BH 2015.1.9 I. A házastárs nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtási jog jóhiszemű jogosultjával szemben az ingatlan-nyilvántartáson kívül házastársi közös vagyon, illetve különvagyon címén korábban megszerzett, de be nem jegyzett tulajdonjogára, így csak a végrehajtási joggal terhelten van lehetőség tulajdonjoga bejegyzésére.

II. Lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg [Csjt. 27. §, 28. §, Inytv. 5. § (4) bek., 62. § (1) bek. a) pont, Vht. 138. § (6) bek.].

[1] A jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott részének az alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes és az I. rendű alperes 1990. január 31-én kötöttek házasságot, házastársi életközösségük 2005 decemberéig állt fenn. Az életközösség fennállása alatt jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba 1/1 tulajdoni arányban a K. belterületi X. hrsz. alatt felvett lakóház, udvar megjelölésű ingatlanra az I. rendű alperes tulajdonjogát.

[2] A felperes és az I. rendű alperes között a házasság felbontása iránt folyamatban volt perben 2007. december 4. napján tartott tárgyaláson személyes meghallgatása során a felperes úgy nyilatkozott, hogy a fenti ingatlan tulajdonjogát megállapodásuk alapján az I. rendű alperes közös gyermekükre, B. B. Sz.-re (a jelen per korábbi II. rendű alperesére) ruházza át, holtig tartó haszonélvezeti jogának fenntartásával. A házassági bontóperben a felperes és az I. rendű alperes között megkötött és a bíróság által jóváhagyott jogerős egyezség az ingatlan tulajdonjogát nem érintette.

[3] 2007. november 5. napján az I. és II. rendű alperes ajándékozási szerződést kötött, amellyel az I. rendű alperes a fenti ingatlant B. B. Sz.-nek ajándékozta.

[4] Az ajándékozási szerződés megkötését megelőzően már folyamatban volt az I. rendű alperessel szemben az egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben 2001-2005. évekre, személyi jövedelemadó nemre vonatkozóan elrendelt adóhatósági ellenőrzés. Az ellenőrzés befejezését követően a III. rendű alperes a 2007. október 1. napján kelt elsőfokú határozatával 73 419 514 forint adókülönbözetet állapított meg az I. rendű alperes terhére. A másodfokon eljárt adóhatóság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatva, az adótartozás összegét 70 935 021 forintra szállította le.

[5] Az adótartozás behajtására az I. rendű alperessel szemben elrendelt végrehajtás nem vezetett eredményre, ezért 2002. január 26. napján kelt határozatával a III. rendű alperes B. B. Sz.-t mint megajándékozottat kötelezte 14 208 000 forint adótartozás megfizetésére az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bekezdése alapján. A B. B. Sz. helytállási kötelezettségét megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság ítéletével a keresetet elutasította, az ítéletet a felülvizsgálati bíróság hatályában fenntartotta.

[6] A jogerős határozat alapján az adóhatóság megkeresésére a körzeti földhivatal határozatával bejegyezte a perrel érintett, akkor B. B. Sz. tulajdonát képező perbeli ingatlanra a végrehajtási jogot 14 208 000 forint adótartozás tekintetében.

[7] Az I. rendű alperes és B. B. Sz. jelen per megindítását követően, 2011. március 31. napján kelt megállapodásukkal a közöttük fentiek szerint létrejött ajándékozási szerződést felbontották, az illetékes földhivatal a 2011. március 31. napján kelt bejegyző határozatával az I. rendű alperes tulajdonjogát szerződés felbontása jogcímén 1/1 arányban az ingatlan-nyilvántartásba visszajegyezte azzal, hogy az ingatlant továbbra is terheli a IV. és V. rendű alperesek holtig tartó haszonélvezeti joga, valamint a III. rendű alperes javára 14 208 000 forint adótartozás és járulékai erejéig bejegyzett végrehajtási jog.

[8] A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy házastársi együtt szerzés címén megszerezte a perbeli ingatlan 60/100 tulajdoni hányadát. Előadta, hogy a perrel érintett ingatlant az

I. rendű alperessel közös tulajdonát képező lakás értékesítéséből származó vételárból, valamint a felperes különvagyonát képező 800 000 forintból vásárolták meg. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy I. és II. rendű alperesek között létrejött ajándékozási szerződés felbontására figyelemmel a 60/100 tulajdoni illetőségét III. rendű alperes végrehajtási jogától mentesen szerezte meg, ezért kérte a III. rendű alperes javára bejegyzett végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlését is. A keresetmódosításra figyelemmel kérte végül a II. rendű alperes perből való elbocsátását.

[9] Az elsőfokú bíróság a II. rendű alperest a perből elbocsátotta, egyben megállapította, hogy az ajándékozási szerződés felbontására tekintettel a II. rendű alperes perbeli jogutódjának az I. rendű alperes minősül.

[10] A módosított kereseti kérelem teljesítését az I. rendű alperes nem ellenezte, a IV-V. rendű alperesek érdemi nyilatkozatot nem tettek, a III. rendű alperes a tulajdonjog megállapításával kapcsolatos felperesi igényt nem vitatta, annak teljesítését nem ellenezte, a végrehajtási jog bejegyzésének törlése iránti kereset elutasítását kérte.

[11] Az elsőfokú bíróság az ítéletével megállapította, hogy a perbeli ingatlan 60/100 tulajdoni hányadának tulajdonjogát házastársi együtt szerzés címén a felperes megszerezte. A tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében megkereste a körzeti földhivatalt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az állam javára 45 000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket.

[12] Az ítélete felülvizsgálattal támadott rendelkezésének indokolása szerint alaptalannak találta az elsőfokú bíróság a III. rendű alperes javára bejegyzett végrehajtási jog törlése iránti kereseti kérelmet, megállapítva, hogy a perbeli ingatlanra a III. rendű alperes végrehajtási jogának bejegyzése az I. rendű alperessel szemben lefolytatott adóigazgatási eljárás és az ott kiállított végrehajtható okirat következménye volt. A körzeti földhivatal a végrehajtási jogot a III. rendű alperes megkeresésére, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 145. § (1) bekezdés a) pontja szerint minősülő fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat alapján jegyezte be. Megállapította, hogy a végrehajtási jog bejegyzése akkor történt, amikor az ingatlan tulajdonosa az ingatlan-nyilvántartás szerint B. B. Sz. volt, azonban az ajándékozási szerződés felbontását követően a végrehajtási jog bejegyzés fennmarad, végrehajtási jog törlése iránti kereseti kérelem a Vht. 138. § (6) bekezdése és a Csjt. 27. § (1) bekezdése alapján megalapozatlan.

[13] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt annak részbeni megváltoztatása és a III. rendű alperes végrehajtási jogának a felperes tulajdonába kerülő 60/100 tulajdoni illetőségről való törlése iránt.

[14] A III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokaira tekintettel.