BH 2014.2.47 A horvátországi ingatlan tulajdonjogának bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozat bírói ítélettel történő pótlására indított perben a magyar bíróságnak nincs joghatósága. Az említett perben a keresettel érvényesíteni kívánt igény nem dologi jogi jellegű, ezért nem a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 62/C. § a) pontja, hanem a tvr. 62/C. § h) pontja zárja ki a magyar bíróság joghatóságát [Ptk. 295. §, 1979. évi 13. tvr. 54. §, 55. §, 59. § (2) bek., 62/A. §, 62/C. §].

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint a peres felek 2006. szeptember 28-án "házassági közös vagyon megszüntetéséről" szóló megállapodást kötöttek, amelyben - továbbiak mellett - abban állapodtak meg, hogy a házassági életközösségük alatt 2004. május 13-án megvásárolt horvátországi üdülőingatlanon fennálló közös tulajdonukat megszüntetik: az ingatlan a megállapodás aláírásának napjától a felperes "kizárólagos tulajdonát, különvagyonát képezi annak mindennemű tartozékával, berendezési és felszerelési tárgyaival". Megállapodtak abban is, hogy "az ingatlan tulajdonjogának rendezése érdekében mindennemű eljárásban részt vesznek, mindent megtesznek (megjelenés, okiratok aláírása, jognyilatkozatok megtétele stb.) annak érdekében, hogy a ... meghatározott tulajdoni rendelkezés az összes horvátországi hatósági (ingatlan-) nyilvántartásban átvezetésre kerüljön".

Mivel az alperes nem tette meg a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatot, a felperes a Ptk. 295. §-ára alapított keresetében ennek ítélettel történő pótlását kérte.

Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, a másodfokú bíróság a végzést - eltérő indokolással - helybenhagyta.

A jogerős végzés indokolása szerint a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: Nmtvr.) 62/C. § a) pontjában foglaltakra figyelemmel a jogvita tárgyában nem járhat el magyar bíróság, mert a felperes külföldi ingatlannal kapcsolatos dologi hatályú jog érvényesítése iránt kezdeményezte az eljárást. A peres felek között a perrel érintett ingatlan tulajdonjogának kérdése ugyan nem vitás, a Nmtvr. megjelölt rendelkezése nem csak a dologi jog érvényesítése körében zárja ki a magyar bíróság joghatóságát, hanem ennél tágabb körben: a dologi hatályú jog érvényesítése körében, amelybe az adott kereset is beletartozik. Megjegyezte a másodfokú bíróság: a Nmtvr. 62/C. § h) pontja is kizárja a magyar bíróság joghatóságát, mivel az alperes jognyilatkozatának pótlása Horvátországban vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzést érintő eljárás, az alperes jognyilatkozata pedig előfeltétele a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzésnek.

A jogerős végzés ellen - az elsőfokú bíróság végzésére is kiterjedő hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság újabb határozat hozatalára utasítása végett - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

Rámutatott: jognyilatkozat pótlása iránt indított perben a magyar bíróság eljárását az Nmtvr., valamint a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1947/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2003. november 27-i 2201/2003/EK rendelete, továbbá a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról a Tanács 2000. december 22-i 44/2001/EK rendelete lehetővé teszi.

Álláspontja szerint a jognyilatkozat pótlása iránti eljárás nem minősül dologi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásnak; akkor minősülne ennek, ha a kereseti kérelem legalább részben tulajdonjog megállapítására irányulna vagy annak ingatlan-nyilvántartási átvezetésére vonatkozna. Erről azonban nincs szó, mivel a jognyilatkozat pótlása iránti kérelmet nem lehet tulajdonjog bejegyzése iránti kérelemnek tekinteni. Igénye a "Megállapodás házassági vagyonközösség megszüntetéséről" megjelölésű szerződés teljesítése iránti kötelmi igény: arra irányul, hogy az alperes a szerződés teljesítése körében adja ki azt a nyilatkozatot, amely alapján a perrel érintett ingatlan tekintetében további eljárásokat kezdeményezhet, így a kereset nem dologi hatályú jog érvényesítésére irányul.

További érvei szerint a bíróságnak a kereseti kérelem alapján nem feladata intézkedni a horvátországi ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről, az alperes jognyilatkozatának pótlása nem része az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzési eljárásnak.

Kihangsúlyozta: igénye házastársi közös vagyon megosztásáról szóló szerződésen alapul, házassági vagyonjogi ügyet érintő jognyilatkozat pótlására irányuló eljárásban pedig magyar bíróság rendelkezik joghatósággal.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a Kúria ezért a másodfokú bíróság jogerős végzését - az alábbi indokolással - hatályában fenntartotta.

A Kúriának abban a kérdésében kellett állást foglalnia, hogy az adott ügyben magyar bíróság rendelkezik-e joghatósággal.

Előre bocsátja a Kúria, hogy a joghatóság a legtágabb értelemben vett hatáskör: azt a kérdést dönti el, hogy valamely ügyben melyik állam hatósága vagy bírósága jogosult eljárni, s ekként a joghatóság eljárásjogi kérdés. Nemzetközi vonatkozású magánjogi jogviszonyokban a joghatóság kérdését (tehát valamely állam bíróságának vagy hatóságának eljárási lehetőségét) az állam belső joga szabályozza, de előfordul az is, hogy nemzetközi egyezmények biztosítanak joghatóságot. Minthogy a joghatóság kérdése közvetlenül érinti az állami szuverenitást, ezen belül az állam igazságszolgáltatási hatalmának terjedelmét, a joghatóság kérdésköre erősen kötődik mind az alkotmányjoghoz, mind pedig a nemzetközi joghoz.

Magyarországot illetően a joghatóságra vonatkozó szabályokat az Nmtvr. IX. Fejezete tartalmazza, amely megkülönböztet "általános" joghatóságot (az adott állam fórumai mely ügyekben járhatnak el akkor, ha a belső jog nem határoz meg egyéb speciális joghatósági szabályt és nem is zárja ki a joghatóságot), "különös" joghatóságot (ha a joghatóság nem kizárt és nem kizárólagos, melyek azok az ügyfajták, amelyekben az állam a saját fórumai előtti eljárást az általános joghatóság esetein kívül is lehetővé kívánja tenni), "kizárólagos" joghatóságot (melyek azok az ügyek, amelyekben elvben csak az adott állam fórumai járhatnak el), valamint "kizárt" joghatóságot (a kizárólagos joghatóság ellenpólusát).

A "kizárólagos" joghatóság esetén az állam általában amiatt kívánja fenntartani a saját szervei számára az eljárás lehetőségét, mert bizonyos ügycsoportokban az állam jogrendszeréhez való kapcsolódás igen szoros, esetleg jogpolitikai, jogbiztonsági szempontok szólnak amellett, hogy csak a saját hatóságok, bíróságok járhassanak el. Jogbiztonsági szempontok érvényesülnek a jogi személyek státuszát, "jogi létezését" érintő eljárásokban, illetőleg azokban az esetekben, amikor az állam szervei által hozott egyes aktusok érvényessége, továbbá a közhitelű nyilvántartásokba történt bejegyzések érvényessége kérdéses. Ugyanakkor "kizárt" joghatóság esetén az előbbiek szerint magyar bíróság vagy egyéb fórum eljárására nem kerülhet sor.