1989. évi XVII. törvény

a népszavazásról és a népi kezdeményezésről[1]

Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa; hatalmát képviselői útján gyakorolja. A képviseleti szervek hatékony működéséért való folyamatos munkálkodás mellett a politikai intézményrendszer demokratikus fejlesztéséhez tartozik az is, hogy társadalompolitikai vagy egyéb szempontból kiemelkedő jelentőségű ügyekben a nép közvetlenül is gyakorolhassa hatalmát;

legyen részese, meghatározója, illetve tevékeny közreműködője a központi és helyi szinten hozott legfontosabb állami döntéseknek.

Ezekre az elvi alapokra, valamint az Alkotmány 19. § (4) bekezdésének előírásaira is figyelemmel, az Országgyűlés a népszavazásról és a népi kezdeményezésről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A népszavazás és a népi kezdeményezés az állampolgároknak, illetve az állampolgárok közösségének alkotmányos joga, amely közvetlen részvételt biztosít a hatalom gyakorlásában.

(2) A népi kezdeményezés és a népszavazás indítványozása érdekében minden állampolgár jogosult - közterületen is - aláírásokat gyűjteni, illetőleg aláírásgyűjtés céljából szervező munkát végezni.

(3) Az aláírásgyűjtésben, az aláírásgyűjtés szervezésében résztvevő, illetőleg a népi kezdeményezést, a népszavazást támogató - e törvény előírásai szerint eljáró - állampolgárok az (1) bekezdésben meghatározott alkotmányos jogukat gyakorolják.

(4)[2] Nem gyűjthető aláírás munkahelyen és munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; fegyveres erőknél és fegyveres testületeknél szolgálati viszonyban levő személyektől, a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközön; egészségügyi intézmény betegellátó részlegében.

2. § (1) A népszavazásban és a népi kezdeményezésben való részvételre választójoggal rendelkező állampolgárok (a továbbiakban: állampolgárok) jogosultak.

(2)[3]

(3)[4]

(4) A népi kezdeményezés és a népszavazás állampolgári kezdeményezése esetében a választójogosultsági feltételnek a kezdeményezés időpontjában kell fennállni.

3. §[5] A népszavazásra és a népi kezdeményezés gyakorlására országos szinten (országos népszavazás) kerülhet sor.

4. § (1)[6] A népszavazás tárgya lehet - e törvényben meghatározott kivétellel - az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés.

(2)[7] A döntéshozatal céljából elrendelt népszavazás eredménye az Országgyűlésre kötelező.

(3)[8] A véleménynyilvánító népszavazás az állampolgárok közreműködését biztosítja az Országgyűlés döntéseinek meghozatalában.

(4)[9] A népi kezdeményezés az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések meghozatalára irányul.

II. Fejezet

Az országos népszavazás

5. § (1) Országos népszavazás rendelhető el:

a) az Országgyűlés által elfogadott törvények megerősítése, valamint

b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések, így különösen: a törvényhozás elhatározása, törvény elveinek meghatározása, nem törvényi formát igénylő, de országos jelentőségű kérdések eldöntése tárgyában.

(2) A népszavazás során hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Ennek megfelelően:

a) az 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján lefolytatott népszavazással meg nem erősített törvény nem hirdethető ki;

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját.

6. § (1) Nem bocsáthatók népszavazásra:

a) a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények;

b) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben való döntések (kinevezések);

c) a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott tilalom nem vonatkozik a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek jövőbeni vállalásának, illetőleg a lejárt nemzetközi szerződések meghosszabbításának népszavazás útján történő megerősítésre vagy elutasítására.

7. § Az Alkotmány elfogadásáról (megerősítéséről) népszavazás útján kell dönteni.

8. § (1) A népszavazás kezdeményezésére jogosult:

a)[10] a köztársasági elnök;

b)[11] a Kormány;

c) legalább 50 országgyűlési képviselő;

d) legalább 50 ezer állampolgár.

