BH 2014.7.205 A szakértői intézetet kirendelő végzésben írt - egy név szerint megjelölt szakértő - "eljárása mellett" kitétel nem változtat azon, hogy szakértői intézet kirendelése történt, ezért a szakvélemény benyújtásának késedelme miatti rendbírság az intézettel szemben szabható ki [Be. 102. §, 113. § (2) bek.].

Pertörténet:

Debreceni Ítélőtábla Bf.175/2013/17. (ÍH 2014.51), Kúria Bpkf.77/2014. (*BH 2014.7.205*), 3399/2020. (X. 29.) AB végzés

***********

[1] Az ítélőtáblán fellebbezési szakban folyamatban lévő büntetőügyben az ítélőtábla a 2013. november hó 25. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott végzésével az általa kirendelt Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek (továbbiakban ISZKI) D. Intézete szakértői kirendelését visszavonta. Egyben P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértőt 100 000 forint rendbírsággal sújtotta azzal, hogy a rendbírságot meg nem fizetés esetén elzárásra kell átváltoztatni akként, hogy egy napi elzárásnak 5000 forint felel meg.

[2] Az ítélőtábla végzésének indokolása szerint az ítélőtábla a 2013. július hó 8. napján kelt végzésével az ISZKI D. Intézetét rendelte ki P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértő eljárása mellett azzal, hogy a szakértő a szakvéleményét négy példányban, díjjegyzékkel csatolva 60 napon belül terjessze elő.

[3] A bíróság kirendelő végzésében figyelmeztette a szakértőt, hogy mely esetekben sújtható rendbírsággal és kötelezhető az okozott költség megfizetésére. Így hivatkozott arra is, hogy a szakértőt akkor is rendbírsággal lehet sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik.

[4] A szakértői intézet a kirendelés elfogadását visszaigazolta, 2013. augusztus 16. napján iktatott kérelmében pedig haladékot kért. Az Ítélőtábla 2013. augusztus 23-án a szakértői intézet kérelmére engedélyezte a szakvélemény előterjesztésére a határidő halasztást 2013. november 15. napjáig.

[5] A szakértői intézet 2013. november 6. napján, a határidő lejárta előtti héten bejelentette, hogy nem tudja elkészíteni a szakértői véleményt, a szakértő váratlan betegsége miatt.

[6] Az ítélőtábla végzésének indokolása szerint ez a kimentés nem elfogadható, mert több hónapon át a szakértő rendelkezésére álltak az iratok. Miután megállapította, hogy a rendbírság kiszabásának törvényben megkívánt feltételei [Be. 113. § (2) bek.] fennállanak, ezért a szakértővel szemben - a mulasztás súlyával és következményeivel arányban álló - rendbírság kiszabásáról rendelkezett.

[7] A végzés ellen P. J.-né, az ISZKI D. Intézet adó-, járulék-, könyvszakértője nyújtott be fellebbezést törvényes határidőn belül.

[8] Fellebbezése indokolásában egyrészt arra hivatkozott, hogy az iratok valóban 2013. július 11-étől a rendelkezésére álltak, azonban a korábban beérkezett és munkába vett ügyek számára és nehézségi fokára tekintettel az Intézet Igazgatója 2013. augusztus hó 15. napján kelt megkeresésében kérte a teljesítési határidő módosítását 2013. november hó 15. napjára.

[9] Ezt követően a váratlan orvosi bejelentés, az azonnali műtétigény előre nem láthatóan oly mértékben módosította az előzetesen tervezett szakértői munkáját, hogy november elején rajzolódott ki biztonsággal, miszerint a kirendelésnek a módosított határidőben bizonyosan nem tud eleget tenni. Ezt a tényt az Intézet Igazgatója 2013. november hó 5. napján kelt átiratában közölte a kirendelő hatósággal. Ezt követően intézkedett az eljáró bíróság a kirendelés visszavonásáról és az iratanyag visszaszármaztatásáról.

