937/B/2006. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet 4. § b) pontjának "a B) (...) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI) " szövegrésze, továbbá 5. § (1) bekezdésének a "B) " pontra utaló szövegrésze, valamint 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó az egyes személyazonosításra alkalmatlan ágazati (egészségügyi, szakmai) adatok körének meghatározására, gyűjtésére, feldolgozására vonatkozó részletes szabályokról szóló 76/2004. (VIII. 19.) ESzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § b) pontjának "a B) (...) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI) " szövegrésze, továbbá 5. § (1) bekezdésének a "B) " pontra utaló szövegrésze, valamint 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó azt állította, hogy a kifogásolt rendelkezések sértik az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez való jogot.

Az indítványozó kérelmének indokolásában arra hivatkozott, hogy az R. kifogásolt rendelkezései - az R. 2. számú melléklet B) pontjára történő utalással - személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbítását és kezelését teszik lehetővé. Az indítványozó szerint: "[a]mennyiben az adatok személyazonosításra alkalmatlanok, úgy a (...) rendeletjogszerű". Amennyiben "azonban kiderülne, hogy az adatok személyazonosításra alkalmasak, úgy (...) a 76/2004. számú EüM. rendeletben adott utasítás az adatok gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és továbbítására jogellenes".

Az indítványozó annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy az R. kifogásolt rendelkezései és 2. számú mellékletének B) pontja személyazonosításra alkalmas adatok továbbítását rendelik el. A személyes adatok kezelésére adott miniszteri rendeleti felhatalmazás pedig ellentétes a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (2) bekezdésével, mely szerint a különleges adatok kezelését törvényben kell elrendelni. A személyes adatok védelméhez való joggal kapcsolatos rendeleti szabályozás továbbá ellentétes a személyes adatok védelméhez való alapjoggal, illetve az Alkotmány alapjogvédelmi szabályával.

Az indítványozó azt is kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy amennyiben a kifogásolt rendelkezések alkotmányellenességét megállapítja, akkor az e rendelkezések alapján már továbbított "adatok megsemmisítését is írja elő, amelynek a megtörténtét az Országgyűlési Adatvédelmi Biztos ellenőrizze".

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: "8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "

"59. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. "

2. Az Avtv. érintett rendelkezései:

"3. § (1) Személyes adat akkor kezelhető, ha

a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy

b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.

(2) Különleges adat akkor kezelhető, ha

a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy

b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;

c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli. "

3. Az R. érintett rendelkezései:

"4. § Az OEP az általa finanszírozási célból gyűjtött és kezelt adatokhoz való hozzáférés és ellenőrizhetőségük érdekében,

(...)

b) az e rendelet 2. számú mellékletének A) pontja szerinti adatokat honlapján aktualizált módon közzéteszi, a B), továbbá a C) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI), az EüM-nek és az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak (a továbbiakban: OSZMK),

(...) "

"5. § (1) Az ESKI az e rendelet 2. számú mellékletének B) és C) pontja szerinti adatokat havi gyakorisággal feldolgozza, és megküldi az OEP-nek és az EüM-nek, valamint - esetenként, igény szerinti - feldolgozást és elemzést készít az EüM részére.

(2) Az e rendelet 2. számú mellékletének B) pontja szerinti adatokat az ESKI havi gyakorisággal továbbadja az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatalának, az egészségügyi ellátások igénybevételének epidemiológiai és szakfelügyeleti szempontú elemzéséhez. "

"2. számú melléklet a 76/2004. (VIII. 19.) ESZCSM rendelethez

Az OEP adatközlése a finanszírozási adatokról

(...)

