42/2013. (VII. 25.) HM utasítás

a kegyeleti gondoskodás és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatok végrehajtásával kapcsolatos szabályokról

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés g) pontja alapján a következő utasítást adom ki:

1. Az utasítás hatálya

1. §[1] Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetekre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által az állam nevében alapított, a miniszter fenntartói irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményre terjed ki.

2. A kegyeleti gondoskodás feladatai

2. § Az elhunyt honvéd állományilletékes parancsnoka

a)[2] végrehajtja a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdés a)-c), f), g) és h) pontja, valamint (3)-(5) bekezdése szerinti feladatokat,

b) tájékoztatást nyújt az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozónak az MH kötelezettségeiről, a kegyeleti gondoskodás formáiról, lehetőségeiről, különösen a költségviselés szabályairól, a társadalombiztosítási ellátás megállapításának szabályairól,

c) egyeztet az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozóval a temetés módjáról, helyéről, időpontjáról,

d) dönt a hatáskörébe tartozó kegyeleti minősítésről,

e)[3] javaslatot tesz a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) 25. § (1) és (2) bekezdése szerinti minősítésre, amelyet a szolgálati út betartásával a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) csoportfőnöke útján felterjeszt a minősítésre jogosult parancsnok részére,

f)[4] intézkedik az elhunyttal kapcsolatos jelentések megtételéről, így különösen a halálesetről kapott értesítést követően azonnal, de legkésőbb 12 órán belül a halálesettel kapcsolatos jelentést terjeszt fel a HVK SZCSF csoportfőnöke részére,

g) intézkedik az érintett személyi állomány tájékoztatásáról - ideértve azokat a helyőrségeket, ahol az elhunyt legalább 5 éven keresztül szolgálatot teljesített -, a gyászértesítés kifüggesztéséről, szükség esetén sajtóközlemény kiadásáról és a fekete zászló kihelyezéséről,

h) összegyűjti és az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó részére átadja az elhunyt rendelkezésre álló személyes tárgyait,

i) megszervezi és biztosítja az R. 5-6. § szerinti katonai temetést,

j) az R. 8. és 9. §-a szerint dönt a temetési költségek elszámolásáról és kifizetéséről,

k) az R. 12. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti kérelmet a HM Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) főigazgatója útján engedélyezésre felterjeszti a HM közigazgatási államtitkár részére.

l)[5] a Hjkr. 28. § (7) bekezdése szerinti állományba tartozott elhunyt esetén megküldi a szolgálati viszony fennállására vonatkozó igazolást a kegyeleti gondoskodást végző szerv részére.

3. § (1) A honvéd szolgálatteljesítés közben történő elhalálozása esetén, a Honvédség a halálesetet követő lehető legrövidebb időn belül kiértesíti az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozót.

(2) A kiértesítés végrehajtására az állományilletékes parancsnok - az elhunytak számától függően - egy vagy több kiértesítő csoportot állít össze. A kiértesítő csoport tagjai végzettségüket vagy beosztásukat tekintve az elhunyt szolgálati elöljárója, orvos, pszichológus, humán tiszt, amennyiben a haláleset külföldön, műveleti területen következett be, az adott műveletet ismerő hadműveleti tiszt.

(3) A halálesettel kapcsolatos sajtóközlemény kiadása, sajtótájékoztató megtartása csak azt követően történhet, hogy a kiértesítő csoport a halálesetről az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozót tájékoztatta.

(4)[6]

4. §[7] (1) Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (a továbbiakban: MH KIKNYP) a szociális gondoskodási körébe tartozó nyugállományú katona haláláról kapott értesítést követően

a) ellátja az R. 4. § (1) bekezdés a), b), d)-f) pontja, (2)-(4) és (6) bekezdése szerinti feladatokat,

b) ellátja a 2. § b)-e), i)-j) pontja szerinti feladatokat,

c) intézkedik az elhunyttal kapcsolatos jelentések megtételére, a nyilvántartások pontosítására, továbbá az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet vagy annak jogutódja értesítésére.

(2) Az MH KIKNYP felelős

a) a "Hősi halottá" nyilvánított elhunytak esetén a sírjel, a síremlék állításáért, a temetési hely gondozásáért, a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartamának meghosszabbításáért és az elhunytról való megemlékezést szolgáló koszorúzások előkészítéséért és

b) a "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunytak esetében a sírjel-, síremlékállításért, az elhunytról való megemlékezést szolgáló koszorúzások előkészítéséért és az R. 16. §-ában meghatározott időtartamig a temetési hely gondozásáért és

c) az R. 9. § (5) bekezdése szerinti egyedi döntésnek megfelelő, a "Magyar Honvédség halottjává" vagy "Katonai szolgálat halottjává" nyilvánított elhunyt temetési helye feletti rendelkezési jog egy alkalommal történő újraváltásáért.

(3) Az MH KIKNYP az R. 9. § (1) bekezdés g) pontja szerinti keretösszeggel úgy gazdálkodhat, hogy - figyelemmel a temetési helyek, sírjelek, síremlékek állapotára - a keretösszeget differenciáltan használhatja fel a temetési helyek, sírjelek, síremlékek gondozására és karbantartására.

(4)[8] A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 79. §-a szerinti nyilvántartást kezelő honvédségi szervezet parancsnoka dönt a nyugállományú katonák "Katonai szolgálat halottjává" és a honvédségi nyugdíjasok "Honvédelmi szervezet saját halottjává" történő kegyeleti minősítéséről.

5. § A HVK SZCSF csoportfőnöke[9]

a)[10] a HM VGH-val és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal (a továbbiakban: HM HIM) együttműködve kezdeményezi a hősi temető, hősi temetési hely, kegyeleti emlékhely létesítését és katonai parcella kialakítását,

b) a más szervnél szolgálatot teljesítő állomány tagja elhalálozása esetén, a vezénylés helye szerinti munkahelyi vezetővel együttműködésben, végrehajtja a minősítéssel és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat,

c) amennyiben az elhunytat más szerv is halottjának tekinti, a kegyeleti költségek megosztott viseléséről a másik szerv vezetőjével a Honvédség képviseletében megállapodást köthet,

d) előkészíti a "Hősi halottá" és a "Magyar Honvédség halottjává" történő nyilvánítással kapcsolatos javaslatot, és az ezzel kapcsolatos döntésről tájékoztatja a felterjesztő szervezetet,

e)[11] kezdeményezi a Központi Kegyeleti Munkacsoport (a továbbiakban: KKMCS) összehívását,

f) ellátja az R. 4. § (7) bekezdés szerinti feladatok előkészítését, és

g) szervezi, végzi a kegyeleti gondoskodás feladatait végrehajtó szakállomány felkészítését és továbbképzését.

6. § (1)[12] A katonai temetés szervezését, illetve a lebonyolításért felelős katonai szervezet kijelölését az MH kegyeleti gondoskodási körzet körzetfelelős katonai szervezet parancsnoka az 1. melléklet figyelembevételével végzi. Ennek során

a) biztosítja az R. 5. § (2) bekezdésében meghatározott személyek részvételét és a szállításukhoz szükséges járműveket,

b)[13] gondoskodik az R. 5. § (2) bekezdésében, az R. 6. § (4) bekezdésében, valamint a 12. § (5) bekezdésében meghatározott szimbólumok, kegyeleti tárgyak biztosításáról, és

c) gondoskodik a kegyeleti szertartás audiotechnikai eszközeinek biztosításáról, valamint felelős azok üzemeltetéséért és karbantartásáért.

(2) Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár (a továbbiakban: MH BHD) a 2. melléklet figyelembevételével szakmailag koordinálja és ellenőrzi a temetések zenekari biztosítását.

(3)[14] A 12. § (5) bekezdése szerinti kegyeleti kellékeket - a katonai szervezetek igényei alapján - a Magyar Honvédség Logisztikai Támogató Parancsnokság biztosítja az érvényben lévő beszerzési utasítás, valamint az utaltsági rend alapján.

(4)[15] A HM HIM csapatzászlót kölcsönöz azon honvédelmi szervezeteknek, amelyek ezzel önállóan nem rendelkeznek.

7. §[16] (1) Az R. 4. § (7) bekezdése, valamint az R. 7. § (2) bekezdése szerinti jogát a miniszter a HM parlamenti államtitkára útján gyakorolja.

(2) Az R. 9. § (5) bekezdése szerinti jogát a miniszter a HM közigazgatási államtitkára útján gyakorolja.

(3) Az R. 12. § (2)-(3) bekezdése szerinti jogát a miniszter a HM közigazgatási államtitkára útján gyakorolja.

(4) Az R. 13. § (4) bekezdése szerinti jogát a miniszter a HM közigazgatási államtitkára útján gyakorolja.

3. A KKMCS és a Kegyeleti Munkacsoport[17]

8. §[18] A "Hősi halottá" és a "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunytak esetén a kegyeleti gondoskodás feladatainak koordinálására, valamint a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos beadványok, panaszok elbírálására eseti jelleggel KKMCS működik.

9. §[19] (1)[20] A HVK SZCSF csoportfőnöke javaslata alapján a KKMCS összehívását a minősítésre jogosult parancsnok rendeli el.

(2) A KKMCS elnöke a minősítésre jogosult parancsnok vagy az általa kijelölt személy.

(3)[21] A KKMCS titkári feladatait a HVK SZCSF csoportfőnöke által kijelölt személy látja el.

(4) A KKMCS tagjai:

a) a katonai sajtó képviselője,

b) a HM Jogi Főosztályának főosztályvezetője,

c)[22] a HVK SZCSF csoportfőnöke,

d) a HM VGH főigazgatója és

e) az MH BHD parancsnoka

vagy az általuk kijelölt személyek.

(5) Honvéd elhunyt esetén a KKMCS ülésére meg kell hívni azon honvédelmi szervezet képviselőjét is, ahol a honvéd az elhalálozásakor szolgálatot teljesített.

(6)[23] A KKMCS elnöke - érintettség esetén - a HM Humánpolitikai Főosztály (a továbbiakban: HM HPF), a HM Tábori Lelkészi Szolgálat (a továbbiakban: HM TLSZ), a nyugállományúak civil szervezetei, a katonai érdekvédelmi szervezetek, valamint más szervezetek képviselőit is bevonhatja a munkacsoport munkájába.

(7) A KKMCS ügyrendjét maga határozza meg.

10. §[24] (1) A "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunyt az R. 7. § (1) bekezdése szerinti temetését a KKMCS elnöke engedélyezi.

(2) Az MH KIKNYP parancsnoka az R. 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti Hősök parcellájába temetett elhunyt házastársa, élettársa betemetését kizárólag a KKMCS elnöke döntése alapján engedélyezheti.

(3)[25] Az R. 4. § (7) bekezdése szerinti döntés előkészítéséhez a KKMCS és az érintettségnek megfelelően a HM HPF és a HM HIM állásfoglalást készít.

(4) Az R. 7. § (2) bekezdése szerinti döntés előkészítését a HM HIM végzi.

(5) Az R. 8. § (2) bekezdés b) és i) pontja szerinti exhumálásnak és a sírhely áthelyezésének számlával igazolt összege kifizetésének engedélyezéséről az MH KIKNYP parancsnoka javaslatára a KKMCS dönt.

11. § (1) A kegyeleti gondoskodás feladatainak végrehajtására Kegyeleti Munkacsoportot (a továbbiakban: Munkacsoport) kell létrehozni.

(2) A Munkacsoport

a) elnöke: az állományilletékes parancsnok,

b) tagjai: a honvédelmi szervezet személyügyi szervének vezetője, valamint az ellátó pénzügyi és számviteli szervezet kijelölt munkatársa.

