A Fővárosi Ítélőtábla Kf.700023/2022/3. számú határozata mulasztással összefüggő közigazgatási jogvita tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek., 39. § (3) bek., 45/A. § (1) bek., 46. § (1) bek., 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. § (1) bek., (2) bek., 2. § (1) bek., 4. § (1) bek., 20. § (1) bek., 33. § (1) bek., (5) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 15. § (1) bek., 50. § (1) bek., (2) bek., (4) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 67. § (1) bek., (3) bek., 70. §, 83. § (1) bek., 95. § (1) bek., 102. § (6) bek., 276. § (1) bek., 346. § (4) bek., (5) bek., 2017. évi I. törvény (Kp.) 1. § (1) bek., 2. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (4) bek., (7) bek., 4. § (3) bek., 6. §, 35. § (1) bek., 38. § (2) bek., 42. §, 46. § (4) bek., (01) bek., 78. § (1) bek., (2) bek., 84. § (2) bek., 85. § (1) bek., (3) bek., 88. § (1) bek., 99. § (1) bek., (3) bek., 108. § (1) bek., 109. § (2) bek., 128. § (1) bek., 129. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 2018. évi CXXV. törvény (Kit.) 41. § (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (1) bek., (7) bek., 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (Kszir.) 34. § (1) bek.] Bírók: Kincsesné dr. Szalai Kornélia, Rácz Krisztina, Robotka Imre

A határozat elvi tartalma:

A mulasztási per a közigazgatással szembeni hézagmentes jogvédelem elvén a közigazgatás passzivitása elleni fellépés eszköze, amely a közigazgatás hallgatásával/nem tevésével (passzivitás) szembeni jogi eszközt jelenti, akkor, amikor a közigazgatási szervnek nincs aktivitáson alapuló, támadható cselekménye.

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

1.Kf.700.023/2022/3.

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Kf.700.023/2022/3.

A felperes: felperes (felperes címe)

A felperes képviselője: felperes jogi képviselője ügyvéd (felperes jogi képviselő címe)

Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (alperes címe)

Az alperes képviselője: alperes jogi képviselője kormánymegbízott

A per tárgya: mulasztással összefüggő közigazgatási jogvita

A fellebbezést benyújtó fél: felperes, 16. sorszám alatt

A fellebbezéssel támadott határozat:

Miskolci Törvényszék 21.K.701.804/2020/19.

Í T É L E T

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal a felperes által 2019. november 21. napján benyújtott és az alperes által ugyanazon a napon érkeztetett, továbbá a felperes által 2020. augusztus 25. napján benyújtott és az alperes által ugyanazon napon érkeztetett kérelmei tárgyában mulasztott.

Kötelezi az alperes, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 10.550 (tizezer-ötszázötven) forint együttes elsőfokú és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A Miskolci Járásbíróság az ügyész által kezdeményezett perben a felperest a 12.P.20.242/2014/45. számú ítéletével - valamint az azt kijavító 12.P.20.242/2014/70. számú végzéssel - cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezte a peres eljárások, az ügyészségi és a közigazgatási hatósági eljárások indítása és vitele ügycsoport vonatkozásában. Az elsőfokú ítélet 2015. június hó 30. napján emelkedett jogerőre a Miskolci Törvényszék 1.Pf.20.078/2015/32. számú ítéletével. A Kúria 2016. május 10. napján kelt Pfv.II.21.762/2015/14. számú ítéletével a gondnokság alá helyezés kapcsán született bírósági ítéleteket hatályon kívül helyezte, és ez alapján a hatóság (továbbiakban: elsőfokú hatóság) a gondnoksági ügyben eljáró gondnokot és az eseti gondnokokat felmentette. A felperes gondnokságával összefüggésben indult gyámhatósági ügyek, eljárások lezárultak, mivel a felperes 2016. május 10. napjától nem minősült gondnokolt személynek.

[2] A felperes a 2019. november 19. napján kelt, alpereshez 2019. november 21. napján benyújtott beadványában azt kérte, hogy az elsőfokú hatóság gyámügyi osztálya a BO-08C/GY/118/2016. számú eljárásban benyújtott beadványain, fellebbezésein a tényleges benyújtás dátumát tüntesse fel, mivel az érkeztető bélyegző releváns mezőjében nem a tényleges benyújtás dátumát, hanem későbbi napot tüntettek fel, ami nem felelt meg a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Iratkezelési rendelet) 34. § (1) bekezdésének, miszerint a beadványon, fellebbezésen a benyújtás dátumát kellett volna rögzíteni. A felperes a 2020. augusztus 19. napján kelt, az alpereshez 2020. augusztus 25. napján benyújtott beadványában visszautalt a 2019. november 21. napján benyújtott beadványára, annak tartalmára, és megismételte az Iratkezelési rendelet előírásainak nem megfelelő érkeztetési kifogását, valamint jelezte, hogy nem kapott értesítést a novemberi beadványával összefüggésben.

[3] A felperes a 2019. november 21. napján és a 2020. augusztus 25. napján benyújtott beadványai sem az alperestől, sem eljárása, rendelkezése folytán eljárva az elsőfokú hatóságtól választ, döntést nem kapott.

A felperes keresete és az alperes védekezése - a fellebbezéssel érintett körben

[4] A felperes mulasztási pert kezdeményezett az alperessel szemben, kifogásolta, hogy az alperesnél 2019. november 21. napján és 2020. augusztus 25. napján benyújtott beadványaira nézve nem kapott értesítést, az eljárásról nem tájékoztatták, az alperes nem hozott döntést a kérelmére. A keresetlevele hiányainak pótlására vonatkozó beadványában kiemelt egyes, a BO-08C/GY/118/2016. számú eljárásban benyújtott beadványt, amelyek vonatkozásában a jogszabálysértő érkeztetést kifogásolta.

[5] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Nyilatkozott arról, hogy a 2019. november 19. napján és 2020. augusztus 19. napján kelt beadványokat a felperes a főigazgatói titkárságon nyújtotta be. A 2019. évi beadványnak az elsőfokú hatóságnál a rendelkezésre álló iratok között nincs nyoma, míg a 2020-ban benyújtott irat iktatására 2020. augusztus 28. napján került sor. Erre a beadványra külön intézkedés nem történt, azonban az elsőfokú hatóság legutóbb 2021. március 16. napján és 2021. május 12. napján írásban tájékoztatta a felperest. Az Iratkezelési rendelet alkalmazását illetően álláspontja az volt, hogy a kérelem benyújtásának napja és az iktatás napja közötti eltérés miatt a felperest egyetlen esetben sem érte jogsérelem, a kérelmei elbírálást nyertek. Esetében újabb hatósági eljárás megindításának nincs jogszabályi alapja, az újabb kérelmeket illetően pedig az elsőfokú hatóság a felperes részére írásban megfelelő tájékoztatást nyújtott.

Az elsőfokú bíróság ítélete

[6] Az elsőfokú bíróság az ítéletével felperes keresetét elutasította.