A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20800/2020/4. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 12. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 496. §] Bírók: Fintha-Nagy Péter László, Hercsik Zita, Kovács Éva

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 2.Pf.20.800/2020/4/II.

A felperesek:

I.rendű felperes neve, I.rendű felperes címe - I. rendű felperes

II.rendű felperes neve, II.rendű felperes címe - II. rendű felperes

A felperesek képviselője:

Dr. Váci Tímea ügyvéd, címe - az I-II. rendű felperes képviseletében

Az alperesek:

I.rendű alperes neve, I.rendű alperes címe - I. rendű alperes

II.rendű alperes neve, II.rendű alperes címe - II. rendű alperes

Az I-II. rendű alperes képviselője:

Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, címe - az I-II. rendű alperes képviseletében

A per tárgya: sajtó-helyreigazítás

Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 19.P.22.434/2020/8.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Egyetemlegesen kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 12.000 (tizenkétezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította. Kötelezte az I. és II. rendű felperest, hogy fizessenek meg az I. és II. rendű alperesnek 15 napon belül egyetemlegesen 30.000 forint + áfa perköltséget. Felhívta az I. és II. rendű felperest, hogy fizessenek meg az államnak a NAV külön felhívására egyetemlegesen 36.000 forint illetéket.

[2] Ítéletének indokolásában hivatkozott az Alaptörvény IX. cikkének (1)-(3) bekezdéseire, az Smtv. 4. §-ára, a 10. §-ára, és a 12. §-ára továbbá, a Kúria PK 12., 13., 14., valamint 15. számú állásfoglalásaira.

[3] Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Pp. 496. § (6) bekezdése szerinti tilalom megsértésre került-e, továbbá, hogy a felperesek rendelkeznek-e perbeli legitimációval. A sérelmezett közlemény tartalma alapján mind az I. rendű felperes, mint főszerkesztő, illetőleg tulajdonos, mind a II. rendű alperes perbeli legitimációja megállapítható, a perben pedig sajtó-helyreigazítási kereset más fajta keresettel nem került összekapcsolásra.

[4] Rögzítette, hogy a keresetként érvényesített helyreigazítás iránti igény eltér a perindítás előtt előterjesztett kérelemtől, azonban a bírósági gyakorlat egyértelmű a tekintetben, hogy nem kell megegyeznie szó szerint a két közlemény szövegének, elegendő, hogy a tartalmuk megegyezzen, ez pedig jelen esetben megvalósult.

[5] Az alperesek hivatkozásával ellentétben előzetes helyreigazítási kérelmet a II. rendű felperes is előterjesztett. A kérelmet az I. rendű felperes aláírta, valamennyi minőségét feltüntette aláíróként, az aláírása cégszerűnek is minősíthető, hiszen feltüntetésre került, hogy a II. rendű felperes képviselője, másrészt az is megerősítésre került, hogy az I. rendű felperes magánszemélyként, mint a ... főszerkesztője is kérelmezi a helyreigazítást.

[6] Kifejtette, hogy a sérelmezett cikkben nincs tényállítás, az feltételezésekbe bocsátkozik. Az I. rendű alperes újságírója bizonyos tényekből következtetett bizonyos dolgokra. Az alperes az általa ismert tényekből indult ki és azokból jutott arra a következtetésre, hogy személy1 állhat a ... mögött, mert jóban van az I. rendű felperessel, mivel korábban az I. rendű felperes főszerkesztő volt a ...-nál, kapcsolatban áll vele, továbbá, hogy a ...-nak nincs médiarovata és a ... rendszeresen szemlézi a ... cikkeit. A ... folyamatosan foglalkozik a ... és annak vezetőjével, továbbá rendszeresen megvédi a ... tulajdonosát.

[7] Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű alperes a tényekből levont következtetését fogalmazta meg, így véleményt mondott. Erre utal a cikk valamennyi feltételezésben megnyilvánuló megfogalmazása is.