[10] Álláspontja szerint fentiek okán nem teljesült a Be. 113. §-a (2) bekezdésében írt törvényi feltétel, amely akkor teszi lehetővé a rendbírság kiszabását, ha a szakértő a szakvélemény előterjesztésével indokolatlanul késlekedik. Jelen esetben ugyanis az akadály felszínre kerülését röviddel követően és még a nyitva álló határidő lejárta előtt az Intézet kérte a kirendelő hatóságtól a kirendelés visszavonását és más szakértő kirendelését, vagy a határidő meghosszabbítását.

[11] Fentiekre tekintettel kérte a kiszabott rendbírság mellőzését.

[12] A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést az alábbiak szerint találta alaposnak. Álláspontja szerint az ítélőtábla a rendbírság kiszabásakor megsértette a Be. 113. §-ának (2) bekezdését. Az elbírálás idején hatályos hivatkozott törvényhely szerint ugyanis, ha a szakvélemény előterjesztésével a kirendelt társaság vagy szervezet vezetője által kijelölt szakértő indokolatlanul késlekedik, a rendbírság kiszabásának, illetve az okozott költség megfizetésre kötelezésnek a kirendelt gazdasági társasággal, szakértői intézménnyel, szervezettel vagy szakértői testülettel szemben van helye.

[13] Erre figyelemmel a fellebbezéssel támadott végzés hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróságnak a rendbírság kiszabása tekintetében új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta.

[14] A Kúria megállapította, hogy a rendbírság mellőzését célzó fellebbezés - a Legfőbb Ügyészség által hivatkozott indokok mellett - alapos.

[15] A szakértő kirendelésére vonatkozó alapvető szabályokat a Be. 102. §-a tartalmazza. A Be. 102. § (1) bekezdésének a hatályos szövege szerint szakértőként elsősorban a szakértői tevékenységet hivatásszerűen folytató személyeket, vagy szervezeteket kell kirendelni. Miután a büntetőeljárás során fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a bizonyítás menetéről az eljárásban résztvevők megfelelő módon és időben értesüljenek, ezért írja elő a törvény, hogy a szakértő kirendeléséről a kirendelő a határozat keltétől számított 8 napon belül tájékoztatja a terheltet, a védőt, a sértettet és abban az esetben, ha a szakértőt a bíróság rendelte ki, akkor az ügyészt.

[16] Amennyiben a hatóságok gazdasági társaságot, intézményt, szervezetet vagy testületet rendelnek ki, úgy az adott szerv vezetője a kirendelő határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatja a kirendelőt az eljáró szakértő személyéről. Ezt követően a kirendelő kötelezettsége, hogy tájékoztassa a terheltet, védőt, sértettet, adott esetben az ügyészt, hogy a kirendelt intézmény vezetője milyen tájékoztatást adott a szakértő személyéről [Be. 102. § (2)-(4) bek.].

[17] Vagyis akkor, ha a hatóság igazságügyi intézményt rendel ki, az intézmény vezetője jelöli ki az eljáró szakértőt az intézményben működő igazságügyi szakértők közül. Az eljáró szakértő a szakvéleményt a saját szakmai felelőssége mellett az intézmény nevében adja, és az intézmény bélyegzőjét használja. Az intézmény vezetője ellenjegyzésével igazolja azt, hogy a szakvélemény az intézmény tevékenységi körében és az eljárási jogszabályok betartásával készült. A szakvéleményt a szakértő írja alá, a szakvéleményben fel kell tüntetni a szakvéleményt készítő igazságügyi szakértő nevét és szakterületét. Ez a rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha az intézmény alkalmazásában álló igazságügyi szakértőt a hatóság név szerint rendeli ki.

[18] Jelen esetben is ez történt. Jelen ügyben - az iratok alapján is - tényként állapítható meg, hogy az ítélőtábla a 2013. július hó 8. napján meghozott 12. sorszámú végzésével az ISZKI D. Intézetét P. J.-né igazságügyi könyv- és adószakértő eljárása mellett szakértőként rendelte ki.