BH 1993.6.390 Részvények vásárlására és kezelésére vonatkozó tevékenység nem végezhető egyesületi keretek között [1989. évi II. tv. 2. § (3) bek.].

Az 1992. február 5-én megtartott közgyűlésen határozták el a jelenlevők, a H. Vállalat dolgozói részvényvásárló és részvénykezelő egyesület létrehozását. Ennek érdekében elfogadták az alapszabályt, és megválasztották az egyesület tisztségviselőit. Az egyesület képviselője a megyei bíróságtól az 1992. március 13-án érkezett beadványában kérte - a szükséges mellékletek egyidejű csatolásával - a bírósági nyilvántartásba vételt. A megyei bíróság 1992. április 2-án kelt végzésével a kérelmezőt társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette.

A végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a bejegyzési kérelem elutasítását, mert a végzés törvénysértő. A fellebbezés indokaként előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság KK 1. számú állásfoglalása szerint a bíróságnak a nyilvántartásba vételkor vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet a működéshez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. Amennyiben az alapszabály a vagyoni feltételek biztosításáról, a vagyon forrásairól - így legalább a tagdíj fizetéséről - nem rendelkezik, a nyilvántartásba vételt meg kell tagadni. Az alapszabály 6. pontja szerint az egyesület költségeit az osztalékból fizetik. Tekintettel azonban arra, hogy a vállalat még nem alakult át részvénytársasággá, így a működés eredményeként jelentkező osztalékról sem lehet beszélni. Ilyen körülmények mellett elengedhetetlenül szükséges lett volna a tagdíj fizetéséről rendelkezni az alapszabályban.

A fellebbezés a továbbiakban utalt arra is, hogy az alapszabály szerint (5., 6., 7. pont) az egyesület azért jött létre, hogy a dolgozói részvényeket megvásárolja és kezelje, továbbá hogy a részvényekre jutó osztalékot felossza az egyesületi tagok között. Az alapszabályban megfogalmazott e célok az értékpapírtörvény (1990. évi VI. törvény) hatálya alá tartozó tevékenységnek minősülnek, ezért egyesületi formában végezni nem lehet. E tevékenység végzéséhez az 1990. évi VI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése szerint az állami értékpapír-felügyelet engedélye szükséges.

A fellebbezés még hivatkozott arra is, hogy az alapszabály 7. pontjának második bekezdése és a 11.2 pont második mondata ellentétes a gazdasági társaságokról szóló, módosított 1988. évi VI. törvény 271. §-ának (2) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint a képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre szól. Erre figyelemmel az egyesület elnöke nem képviselheti a részvényeseket az egyesület alapszabálya alapján, mert az nem egy esetre szól, hanem általános meghatalmazást ad az elnöknek.

Végül a fellebbezés arra is utalt, hogy - az alapszabály szerint - az egyesület tagja nem egyesületi tagsága alapján jogosult az osztalékra, hanem részvénytulajdonosi joga alapján.

A Legfelsőbb Ügyészség a megyei főügyészség fellebbezését fenntartotta.