(2) A népszavazást kezdeményező szerv, illetőleg személyek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot tesznek.

(3) A népszavazást az Országgyűlés elnökénél kell kezdeményezni.

(4) Az (1) bekezdésbe nem tartozó, a nyilvánvalóan nem jogosult személyektől, szervektől érkező, illetőleg az (1) bekezdés d) pontjában meghatározottnál kevesebb állampolgár által támogatott kezdeményezéseket az Országgyűlés elnöke elutasítja.

9. § (1) Az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül.

(2) Az országos népszavazás elrendeléséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza:

a) a jogi, igazgatási és igazságügyi állandó bizottság előterjesztése alapján, a népszavazásra bocsátandó kérdést (kérdéseket), valamint

b) a népszavazás időpontját.

(4) Az országos népszavazást az elrendelésétől számított három hónapon belül kell lefolytatni.

(5) Az Országgyűlés a kezdeményezés elutasításáról is határozatban dönt.

10. § (1) Az Országgyűlés köteles elrendelni a 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást, ha legalább 100 ezer állampolgár kezdeményezi.

(2) A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza:

a) a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátandó - kérdést (kérdéseket), valamint

b) a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.

11. § (1) Az 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tárgykörökben véleménynyilvánító népszavazás is elrendelhető.

(2) A véleménynyilvánító népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére a 8-9. § rendelkezései az irányadók.

(3) Az Országgyűlés a véleménynyilvánító népszavazást a társadalmi vitára vonatkozó eljárási formában is elrendelheti.

[12]

12. §[13]

13. §[14]

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

IV. Fejezet

A népi kezdeményezés

17. § (1)[18] Népi kezdeményezés útján az Országgyűlés elé terjeszthetők mindazok az ügyek, amelyek eldöntése hatáskörébe tartozik.

(2) A népi kezdeményezésnek pontosan és egyértelműen tartalmaznia kell a megtárgyalásra, illetőleg döntésre javasolt ügyet (ügyeket).

18. § (1) Az Országgyűléshez címzett népi kezdeményezést legalább 10 ezer állampolgár nyújthat be az Országgyűlés elnökéhez.

(2) Az Országgyűlés elnöke a benyújtást követő legközelebbi ülésszak első ülésén köteles a népi kezdeményezést bejelenteni.

(3) Az Országgyűlés, a népi kezdeményezés napirendre tűzése tárgyában - az illetékes állandó bizottság meghallgatását követően - az ülésszak tárgysorozatának meghatározása keretében dönt.

(4) Az Országgyűlés köteles napirendjére tűzni a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megtárgyalását, ha azt legalább 50 ezer állampolgár kéri.

19. §[19]

V. Fejezet

Eljárási szabályok

20. § (1)[20] A népszavazás lebonyolítására, eredményének megállapítására - az e törvényben előírt kiegészítésekkel és eltérésekkel - az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény (a továbbiakban: választójogi törvény) rendelkezései az irányadók.

(2)[21] Országos népszavazás elrendelése esetén az Országgyűlés az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényben meghatározottaktól eltérő határidőket, határnapokat állapíthat meg.

21. § (1)[22] A népi kezdeményezést és a népszavazás állampolgári kezdeményezését tartalmazó íveken - az aláírások mellett - fel kell tüntetni a kezdeményező olvasható nevét és lakcímét, valamint természetes személyazonosító adatait vagy személyazonosító jelét.

(2) Valamennyi aláírást gyűjtő ívet a népszavazásra javasolt kérdés (kérdések), illetve a népi kezdeményezés tárgyának megfogalmazásával kell kezdeni.

(3)[23] Az 1. § (4) bekezdésében foglalt tilalom megszegésével gyűjtött aláírások érvénytelenek.

22. § (1) Az Országgyűlés elnöke az országos népszavazásra, valamint népi kezdeményezésre irányuló állampolgári kezdeményezést (aláírásgyűjtő íveket) a beérkezéstől számított 8 napon belül megküldi az Országos Választási Elnökségnek.

