3546/2023. (XII. 21.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.39.068/2023/8. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozók az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése alapján 2023. június 29-én alkotmányjogi panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz a Kúria útján. Alkotmányjogi panaszában a Kúria 2023. június 28-án kézbesített Kvk.I.39.068/2023/8. végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték, az Abtv. 43. §-a alapján.
[2] 1.1. Az alkotmányjogi panasz és a bírósági döntés értelmében a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek listájáról a 2019. évi önkormányzati választáson képviselőtestületbe jutott képviselő 2023. június 2-án a jegyzőhöz intézett levelében bejelentette, hogy képviselői mandátumáról lemond. A levelet meghatalmazottja útján juttatta el a jegyzőhöz. Ezt követően a jelölő szervezet bejelentette a Helyi Választási Bizottság (HVB) elnökének, hogy a megüresedett mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listáján 6. helyen szereplő személy mandátumszerzésével kívánja betölteni, és kérte számára a mandátum kiadását.
[3] A HVB a mandátum kiadása iránti kérelmet 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatával elutasította; érvelése szerint a levél nem felelt meg a törvényi követelményeknek: azt nem a képviselő-testületnek címezték és nem a polgármesternek juttatták el, a mandátum megszűnése így nem volt megállapítható.
[4] A jelölő szervezetek fellebbezése nyomán eljáró Területi Választási Bizottság (a Kúria eljárásában: kérelmezett) értékelése szerint a levél mind a címzésében, mind kézbesítési módjában megfelelt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 30. § (2) bekezdésének. [A 30. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A (2) bekezdés szerint az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.][1]
[5] A kérelmezett a határozatának meghozatalakor alkalmazta az Mötv. kommentárját. A kérelmezett az 1/2023. (VI. 19.) számú határozatával a HVB 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatát megváltoztatta, és képviselő-testületben 2023. június 2. napján megüresedett mandátumot a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán a jelölő szervezet kompenzációs listáján 6. helyen szereplő személy részére kiadta.
[6] A település polgármestere a kérelmezett határozata ellen bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett. A Kúria a Területi Választási Bizottság 1/2023. (VI. 19.) számú határozatát megváltoztatta és a HVB 1/2023. (VI. 14.) HVB számú határozatát helybenhagyta. A Kúria álláspontja szerint a június 2-i lemondás nem felelt meg a törvényi feltételeknek; a mandátum csak a június 14-i, képviselő-testület előtt tett nyilatkozattal szűnt meg, ezért a mandátum június 9-én történő kiadására szabályszerűen nem kerülhetett sor.
[7] A végzés szerint a képviselő az önkormányzat jegyzőjéhez 2023. június 2. napján intézett levélben jelentette be, hogy lemond önkormányzati képviselői mandátumáról. A levélben a jegyzővel tudatta, hogy 2023. június 2. napjától önkormányzati képviselői mandátumáról lemond. A levél utolsó előtti bekezdésében kérte, hogy a jegyző tolmácsolja a polgármesternek és képviselő testületnek, hogy a jövőben mindenkinek kíván a munkájához jó egészséget. A levél nem a képviselő-testülethez intézett írásbeli lemondás; a képviselő-testületet, udvariassági formulán túl, nem szólította meg. A képviselő 2023. június 2. napján nem tett az Mötv. 30. §-a bármely rendelkezésének megfeleltethető lemondó nyilatkozatot.
[8] 1.2. Az indítványozók álláspontja szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való alapjogát, különösen azzal, hogy nem reagált az indítványozó felülvizsgálati eljárásban megtett nyilatkozatának egyes lényegi, az ügy érdemi megítélésére is hatással lévő állításaira, indokolásában nem adott számot azonosítható módon azok értékeléséről. A Kúria indokolásából nem tűnik ki, miként értékelte azt, az indítványozó által a nyilatkozatban hangsúlyozott, alkotmányjogilag releváns érvet, amely szerint nem állhat elő olyan jogi helyzet, hogy a polgármester, illetve a jegyző magatartása miatt az önkormányzati képviselő lemondó nyilatkozata nem vált ki joghatást.
[9] A Kúria téves jogértelmezésével továbbá az Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdésének a sérelmét is okozza, azáltal, hogy a lemondani kívánó képviselő mandátumának megszűnését annak ellenére sem fogadta el, hogy a képviselő egyértelműen kifejezte lemondási szándékát.
[10] 1.3. Az Alkotmánybíróság főtitkárának felhívására benyújtott indítvány-kiegészítésben az indítványozók meghatalmazottjaként eljáró természetes személy utalt arra, hogy a jelölő szervezetek képviseletében nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt.
[11] A panaszban előadott tényállást pontosította és további érveket adott elő a tisztességes eljáráshoz való jog és a szabad mandátum alkotmányos jogelvének sérelme körében. Hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az önkényes bírói jogértelmezés a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog sérelmére vezethet. Ha a bíróság az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési szabályok figyelmen kívül hagyásával jár el, a jogértelmezési hiba contra constitutionem önkényessé válik (33/2021. (XII. 22.) AB határozat, Indokolás [30]).
[12] Az indítványozók szerint a Kúria jogértelmezése nem vette figyelembe az ügy alapjogi vonatkozásait, nem azonosította a közhivatal viseléséhez való jog [Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése] negatív oldala relevanciáját; e súlyos hiányosság, mulasztás a bírói döntést érdemben befolyásolta.
[13] Az indítványozók szerint alapvető alkotmányjogi jelentőségű az a kérdés is, hogy a szabad mandátum elve érvényesül-e az önkormányzati képviselő esetén. Ehhez kapcsolódóan azon kérdés is az Alaptörvény autentikus értelmezését indokolja, hogy a lemondás során a tartalom (a komoly lemondási szándék egyértelmű megállapíthatósága) vagy a forma (pl. a címzett személye) bír-e döntő jelentőséggel. A panasz szerint a Kúria jogértelmezése a forma elsőbbségét hangsúlyozza; összeegyeztethetetlen a szabad mandátum elvével, ha a mandátum birtokosának szándéka annak ellenére sem érvényesülhet, hogy azt egyértelmű és nem vitatott módon kifejezésre juttatta. Ez az önkényes bírói jogértelmezés sértheti a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot.
[14] 2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(2) bekezdései alapján elsőként azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz megfelel-e a befogadhatóság törvényi feltételeinek.
[15] 2.1. Az indítványozók az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nyújtották be.
[16] Az indítványozók az alkotmányjogi panaszban támadott bírói döntés alapjául szolgáló eljárásban jelölő szervezetként, mint Érintett I. vettek részt, így érintettségük megállapítható, úgyszintén az is, hogy jogorvoslati lehetőség a Kúria végzése ellen nincs.
[17] Alkotmányjogi panasz az Abtv. 27. § (1) bekezdése alapján Alaptörvényben biztosított jog sérelmére alapítható. A panasz érvelést tartalmaz a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog [Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése] és a közhivatal viseléséhez való jog [Alaptörvény XXIII. cikk (8) bekezdése], valamint az indítvány szóhasználata szerint a szabad mandátum elve sérelme körében, amelyet az indítvány kiegészítése a 68/2002. (XII. 17.) AB határozathoz és az Alaptörvény B) cikk (3)-(4) bekezdéséhez köt a 6/2013. (III. 1.) AB határozat alapján. A tisztességes bírósági tárgyaláshoz és a közhivatal viseléséhez való jog Alaptörvényben biztosított jog. Az Alaptörvény B) cikk (3)-(4) bekezdése ugyanakkor nem tartalmaz Alaptörvényben biztosított jogot, ennek sérelmére alkotmányjogi panaszban megalapozottan nem lehet hivatkozni. A jelölő szervezet indítványozónak a jogai nem állnak kapcsolatban a közhivatal viseléséhez való joggal, ez a jog természetes személyeket illethet meg. Az Abtv. 27. § (1) bekezdése szerinti feltételnek a panasz részben - a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot illetően - megfelel formális szempontból.
[18] Arról, hogy az alaptörvényi szabályokat illetően a határozott kérelem egyik eleme az alkotmányjogi panasznál, vagyis az indokolás [52. § (1b) bekezdés e) pont], alkalmas-e a konkrét esetben a panasz befogadására, az Abtv. 29. §-a alapján kell dönteni.
[19] 2.2. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadható be.
[20] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a hatalommegosztás rendszerében a többi állami szervnek a bíróságok jogértelmezését - különösen, ha az értelmezés a Kúria határozatában jelenik meg - el kell ismernie (lásd: 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]).
[21] Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy alkotmányjogi panasz alapján eljárva csak az alkotmányossági szempontokat vizsgálja, tartózkodik attól, hogy a jogszabályok értelmezésére és azok alkalmazására hivatott bíróságok tevékenységét törvényességi-jogalkalmazási kérdésekben felülbírálja. "Az a tény, hogy az eljárt bíróságok az indítványozó által irányadónak tartott értelmezéstől eltérően értelmezték az alkalmazott jogi normát, önmagában nem veti fel a támadott bírói döntéseket érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, és nem alapoz meg alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem." (3060/2016. (III. 22.) AB végzés, Indokolás [41])
[22] 3. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen esetben az alkotmányjogi panaszban említett, Alaptörvényben biztosított egyes jogok sérelmével kapcsolatban a panasz nem alkotmányossági, hanem szakjogi törvényességi kérdésekre vonatkozik.
[23] A contra constitutionem jogalkalmazással kapcsolatban a 20/2017. (VII. 18.) AB határozatban az Alkotmánybíróság három, egymást erősítő feltétel együttes fennállását követelte meg annak megállapításához, hogy a bíróság contra legem jogalkalmazása felérjen az alkotmányossági sérelem szintjére, és megállapítható legyen az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelme. Ezek: a bíróság a jogkérdésre nyilvánvalóan vonatkozó jogi normákat nem vette figyelembe, döntésének ezt a mozzanatát nem indokolta meg, s döntését ehelyett egy olyan bírósági joggyakorlatra alapította, amelynek alapjául szolgáló jogi normákat a jogalkotó kifejezetten hatályon kívül helyezte (20/2017. (VII. 18.) AB határozat, Indokolás [29]; legutóbb megerősítette: 3044/2022. (I. 31.) AB végzés, Indokolás [28]).
[24] A jelen ügyben a panaszban foglaltak alapján nincs kellő következtetési alap annak megállapítására, hogy ezek az együttes feltételek a panaszra okot adó esetben a Kúria végzésével összefüggésben fennállnak. Az Alaptörvényből közvetlenül nem vezethető le szabály az önkormányzati képviselő megbízatása mikénti megszűnése részletszabályaira. Ezt az Mötv. 29. § (1) bekezdése mint szakjogi törvény tartalmazza. A lemondás egyes feltételeiről a 30. § rendelkezik. Ezek között az Mötv. tartalmaz formai előírásokat (a lemondást a képviselő-testület ülésén kell bejelenteni, vagy a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell átadni vagy eljuttatni).
[25] Szakjogi-törvényértelmezési és nem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés az, hogy a konkrét esetben, az eljárásban megállapított tényállás szerint, a nem a képviselő-testületnek címzett és nem a polgármesternek eljuttatott levél az Mötv. említett követelményeinek megfelel-e. Továbbá a Kúria végzése indokolást tartalmaz arról, hogy a döntése milyen megfontolásokon alapul (Indokolás [18]-[22], [24]). Az Alkotmánybíróság az indokolt bírói döntéshez való jog sérelmére alapított panaszok esetében azt vizsgálja, hogy az indokolási kötelezettséget előíró eljárási jogszabályokat a bíróság az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően alkalmazta-e (7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [28]-[34]). A konkrét esetben az Alkotmánybíróság a támadott bírói döntés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Kúria nem hagyta figyelmen kívül az indítványozó által előadott lényeges kérdések vizsgálatát; számot adott arról, hogy miért változtatta meg a területi választási bizottság határozatát és miért hagyta helyben a helyi választási bizottság döntését.
[26] Ezekre figyelemmel a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jog körében az Abtv. 29. §-a szerinti kérdés fennállása a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való joggal kapcsolatban nem állapítható meg a jelen esetben az indítványban foglaltak alapján.
[27] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) és h) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.
Budapest, 2023. december 4.
Dr. Czine Ágnes s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Handó Tünde s. k.,
előadó alkotmánybíró
Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Márki Zoltán s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schanda Balázs s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1427/2023.
Lábjegyzetek:
[1] Az Alkotmánybíróság Határozatai 2023/24. számában hivatalosan megjelent "2011. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)" szövegrészt elírás miatt javítottuk.