(3) A Munkacsoport elnöke a Munkacsoport munkájába a HM TLSZ, a nyugállományú civil szervezetek, valamint más szervezetek képviselőit is bevonhatja.

(4) A Munkacsoport javaslatot tesz a kegyeleti minősítésre, valamint intézkedik az elhunyt búcsúztatásának előkészítéséről.

4. A katonai temetés

12. §[26] (1) A "Hősi halottá" vagy a "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunyt temetésekor, valamint sírjel, síremlék avatásánál a díszkíséretet az MH BHD biztosítja. A "Hősi halottá" és a "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunyt temetésekor a KKMCS elnöke az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó beleegyezésével engedélyezheti, hogy a koporsó vagy az urna ravataltól a temetési helyig történő szállítását az MH BHD vagy az a honvédelmi szervezet biztosítsa, amelynek személyi állományába az elhunyt tartozott.

(2) Az elhunyt ravatalánál a pályatársak, barátok díszőrséget állhatnak.

(3) A búcsúbeszéd elmondására kizárólag olyan személy kérhető fel, akinek személyével az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó is egyetért.

(4) Az elhunyt honvéd búcsúbeszédét elsősorban közvetlen szolgálati elöljárója vagy az utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet parancsnoka tartja meg. A "Magyar Honvédség halottjává" nyilvánított elhunyt nyugállományú katona esetén az MH KIKNYP a búcsúbeszéd megtartására az elhunyt katonai pályáját ismerő, a nyugállományú katonák érdekében tevékenykedő civil szervezet tagját vagy képviselőjét vagy az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet vagy annak jogutódja parancsnokát is felkérheti. A "Katonai szolgálat halottjává" nyilvánított elhunyt nyugállományú katona búcsúbeszédének megtartására az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó polgári búcsúztatót vagy az elhunyt katonai pályáját ismerő, a nyugállományú katonák érdekében tevékenykedő civil szervezet tagját vagy képviselőjét vagy az elhunyt utolsó szolgálati helye szerinti honvédelmi szervezet vagy annak jogutódja parancsnokát is felkérheti.

(5) A katonai temetés kegyeleti kellékei a sapka, a sapkatartó, a kard, a rendjelvivő párna és a gyászkarszalag.

(6) A katonai temetés lefolytatására az Alaki Szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni.

12/A. §[27] (1) Az R. 5. § (4) bekezdése szerinti különös méltánylás nem alkalmazható, ha a haláleset kizárólag az elhunyt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapota következménye. A különös méltánylás döntően akkor alkalmazható, ha az önkezűség által bekövetkezett halál oka az elhunyt súlyos betegségére vagy fogyatékosságára vezethető vissza.

(2) Az R. 6. § (5) bekezdése szerinti Magyar Honvédség parancsnoka által kiadott engedély az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérelme alapján különösképpen annak az R. 5. § (1) bekezdése alá nem tartozó személynek adható, akinek legalább 20 év tényleges katonai szolgálatteljesítést követően jogviszonya szervezeti átalakítás következtében szűnt meg.

(3) Az R. 9. § (5) bekezdés szerint a "Magyar Honvédség halottjává" vagy a "Katonai szolgálat halottjává" nyilvánított elhunyt temetési helye feletti rendelkezési jog egy alkalommal, legfeljebb 25 évre válható meg. Az egy alkalommal, legfeljebb további 25 év időtartamra történő újraváltás egyedi méltánylása különösen akkor alkalmazható, ha az elhunyt szolgálati viszonya fennállása alatt a honvédelemért kifejtett munkája során kimagasló érdemeket ért el, vagy a szolgálati feladat teljesítése közben, illetve szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy betegség következtében veszítette életét.

5. Záró rendelkezések

13. § Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

14. §[28]

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 42/2013. (VII. 25.) HM utasításhoz[29]

A Magyar Honvédség kegyeleti gondoskodási körzetei

2. melléklet a 42/2013. (VII. 25.) HM utasításhoz[30]

A Magyar Honvédség katonazenekarainak tevékenységi körzetei