(2) Az Országos Választási Elnökség - a helyi választási elnökségek útján - gondoskodik a népszavazás-kezdeményezés és a népi kezdeményezés hitelesítéséről.

23. § (1) A hitelesítés e törvény által előírt számszerűség ellenőrzését, valamint a népszavazás kezdeményezését és a népi kezdeményezést aláíró állampolgároknak az állami népességnyilvántartás adatai alapján történő azonosításátjelenti, kizárólag a választöjogosultság és a lakóhely megállapítása céljából.

(2) Abban az esetben, ha a hitelesítés során alapos gyanú merül fel az aláírások eredetiségét illetően, a választási elnökség - szúrópróbaszerűen - a személyazonosságot is ellenőrizheti.

(3) A hitelesítést 30 napon belül kell lefolytatni.

(4) A hitelesítés lefolytatása során - azonosítási céllal - az állampolgár nem idézhető.

(5) A hitelesítési eljárás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(6) A hitelesítés eredménytelensége esetén az Országgyűlés

a) a 8. § d) pontján alapuló népszavazásra irányuló kezdeményezést, valamint a 18. § (1) bekezdésére alapított népi kezdeményezést elutasítja, illetve érdemi tárgyalását mellőzi;

b) a 10. § (1) bekezdésén alapuló népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezést, és a 18. § (4) bekezdése szerinti népi kezdeményezést elutasítja, s egyben úgy bírálja el, mintha azokat a 8. § d) pontja, illetve a 18. § (1) bekezdése alapján nyújtották volna be.

(7) Nem minősül eredménytelennek a hitelesítés mindaddig, amíg a figyelembe vehető aláírások száma a törvényben megállapított szám alá nem csökken.

(8)[24]

24. § (1) Az országos népszavazás eredményéről az Országos Választási Elnökség írásban tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.

(2) Az országos népszavazás eredményét a napilapokban közzé kell tenni és az egyéb tömegkommunikációs eszközök útján a lakosságot tájékoztatni kell.

(3) Az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán határozatba foglalja a népszavazás eredményét.

(4)[25]

(5)[26]

25. § (1) A népszavazásra feltett kérdést (kérdéseket) úgy kell megfogalmazni, hogy annak alapján valamennyi állampolgár egyértelműen tudjon válaszolni.

(2) A népszavazás során eldöntendő valamennyi kérdést - sorszámozva - egy szavazólapon kell feltüntetni.

26. § A népszavazás elrendeléséről szóló határozatot:

a) országos népszavazás esetén: a Magyar Közlönyben és az országos napilapokban;

b)[27]

27. § (1)[28] A népszavazásban résztvevő állampolgárokat az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény alapján nyilvántartásba kell venni. A választók nyilvántartását az önkormányzat hivatali helyiségében 8 napra közszemlére kell tenni és ennek időpontját a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Egyidejűleg - ugyancsak a helyben szokásos módon - a népszavazás elrendeléséről, továbbá a szavazás napjáról és a szavazóhelyiség címéről a választópolgárokat tájékoztatni kell.

(2)[29] Az Alkotmányt és egyéb törvényt megerősítő népszavazás esetében, a jogszabályokat valamennyi országos és helyi napilapban közzé kell tenni.

28. § (1) Az országos népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha

a) az ország összes választópolgárának több mint a fele érvényesen szavazott és

b) az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre (kérdésekre) azonos választ (válaszokat) adott.

(2)[30] Az azonos kérdésre három, vagy több válaszlehetőséget tartalmazó népszavazás akkor is eredményes, ha a kérdésre az (1) bekezdés a) pontja szerint érvényesen szavazók a legtöbb azonos választ adták.

(3)[31]

29. §[32]

30. § (1)[33] Az országos népszavazást az országgyűlési képviselők választására a népszavazást megelőzően kialakított szavazókörökben kell lefolytatni.

