokoltnak.

[6] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kirívóan túlterjeszkedett a jogszabályok által biztosított hatáskörén. Egyrészről a Pp. preambulumából olyan távoli jogalkotói akaratot vezetett le, amely a jogszabályból nem következik, ezáltal alaptörvényi felhatalmazás hiányában "jogot teremtett", másrészről nem alkalmazta a Pp. 618. § (1) bekezdésében meghatározott, az E-ügyintézési törvénytől eltérő formában előterjesztett fellebbezésre kifejezetten előírt jogkövetkezményt, valamint jogszabályi felhatalmazás hiányában értelmezte az Alaptörvény rendelkezéseit a Pp. 608. § (1) bekezdése és a Pp. 618. § (1) bekezdésének összeegyeztethetősége kérdésében. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott az ítélőtábla döntésével ellentétes kúriai gyakorlatra, így például a Kpkf.V.35.368/2021/2., Kpkf.V.40.571/2021/3. és a Kpkf.I.41.147/2021/6. számú végzésekre.

[7] Az indítványozó álláspontja szerint az eljárásjogi kódexek által hivatkozott, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó jogszabályok között nem található olyan rendelkezés, amelyből kétségkívül, egyértelműen levezethető lenne az, hogy az adott perorvoslati kérelmet kizárólag az azzal azonos megnevezésű űrlapon kellene benyújtani. A Kúria Kpkf.IV.39.178/2022/2. számú végzésében hivatkozott, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.) 75/C. § (2b) bekezdése csupán általános megfogalmazást használ, amikor úgy rendelkezik, hogy "[h]a az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie". Kitért arra is, hogy az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" elnevezésű nyomtatvány kitöltési útmutatója szerint "[a] nyomtatvány a Kúria, az ítélőtáblák, a törvényszékek, valamint a járásbíróságok előtti közigazgatási, polgári, gazdasági és munkaügyi peres eljárásokban történő érdemi nyilatkozat, beszámítási kifogás, tárgyalás felfüggesztése iránti kérelem előterjesztése, illetékkülönbözet megfizetése vagy egyéb nyilatkozatok előterjesztése céljából nyújtható be". Részletesen bemutatta az E-ügyintézési tv. és az iratkezelési szabályok - alaptörvény-konform - értelmezését, kitért az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő gyakorlatára. Minderre figyelemmel úgy foglalt állást, hogy a perorvoslati kérelem benyújtásakor az űrlap nem elég körültekintő megválasztása nem eredményezheti a perorvoslati kérelem visszautasítását.