BH 2024.5.112 I. A jogosult, ha azt a felek nem tették szerződésük részévé, nem a számlázással, hanem a saját szolgáltatásának a teljesítésével tesz eleget szerződéses kötelezettségének, így a Ptk. 6:58. §-a és 6:61. §-a alapján a számla kiállítása nélkül is megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére.

Kapcsolódó határozatok:

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság P.21826/2020/65., Fővárosi Törvényszék Pf.630142/2023/4., Kúria Pfv.20571/2023/12. (*BH 2024.5.112*)

***********

II. A Ptk. 6:130. § (1) bekezdésének alkalmazására pénzbeli ellenszolgáltatást tartalmazó visszterhes szerződés esetén akkor kerülhet sor, ha a pénztartozás jogosultja a saját szerződéses szolgáltatását már teljesítette, így jogosulttá vált az azért járó pénzbeli ellenszolgáltatás követelésére. A teljesítési határidő hiánya folytán azonban mindaddig, amíg azt nem teszi lejárttá, azaz nem adja a kötelezett tudtára, hogy arra igényt tart, a pénztartozás nem teljesítéséhez nem fűződnek a teljesítés elmulasztásának a következményei.

III. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén a megjelölt határozat csak abban az esetben vethető össze a támadott jogerős ítélettel, ha az abban felmerülő jogkérdés azonos és az annak megítélése alapjául szolgáló releváns tényállás is hasonló, csak lényegtelen, mellékes elemekben különbözik. A félnek a felülvizsgálati kérelmében erre tekintettel be kell mutatnia az ügyazonosságot, azaz a releváns tények lényegi hasonlóságát és az alkalmazott jogkérdés egyezőségét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:130. § (1) bek., 6:150. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (1) bek., 413. § (1) bek. c) pont.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes megbízóként a felperessel 2016. augusztus 1-jén határozatlan idejű ügyvédi megbízási szerződést kötött jogi ügyeinek intézésére (jogi tanácsadás, okiratok szerkesztése, munkamegbeszéléseken jogi szakértőként való részvétel, peres, nemperes és egyéb hatósági eljárásokban az alperes teljes körű képviselete).

[2] A megbízási szerződés 4. pontja szerint az alperes a munkadíjelőlegeket, munkadíjakat, költségátalányt és készkiadásokat bármelyik tulajdonában vagy résztulajdonában álló ingatlan értékesítését követő 15 napon belül, egyösszegben fizeti meg a felperesnek; az alperes teljesítéséig a felperes saját költségén látja el a felperes jogi ügyvitelét. A felek rögzítették a megbízási díjat, ami a peres eljárásokban az ügyenkénti munkadíjelőlegből, tárgyalásonkénti munkadíjból, nemperes és egyéb hatósági ügyekben az ügyenkénti munkadíjból, egyéb ügyintézés esetén az ügyenkénti munkadíjból tevődik össze, rögzítették egyebekben ezen tételek óradíja összegét, a felperest megillető költségátalány mértékét, valamint a felperes utazásával, parkolásával kapcsolatos költségek, felmerülő díjak, illetékek, adó, járulék alperes általi viselését. A szerződés 5. pontja az alperes teljesítését megelőző felmondás esetén a felperest megillető megbízási díjról rendelkezett a lezárt ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres ügyek és folyamatban lévő nemperes és hatósági ügyek, az alperes érdekében kifejtett egyéb ügyintézések tekintetében.

[3] A felperes az alperes képviseletében 8 befejeződött peres eljárásban, 9 befejeződött nemperes és hatósági eljárásban és 6 egyéb ügyben járt el, 2 okiratot szerkesztett az alperes részére, és az alperes helyett megfizetett 30 000 forint peres eljárási illetéket, 137 400 forint fellebbezési illetéket, valamint 230 787 forint végrehajtási költséget.

[4] Az alperes a résztulajdonában álló budapesti II. kerületi lakás tulajdonjogát 2019. január 7-én adásvétel jogcímen harmadik személyre ruházta át, a vételárat 2019. tavaszán megkapta.

[5] 2019. június 18-án az alperes a megbízási szerződést felmondta. A felperes az alperes által 2019. július 18-án átvett levelében felszólította az alperest 5 990 000 forint tartozás 8 napon belüli rendezésére, az alperes felé számlát nem állított ki.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[6] A felperes - fizetési meghagyást követő perben - módosított keresetében az alperest 7 000 000 forint és annak 2019. július 27-től a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:130. § (1) bekezdése, 6:48. § (1) bekezdése alapján. Követelése a megbízási szerződésen alapult.

[7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezésében - egyebek mellett - vitatta a követelés esedékessé válását, mivel teljesítésigazolás, számla nem került kiállításra; hivatkozott arra, hogy a megbízási szerződés 4. pontjában a teljesítési határidőt nem egyértelműen határozták meg, ezért az számla nélkül nem keletkeztet fizetési kötelezettséget.

Az első- és a másodfokú ítélet

[8] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 6 968 187 forintot, továbbá ezen összeg után 2019. július 27-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatot, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

[9] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban. Ütv.) 28. §-a, a Ptk. 6:272. §-a, a 6:35. § (1)-(2) bekezdései és a 6:130. § (1) bekezdése felhívásával megállapította, hogy a felek között ügyvédi megbízási szerződés jött létre, amelynek 4. pontjában a teljesítési határidőt a felek egyértelműen meghatározták, ezért azt az alperesnek a fizetést megelőzően számla kiállítása vagy fizetésre felszólítás nélkül is teljesítenie kellett volna.

[10] Rámutatott, hogy mivel az alperes a saját előadása szerint az ingatlana eladása utáni vételárat 2019 tavaszán megkapta, a megbízási szerződés alapján a felperest megillető összeget legkésőbb 2019. június 15-én köteles lett volna megfizetni. Az alperes ezirányú érvelésére kifejtette továbbá, hogy a számla kiállításának elmaradása a felek jogviszonyán kívüli egyéb jogkövetkezményekkel járhat, de nem mentesíti az alperest a szerződés szerinti fizetési kötelezettsége alól, nem jelent felperesi jogosulti késedelmet, nem hosszabbítja meg az alperes teljesítésére nyitva álló határidőt.

[11] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését részben, a késedelmi kamatfizetés kezdőidőpontjára nézve megváltoztatta, és az alperest 5 990 000 forint után 2019. július 27-től, 310 000 forint után 2020. július 28-tól, 668 187 forint után 2021. január 5-től kötelezte az elsőfokú ítéletben meghatározott mértékű késedelmi kamat megfizetésére.

[12] A másodfokú bíróság a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőidőpontja kapcsán megállapította, hogy a felek jövőbeli bizonytalan eseménytől, az alperes ingatlana(i) értékesítése, eladása időpontjától tették függővé a teljesítési határidőt, amely előfordulhat, hogy soha nem is következik be, a teljesítési határidő ezért nem tekinthető egyértelműen meghatározottnak Mindezek alapján a Ptk. 6:130. §-a jelöli meg a megbízási díj mint pénztartozás teljesítési idejét, rögzítve azt, hogy a jogszabályi rendelkezés vagylagos feltétele szerint vagy fizetési felszólításnak vagy számlának kell megelőznie az alperes fizetési kötelezettségét, annak azonban nincs jelentősége, hogy a felperes egyébként számla kiállítására kötelezett, hiszen a Ptk. nem tartalmaz erre vonatkozóan megkülönböztetést. Ebből következően a felperes akár számla kiállításával, akár fizetési felszólítással eleget tehetett az alperesi teljesítés időpontja beálltához szükséges feltételnek. Más jogág(ak)ra tartozó kérdés az, hogy milyen következményei lehetnek a felperesre nézve a számlakiállítási kötelezettség teljesítése elmulasztásának, de ez a teljesítési határidőt nem érinti; a felperes a fizetési felszólítás megküldésével (az alperes általi kézhezvételével) a követelését esedékessé tudta tenni.