(2)[34]

31. § (1)[35] Ugyanabban a kérdésben országos népszavazást 2 éven belül nem lehet kitűzni.

(2) Az új Alkotmány megerősítését megtagadó (elvető) népszavazást követő 1 éven belül új népszavazást kell kitűzni.

(3) A népszavazással megerősített törvény módosítására - a törvény hatálybalépését követő két éven túl - a törvényalkotásra vonatkozó általános alkotmányos előírások szerint is sor kerülhet.

(4)[36] Nem lehet kitűzni országos az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját megelőző és azt követő 60 napon belüli időpontra.

32. § (1)[37] A népszavazás elrendelésének és a népi kezdeményezés érdemi tárgyalásának elutasítása, valamint a népszavazás lebonyolítására, a szavazás eredményének megállapítására vonatkozó törvényes előírások megsértése miatt az Alkotmánybírósághoz lehet alkotmányossági panaszt benyújtani.

(2) Az alkotmányossági panaszt a népszavazás kezdeményezésére jogosult állami és társadalmi szervek terjeszthetik elő.

(3) Az állampolgárok által kezdeményezett népszavazás törvénysértő volta miatt

a) országos népszavazás esetében legalább 500;

b)[38]

c)[39]

d)[40]

(4) A népi kezdeményezés tárgyalásának az eredménytelen hitelesítésen alapuló elutasítása miatt

a) az országos népi kezdeményezés esetében legalább 200;

b)[41]

c)[42]

d)[43]

(5) Az állampolgár a nyilvántartásból való kihagyás ellen a választójogi törvényben meghatározott jogorvoslattal élhet.

33. §[44] Az országos népszavazás költségei a központi költségvetést terhelik.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § E törvény rendelkezéseire figyelemmel a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 211. §-a következőképpen módosul:

"A választás-, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

211. § Aki az országgyűlési képviselők, illetőleg a tanácsok tagjainak választása, valamint az országos vagy helyi népszavazás és a népi kezdeményezés során

a) jogosultság nélkül szavaz,

b) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,

c) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz,

d) megsérti a választás, illetőleg a népszavazás titkosságát,

e) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetőleg a népi kezdeményezés eredményét,

bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

35. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1989. június 1-jei ülésén fogadta el.

[2] Beiktatta az 1990. évi XLVI. törvény 1. §-a. Hatályos 1990.07.11.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[5] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[6] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[7] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[8] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[9] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[10] Módosította az 1989. évi XXXI. törvény 38. § (2) bekezdése. Hatályos 1989.10.23.

[11] Módosította az 1990. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése. Hatályos 1990.06.25.

[12] A fejezetet hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[14] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[17] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[18] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[19] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[20] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[21] Beiktatta az 1989. évi XXXIX. törvény 1. §-a. Hatályos 1989.11.10.

[22] Megállapította az 1992. évi LXVI. törvény 43. §-a. Hatályos 1992.11.30.

[23] Beiktatta az 1990. évi XLVI. törvény 2. §-a. Hatályos 1990.07.11.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[25] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[26] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[27] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[28] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 103. § (3)-(4) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[29] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[30] Beiktatta az 1989. évi XXXIX. törvény 2. § (1) bekezdése. Hatályos 1989.11.10.

[31] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[32] Hatályon kívül helyezte az 1989. évi XXXIX. törvény 3. §-a. Hatálytalan 1989.11.10.

[33] Megállapította az 1990. évi XLVI. törvény 4. §-a. Hatályos 1990.07.11.

[34] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[35] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[36] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

[37] A korábbi "az eredménytelen hitelesítésen alapuló" szövegrészt megsemmisítette az 52/1997. (X. 14.) AB határozat. Hatálytalan 1997.10.14.

[38] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[39] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[40] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[41] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[42] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[43] Hatályon kívül helyezte az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése. Hatálytalan 1990.09.30.

[44] Módosítva az 1990. évi LXV. törvény 115. § (1) bekezdése alapján. Hatályos 1990.09.30.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére