A Pécsi Törvényszék K.701451/2020/27. számú határozata földforgalmi ügy tárgyában. [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. § (3) bek.]

Pécsi Törvényszék 2

8.K.701.451/2020/27

bíróság neve

Az ügy száma: ügyszám

A felperes: Felperes1 (helység1

A felperes képviselője: a dr. Kende Péter ügyvéd helység2

Az alperes: Alperes1 cím7

Az alperes képviselője: Ancsinné dr. Bíró Andrea kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 cím8

Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Mikó András Ügyvédi Iroda cím9

A per tárgya: földforgalmi ügy

Í t é l e t:

A bíróság az alperes szám számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelez.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 276.750,- (kettőszázhetvenhatezer-hétszázötven) forint perköltséget.

A feljegyzett illetéket az állam viseli.

Az ítélettel szemben fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

[1] A bíróság a közigazgatási eljárásban keletkezett iratok, a keresetlevél, a védirat, a felek nyilatkozatai és az igazságügyi szakértő szakértői véleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] egyéb érdekelt2 eladó és felperes vevő 2020. február 14. napján adásvételi szerződést kötöttek az cím10 ingatlan adásvétele tárgyában.

[3] Az adásvételi szerződés 5. pontja a felperes elővásárlási jogosultságát a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontjára, valamint 18. § (4) bekezdés a) és b) pontjára utalással rögzítette.

[4] A kifüggesztett adásvételi szerződésre elfogadó nyilatkozat nem érkezett.

[5] Az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdeketl) az alperes megkeresésére a BA01-01901-9/2020. számú állásfoglalásában nem támogatta a felperes tulajdonszerzését.

[6] Az érdekelt állásfoglalásának indokolása szerint a szerződésben meghatározott 2.100.000,- forintos vételár - amely hektáronként 1.459.750,- forintot jelent - jelentősen eltúlzott, mivel a helyben szokásos vételár a szántó művelési ágú ingatlanok esetében hektáronként 1.000.000,- forint összeget mutat.

[7] Az érdekelt állásfoglalásának indokolásában összehasonlító jogügyletként összesen hét darab szerződést sorolt fel és rögzítette annak jellemző adatait, így a szerződésekben szereplő hektáronkénti vételárat.

[8] Kifejtette az érdekelt, hogy a helyi földbizottság egyik legfontosabb feladata a helyi földpiac befolyásolása. Álláspontja szerint a jogügyletben megállapított vételár jelentősen eltúlzott és a felek szándéka az eltúlzott vételár meghatározásával arra irányult, hogy az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földműveseket távol tartsa attól, hogy a törvényben biztosított elővásárlási jogaikat gyakorolják. Ezáltal a felek megvalósították a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti spekulatív földszerzést, különös figyelemmel arra, hogy a felperes fekedi lakos.

[9] Az érdekelt véleménye szerint a felek által meghatározott vételár árfelhajtó hatást eredményez a helyben kialakult termőföldek átlagárára is és ellentétes a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban foglalt helyi gazdálkodói közösség érdekeivel, illetve nem segíti az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földműveseket. A jogügylet jóváhagyása esetén sérülne a törvény azon célkitűzése, hogy a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése, és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödő agrártársadalom kialakulhasson.

[10] Az alperes az szám számú határozatában az adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadta.

[11] Rögzítette az alperes döntése indokolásában a következőket. Az adásvételi szerződés a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kifüggesztésre került, mely során elfogadó jognyilatkozat nem került benyújtásra. A felperes földművesnek minősül és a tulajdonában, illetve a birtokában lévő földterület nagysága a megszerezni kívánt földterület nagyságával együtt sem haladja meg a Földforgalmi tv. 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott földszerzési, illetve birtokmaximumot. A szerződés tartalmazza a felperes nyilatkozatait, a Földforgalmi tv. 13. és 14. §-nak megfelelően. A felperes a vizsgált jogügylet kapcsán a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti elővásárlási jogosultsággal rendelkezik, tulajdonszerzése a Földforgalmi tv. által megállapított szerzési korlátozásba, illetve tilalomba nem ütközik, a jogügylet alapjául szolgáló okirat az érvényességi és hatályosulási feltételeknek mindenben megfelel.

[12] Az alperes döntése tartalmazza az érdekelt nem támogató állásfoglalását, és azt, hogy az alperes a Földforgalmi tv. 27. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással döntött a jóváhagyás megtagadásáról.

[13] A döntéssel szemben a felperes terjesztett elő keresetlevelet.

[14] Kiemelte a felperes, hogy az érdekelti állásfoglalásban a helyben szokásos vételár alátámasztására felsorolt hét darab adásvételi szerződés kapcsán a kiválasztás metodikája nem ismert, és az nem is megalapozott, hiszen volt olyan szerződés az adott időszakban, amelyet nem említett a felsorolásban az érdekelt, azonban azt szintén a 2019. december 14-ei ülésen tárgyalta az elnökség (pl. cím11 0159/2. hrsz.).

[15] A felperes álláspontja szerint nem vették figyelembe azt a tényt sem, hogy korábban már cím11 településen magasabb vételáron megkötött szerződések is jóváhagyásra kerültek. A felperes az 1.000.000,- Ft/ha nagyságú összeget meghaladó jogügyletek közül hármat bizonyítékként jelölt meg a keresetlevelében. Véleménye szerint a számított 1.459.753,- Ft/ha-os vételár a helyben szokásos tartományon belül helyezkedik el, a helyben szokásos vételárnál nem magasabb, és végképp nem tartozik az érdekelt által említett " jelentősen eltúlzott" kategóriába.

[16] Kiemelte a felperes, hogy 2019. évben Baranya megyében átlagosan 1.649.976,- Ft/ ha-os áron keltek el a szántók, mely állítását az agrotax.hu oldalon hozzáférhető "Agrotax Iránytű 2020" kiadványban szereplő információra alapozta.