ÍH 2014.51 A NYILVÁNOSSÁG TÖRVÉNYES OK NÉLKÜLI KIZÁRÁSA

A terhelt terhére rótt adócsalással összefüggő adótitok megsértésének megelőzése nem indokolhatja zárt tárgyalás elrendelését, a nyilvánosság törvényes ok nélküli kizárása az ítélet hatályon kívül helyezéséhez vezet [Be. 237. §, 373. § (1) bekezdés II/f. pont].

A törvényszék a vádlottat adócsalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére súlyosításért. A vádlott és a védője felmentés, másodlagosan enyhítés érdekében éltek jogorvoslattal.

A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 348. § (1) bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta.

A revízió elvének szem előtt tartásával ellenőrizte, hogy az elsőfokú bíróság megtartotta-e az eljárási szabályokat, és vizsgálta az ítélet megalapozottságát is.

Ennek során megállapította, hogy a törvényszék olyan súlyú eljárási hibát vétett, mely az ítélet felül­bírálatát kizárja.

Az elsőfokú bíróság a 2011. június 24. napján megtartott tárgyaláson az I. r. vádlott védőjének indítványára meghozott I. számú végzésével a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárta. Indokolása szerint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 53. §-a határozza meg az adó fogalmát és az adótitokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettséget. A (3) bekezdés szerint: "A (2) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha az adózás vagy bírósági eljárás során megismert adótitkot vagy más titkot alapos ok nélkül illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, felhasználja vagy közzéteszi.".

Az 54. § (1) bekezdése szabályozza az adótitok felhasználhatóságának szabályait. A c) pont szerint alapos okkal akkor használhatják fel az adótitkot, ha az érintett hozzájárul. Jelen eljárásban az érintett a hozzájárulását megtagadta, ezért a bíróság a Be. 237. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárásban résztvevő személy érdekében a nyilvánosságot kizárta.

A Be. 237. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság tárgyalása nyilvános. A (3) bekezdés rendelkezik arról, hogy a bíróság hivatalból, vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról, vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás), a) erkölcsi okból, b) az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében, c) az eljárásban résztvevő személyek (V. Fejezet) vagy a tanú védelme érdekében, d) a minősített adat védelme végett.

A törvényszék a végzését azzal indokolta, hogy az adótitok megsértésének megelőzése érdekében zárta ki a nyilvánosságot, de nem a 237. § (3) bekezdés d) pontjára hivatkozott, hanem a c) pontra, az eljárásban résztvevő személy védelme érdekében történő zárt tárgyalás tartására. Mindezek miatt az ítélőtábla vizsgálta, hogy fennállt-e a nyilvánosság kizárásának bármely, a törvényben meghatározott oka.