B) Tételes jelentési kötelezettség az EüM, az ESKI és az OSZMK részére: az OEP az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon kapcsolati kóddal ellátva szolgáltatja, amely biztosítja az ellátott betegek megkülönböztetését, az egyes ellátási események összefűzését. Az OEP a gyógyszerforgalmi (vény) adatokat személy, gyógyszertár, orvos azonosítására alkalmatlan módon kapcsolati kóddal ellátva, a gyógyszertár irányítószámával kiegészített formában szolgáltatja. Az OEP valamennyi jelentésre vonatkozóan átadja a jelentési rekordszerkezet pontos technikai leírását, az egyes mezőkben szereplő kódok (ide nem értve e melléklet A) 3. pontjában felsorolt törzseket) pontos értelmezését, valamint ezek módosulását. Az adatokat az OEP adattárába kerülő rekordokkal megegyező részletezettséggel kell átadni.

1. A fekvő- és járóbeteg- (gondozói) szakellátás teljesítmény elszámolás jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás utáni rekordképeinek megfelelően részletezett adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.

2. CT, MR teljesítmény elszámolás jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás utáni rekordképeinek megfelelően részletezett adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.

3. Műveseállomások által végzett dialíziskezelések jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás utáni rekordképeinek megfelelően részletezett adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.

4. Esetfinanszírozott körbe tartozó beavatkozások és eszközök tételes jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás utáni adatot havonta az ESKI és az OSZMK részére.

5. A gyógyszerforgalmazás gyógyszertári elszámolásából származó, a jelentési, besorolási és finanszírozási eljárás hibajavítások utáni, rekordképnek megfelelően részletezett adatot havonta az ESKI, OSZMK és az EüM részére.

6. A fekvőbeteg-szakellátás, valamint az esetfinanszírozás körébe tartozó beavatkozások és eszközök archív adatait az 1-5. pontban meghatározottaknak megfelelően egy alkalommal visszamenőlegesen 1994. január 1-jétől adja át az OEP, az ESKI és az OSZMK részére. Ebben az állományban az összefűzésre alkalmas kapcsolati kódot a mindenkori személyazonosításra használt kódszámból kell képezni. A járóbeteg-szakellátás, valamint e melléklet B) pont 2. és 3. alpontjában felsorolt ellátások archív adatait a tételes jelentési rendszer bevezetésének időpontjától kezdve kell átadni az ESKI és az OSZMK részére. "

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az indítványozó azt állította, hogy az R. 4. § b) pontjának "a B) (...) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI) " szövegrésze, továbbá 5. § (1) bekezdésének a "B) " pontra utaló szövegrésze, valamint 5. § (2) bekezdése sérti az Alkotmány 59. § (1) bekezdését. Az indítványozó szerint a megjelölt rendelkezések azért sértik a személyes adatok védelméhez való jogot, mert - az R. 2. számú mellékletének B) pontjára történő utalással - különleges adatok továbbítására adnak miniszteri rendeleti szinten felhatalmazást.

Az Alkotmánybíróság mindazonáltal megállapította, hogy az R. 2. számú mellékletének B) pontja szerinti adatközlő (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) az adatokat csak "személyazonosításra alkalmatlan módon" szolgáltathatja. A személyazonosításra alkalmatlan, vagyis a személyes jellegüktől megfosztott adatok nem minősülnek személyes adatoknak.

A személyes adatok védelméhez való alapjog a személyazonosításra alkalmatlan adatok kezelésével szemben semmilyen követelményt nem állít. A személyazonosításra alkalmatlan adatok kezelése a személyes adatok védelméhez való alapjoggal alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható. Ezért az R. 4. § b) pontja, 5. § (1) bekezdése, valamint 5. § (2) bekezdése alapján az R. 2. számú mellékletének B) pontja szerinti személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbításával kapcsolatban a személyes adatok védelméhez való alapjog sérelme nem állapítható meg. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az R. 4. § b) pontjának "a B) (...) pontja szerinti adatokat az ott meghatározott időtartam szerint megküldi az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézetnek (a továbbiakban: ESKI) " szövegrésze, továbbá 5. § (1) bekezdésének a "B) " pontra utaló szövegrésze, valamint 5. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság az R. egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította, nem foglalkozott az R. vizsgált rendelkezései alapján továbbított adatok megsemmisítésére vonatkozó kérelemmel.

Budapest, 2007. július 4.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró