894/B/1990. AB határozat
a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 28. § (1) bekezdésének alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság Retkes Illés kiskunfélegyházai lakosnak a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 28. § (1) bekezdésének az a rendelkezése, amely szerint eredménytelen szavazás esetén nem kell megismételni a népszavazást, nem alkotmányellenes, ezért a megsemmisítésre irányuló kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó szerint az Alkotmány 2. § (2) bekezdése nem tesz "rangbéli különbséget" a népszuverenitás gyakorlásának közvetett és közvetlen formái között. Ezért alkotmányellenes a népszavazásról szóló 1989. évi XVII. törvény 28. §-a, amely nem ismeri az eredménytelen szavazást és ennek megfelelően nem ismételteti meg -a képviselőválasztásokhoz hasonlóan - a szavazást mindaddig, amíg az eredményes nem lesz.
II.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának 2. §-a kimondja, hogy "A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Az Országgyűlésről szóló 19. § (1) bekezdés leszögezi, hogy a legfelsőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés, és a (2) bekezdés pedig, hogy az Országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő jogokat. E szakasz (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy országos népszavazást az Országgyűlés rendelhet el.
Az 1989. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy 100.000 állampolgár kezdeményezése esetén az Országgyűlés népszavazást köteles elrendelni.
III.
Az Alkotmány rendelkezéseiből világos, hogy az Országgyűlés az államhatalmi ágak megosztásának elve érvényesülésének korlátai között gyakorolja a népszuverenitásból eredo jogokat. Így a hatásköröket sem osztja meg az Országgyűlés és a népszavazás között. Ez alól egyetlen kivételt tesz az 1989. évi XVII. törvény 7. §-a, amely az Alkotmány egészének elfogadását népszavazás hatáskörébe utalja, és ennek megfelelően az Alkotmány teljességét kiveszi az Országgyűlés kompetenciájából. Tartalmilag korlátozza az Országgyűlés hatalmát az a rendelkezés is, hogy a népszavazás eredménye az Országgyűlésre két évig kötelező (31. §. (3) bekezdés).
Tehát az a tétel, hogy a népszuverenitás gyakorlásának két azonos rangú formája van, nem felel meg az Alkotmánynak. Nem egyenlő a két forma tartalmilag azért, mert a népszavazásról szóló törvény az Országgyűlés akaratát 2 évig alárendeli a népszavazás eredményének. Nem egyenlő hatásköri szempontból sem, hiszen az Alkotmány általános szabályként az Országgyűlés népszavazással nem korlátozott hatásköre elvére helyezkedik, az alkotmányozástól eltekinve a népszavazással történő döntést tartja kivételesnek. Ezt fejezi ki a népszavazásról szóló törvény 4. § (1) bekezdése is, amikor kimondja, hogy: "A népszavazás tárgya lehet - e törvényben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés és a tanácsok hatáskörébe tartozó kérdés."
IV.
Mindezek után vizsgálható, hogy megfelel-e az alkotmány rendelkezéseinek a népszavazásról szóló törvénynek az a szabálya, amely szerint nem kell megismételni a népszavazást, ha annak első fordulója eredménytelen volt, mert az állampolgárok több, mint fele azon nem jelent meg. Az indítványozó szerint ez alkotmányellenes.
A fenti okfejtésből következik, hogy a népszavazás esetén tulajdonképpen két kérdésben következik be döntés. Az egyik az, hogy a szavazati joggal rendelkezők a népszavazásra kitűzött kérdésben korlátozni akarják-e az Országgyűlés egyébként meglévő hatáskörét. A másik pedig, hogy a népszavazásra kitűzött kérdésben milyen választ ad a többség.
Az első kérdésre a meg nem jelenéssel, a második kérdésre szavazással lehet válaszolni. Így a népszavazáson való meg nem jelenés is a népakarat kifejeződése legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a meg nem jelentek nem tartották szükségesnek a döntés jogának Országgyűléstől való elvonását.
Az eredményes szavazás kikényszerítése az országgyűlési hatáskör elvonását jelentené.
Az Alkotmánybíróság szerint a képviselőválasztás és a népszavazás eredménytelensége nem esik egy tekintet alá. Míg a képviselőválasztásnál feltétlen igény az eredményesség, addig a népszavazásnál az eredményesség kikényszerítése antidemokratikus következményekkel járhat.
Ebből következik, hogy a népszavazásról szóló törvény 28. §-ának (1) bekezdése nem ellentétes az Alkotmány 2. § (2) bekezdésével.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát az indítványozónak küldi meg.
Budapest, 1990. október 15.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dk Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró