BH 1975.4.164 I. A bizonyítékok szabad értékelésének elve a szakértői véleményre is irányadó.

II. Bűnösséget megalapozó tényállás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a bizonyítékok olyan bizonyosság-erejűek, amelyek a bűncselekmény más által való elkövetésének a lehetőségét kizárják [Be. 5. §, 61. § (4) bek., 214. § (3) bek. b) pont].

Az első fokú bíróság az I. és II. r. vádlottat nyereségvágyból, több emberen, társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól bizonyitottság hiánya okából felmentette.

Az ügyész fellebbezésében és a másodfokú eljárás során elsősorban a technikai jellegű bizonyítással kapcsolatban (a homloknyomok, a baltákon észlelt nyomok értékelése stb.) hivatkozott megalapozatlanságra.

Eszerint a tényállás felderítetlenségére vezetett az, hogy az első fokú bíróság érdemben elvetette az idevonatkozó szakvéleményeket - vagyis szakkérdésekben maga foglalt állást -, ahelyett hogy a Be. 77. §-ának (1) bekezdése [az akkor hatályban volt 1962. évi 8. sz. tvr. 139. §-ának (4) bekezdése] alapján más szakértőt hallgatott volna meg.

A Legfelsőbb Bíróság ezt az álláspontot nem tette magáévá.

a) Az első fokú bíróságnak a szakértőkkel kapcsolatosan kifogásolt eljárása nem volt törvénysértő. A megismételt eljárások során a technikai szakértőket számos esetben meghallgatták. Ezzel eleget tettek a Be. 76. §-a (2) bekezdésében - illetve a korábbi Be. idevonatkozó rendelkezésében - foglalt előírásnak. A Be. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében akkor kell - kérelemre vagy hivatalból - más szakértőt kirendelni, ha az eljárt szakértőtől kért felvilágosítás vagy a szakvélemény kiegészítése "nem vezetett eredményre", avagy más szakértő kirendelése "egyéb okból szükséges".

A bizonyítékok szabad értékelésének büntető eljárásjogi alapelve, amely szerint a hatóságok a bizonyítási eszközöket és bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékelik és ezen alapuló meggyőződésük szerint bírálják el [Be. 5. § (3) bek.], a szakvéleményre is irányadó.

Az első fokú bíróság ennek megfelelően törvényesen vonta értékelése körébe a technikai jellegű szakvéleményeket is. Ennek során alakult ki az a meggyőződése, hogy e szakvélemények - a megalapozásukra szolgáló kutatások jelenlegi fejlődési fokára, a gyakorlat által még megnyugtatóan nem igazolt kísérleti módszereire, s az adott ügyben produkált konkrét vizsgálati eredmények nem meggyőző voltára is tekintettel - nem alkalmasak arra, hogy a bizonyítékok értékelésénél jelentős súllyal jöjjenek figyelembe, s az egyéb bizonyítékok egybevetése útján történt ténymegállapításokat lényegesen befolyásolják.

Ennek megfelelően más szakértő kirendelésére a Be. 77. §-ának (1) bekezdése alapján nem kerülhetett sor. Az adott esetben ugyanis a meghallgatott szakértők számos véleménye, felvilágosítása és kiegészítő nyilatkozata "eredményre vezetett": arra a bírói felismerésre ugyanis, hogy az ez irányú bizonyítás negatív eredménnyel járt, és a további ilyen jellegű bizonyítástól sem várható más eredmény. Így a más szakértő kirendelésére megszabott törvényi előfeltételek - minthogy az egyéb okból sem volt szükséges - nem valósultak meg.

b) Az első fokú bíróság idevonatkozó ténybeli álláspontját azonban egyéb okból sem lehet megalapozatlannak tekinteni.