BH 2006.7.232 A jelölő szervezetek választási programjának minősítése, valamint a választási ellen felek részéről történő értelmezése, magyarázata nem szolgálhat alapul a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve megsértésének megállapításhoz [1997. évi C. tv. 3. §].

A kérelmező 2006. április 5-én kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB), amelyben annak megállapítását kérte, hogy O. V., illetve a F. párt megsértette a választási eljárásról szóló 2005. évi LXXXI. törvénnyel módosított 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 3. §-ának d) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. O. V. 2006. április 3-án azt a kijelentést tette, mely szerint "azt mondják, el akarják adni és fizetőssé teszik az egészségügyet, de hogyan fogjuk akkor gyógyíttatni magunkat?". A kérelmező álláspontja szerint az előbbi kijelentés két valótlan tényt sugall; egyrészt azt, hogy a jelenlegi kormánykoalíció pártjai el akarják adni és a betegek által fizetőssé akarják tenni az egészségügyet, másrészt a betegeknek jelenleg nem kell fizetniük az egészségügyben. Valótlan a tényállítás, mert a biztosítási elv fenntartása, kiszélesítése szerepel az Sz. párt programjában, illetve a biztosítottak által fizetett társadalombiztosítási járulék és a hálapénz miatt az sem igaz, hogy a betegeknek nem kell fizetniük jelenleg. A kérelmező kifogását kiterjesztette a F. párt előbbi állításokkal egyező tartalmú hirdetései, valamint közvetlen - telefonos - kampánytevékenysége ellen is.

Az OVB határozatával a kifogást érdemi vizsgálat lefolytatása után elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a sérelmezett beszédben, illetve plakáton megjelenő állítások - a közlés fajtájától függetlenül - nem alkalmasak a választópolgárok megtévesztésére, ezért nem sértik a választási eljárás alapelveit.

A kérelmező az OVB határozata ellen bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte, hogy a Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatának megváltoztatásával kifogásainak adjon helyt. Előadta, hogy két különböző kifogást terjesztett elő, az egyik kifogás O. V. beszéde alkalmával tett kijelentését támadta, a másik kifogás a B. napilap 2006. április 4-ei számában - de azóta számos más helyen is - megjelent fizetett politikai hirdetés valótlan állításaira, ténybeli és logikai következtetéseire vonatkozott. O. V. kijelentésében a legsúlyosabb valótlanság az, hogy olyan állítást tulajdonít politikai ellen feleinek, amely sem szóban, sem írásban nem hangzott el. E kijelentés rejtett alanya a választási kampány során egészségügyi programot megfogalmazó Sz. párt, amelynek nincs olyan egészségügyi program eleme, amely az egészségügy rendszerének elidegenítésére, vagy akár annak fizetőssé tételére vonatkozna. A biztosítási elv elvetésére vonatkozóan sincs semmiféle törekvés az említett pártok programjában. Másfelől az egészségügy jelenleg is fizetős, a kötelező járulékon kívül még a hálapénz intézménye is terheli a betegeket.

A B. napilapban megjelent újsághirdetésben valótlan ténybeli következtetések, illetve a véleményalkotás alapvető logikai szabályainak megsértése érhető tetten. A társadalombiztosítás rendszerének érintetlenül hagyása esetén senki nem fizet olyan orvosi beavatkozásokért, amelyek eddig is a 100%-os támogatottság körébe tartoztak. Ráadásul a hirdetés megfogalmazása egyenesen a kórházak privatizációjának tényéből kívánja levezetni, hogy mennyibe fog kerülni a tanácsadás, a szülés, a mandulaműtét.

Végül analógiaként hivatkozott a kérelmező felülvizsgálat iránti kérelmében a Legfelsőbb Bíróság Kvk. III. 37.183/2006/2. számú határozatára, amelyben a Legfelsőbb Bíróság a választópolgárok megtévesztésére alkalmasnak találta azt a kijelentést, hogy a Kormány szüntette meg a sorkatonai szolgálatot. E határozatban a Ve. 3. §-a d) pontja szabályainak értelmezése során a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kizárja a valótlan tájékoztatást és azt a magatartást, hogy az ellenfelek választási esélyeit a választók megtévesztésével kíséreljék meg csökkenteni.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem nem alapos.

A Ve. 3. § d) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.